Magyar Egyház, 1990 (69. évfolyam, 3-6. szám)
1990-07-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal HARSÁNYI ZSOLT SZOBRÁT FELAVATTÁK SÁROSPATAKON Harsányi Zsolt írónak a sárospataki iskola emlékkertjében felállított szobrát június 17-én avatták fel. A kétszáz főnyi érdeklődő előtt lefolyt ünnepségen az avató beszédet Czine Mihály budapesti egyetemi tanár, a dunamelléki református egyházkerület főgondnoka mondotta. Méltatva Harsányi Zsolt írói pályáját, amelynek során az írónak a két világháború között többezer újságcikkje és novellája, számos színdarabja és darabfordítása és kerek ötven regénye jelent meg 26 nyelven, többszázezer példányban. Harsányi Zsolt sárospataki emlékét mégis legjobban ő maga örökítette meg ebben a mondatban: „Itt tanultam meg szépen írni magyarul.” Megható megemlékezést mondott Dalos László, a „Film, Színház, Muzsika” szerkesztője, akit tizenhét éves korában Harsányi Zsolt indított el tanácsaival újságírói pályáján. Az ünnepségre a meghívót Sárospatak Város Tanácsa, a Rákóczi Ferenc gimnázium, a Városvédő és -szépítő Egyesület és a Pataki Diákok Sárospataki Baráti Köre bocsátotta ki. A szobor Péterfy László szobrászművész alkotása és a Harsányi család ajándéka. Az avatáson jelen volt az író fia, Harsányi András amerikai református püspök feelségével; ott volt a négy unoka: Fruzsina, Zsolt, László és András házastársaikkal és három dédunokával. A szobor felállítását kezdettől fogva szorgalmazta Dr. Üjszászy Kálmán, a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyűjteményi főigazgatója, a rendezés gyakorlati kivitelezője pedig Mizsák Bertalan, a Városszépítő Egyesület elnöke volt. A szobrot a koszorúzás után Takáts Gyula tanácselnök vette át a város nevében. Az avatást követő fogadáson a Kollégiumi Könyvtár Dísztermében Dr. Kürti László püspök köszöntötte a megjelenteket. Harsányi Zsolt 1904-ben érettségizett a Sárospataki Református Főgimnáziumban. Nyolcvanhat év után visszatért, hogy maradandó módon szóljanak szavai: „Sárospatak... Éljen benned a tűz, ihlete, lángja tovább. Nézz szét itt. Akik áldott kebleden éltük az élet Hajdani szép tavaszát, ime köszönni jövünk .. HÍREK A DEBRECENI REFORMÁTUS TEOLÓGIÁN 1935- ben végzett teológusok június 10-én jöttek össze 55 éves találkozóra Debrecenben. A 68-as létszámú osztályból kilencen vannak még életben; közülük heten voltak jelen a találkozón. A találkozó alkalmával Dr. Harsányi András amerikai magyar református püspök igehirdetéssel szolgált a Mester-utcai templom gyülekezeti istentiszteletén. VAJDASÁGI MAGYAR HÍREK Üjvidéki jelentés szerint az újvidéki rádió a jövőben rendszeres magyar nyelvű műsort sugároz. A heti 15 perces műsor egyházi vonatkozású híreket fog adni mind a protestáns, mind a római katolikus magyar hallgatóknak. Újvidéken magyar könyvkiadóvállalat, az egyetemen magyar tanszék van. A 150 ezer lakosú háromnyelvű (magyar, német és szerb) Újvidék az autonóm Vajdaság fővárosa; Trianon előtt a Bácska legdélibb, dunaparti városa volt. PROTESTÁNSOK ÉS RÓMAI KATOLIKUSOK ELLENTÉTEI MÁRIA ÉS SZENTEK TISZTELETÉNEK ÉRTELMEZÉSÉBEN Bár az Észak-Amerikában nemrégiben rendezett luteránus-római katolikus dialógus megegyezett, hogy mindkét felfogás megegyezik abban, hogy Jézus Krisztus az egyedüli közvetítő a hívő és Isten között, jelentősen különböznek azonban olyan kérdésekben mint a szentek segítségül hívása, a szeplőtelen fogantatás és Mária mennybemenetele. Négy hitbéli különbséget fogalmazott meg a dialógus: a „szent” meghatározása, hogy a szentek közbenjárhatnak-e a hívek érdekében a mennyországban, hogy a keresztyének segítségül hívhatják-e imádságaikban a szenteket, és végül, hogy Máriának közbenjáró szerepe van-e a hívő és Krisztus között. A dialógus résztvevőinek nem sikerült megegyezniük abban, hogy a szentek segítségül hívása helyénvaló és hasznos-e. DR. CSIHA KÁLMÁNT IKTATTÁK BE AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKEKÉNT Június 29-én iktatták be a kolozsvári Farkas-utcai templomban Dr. Csiha Kálmánt az erdélyi református egyházkerület új püspökeként. Dr. Csiha Kálmán, aki előzőleg marosvásárhelyi esperes volt, a lemondott Nagy Gyula utóda lett. A püspökszentelő imádságot Dr. Tóth Károly budapesti püspök mondta. A számos püspöki köszöntők közt volt Dr. Harsányi András amerikai püspök, aki táviratban küldte el áldáskívánásait a maga és egyházkerületének népe nevében. A röviddel azelőtt beiktatott királyhágómelléki új püspök, Tőkés László, „elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a kolozsvári ünnepségen”. Részletes sajtótájékoztatójában az új püspök hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb teendő a lelkészképzés fellendítése, de egyúttal az iskolahálózat kiépítése is, beleértve az elemi iskolákat. Szólt az egyház és politika viszonyáról: az egyház nem társadalmi intézmény, Istentől kapott küldetése van, s ha ezt szem elől téveszti, akkor elveszti saját lényegét és akkor elveszíti a népét is. Isten a népet az egyházra bízta s ilyen értelemben az egyház részt vesz a politikában, de nem bonyolódik napi politikai csatározásokba. A budapesti Reformátusok Lapjába írt beszámolójában Köntös László ezeket írta: „A püspöknek az egyház és nép együvétartozásáról szóló fenti szavai akár sommázata is lehetne az ünnepi napnak.” Meggyőződésünk szerint Dr. Csiha Kálmánnak az egyház prófétai küldetéséről mondott szavai kell jelentsék a magyarországi református egyház megújulásának irányelveit, de az amerikai magyar református egyháznak is szóló tanításként véshetjük szívünkbe. ^
