Magyar Egyház, 1989 (63. évfolyam, 1-6. szám)

1989-09-01 / 5. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal tőjének nyújtotta át. Majd Dr. Gyulay Endre szegedi római katolikus püspök vette át a William Penn által küldött ado­mány másik felét. „Óriási, szinte emberfölötti erőfeszítést fejt ki a magyar nemzet mind a hatóság, mind egyének az Erdélyben dühöngő őrült terror elől menekülő testvéreink megsegítése érdeké­ben”, mondotta Rév. Illés. „Szinte lehetetlen kifejezni azt az érzést, amit tapasztaltam az adománnyal kapcsolatban. Köny­­nyes szemmel köszönték az amerikai magyarok testvérsegítő nagylelkűségét és, magyar tradíció szerint, elárasztottak öle­lésekkel, csókokkal.” IRÁNYI LÁSZLÓ KATOLIKUS PÜSPÖK UTÓDJA ii. j ános Pál pápa P. Miklósházy Attila, S.J. (jezsuita) atyát nevezte ki a Dr. Irányi László püspök halálával meg­üresedett székbe a Magyarország határain kívül élő római katolikus magyarok lelkigondozására. 1984 óta torontói teo­lógiai professzor. Arról még nincs értesülésünk, hogy Kanadában, Ameri­kában vagy Európában lesz-e hivatala. Azt azonban remél­jük, hogy Irányi László ökumenikus és irénikus lelkületének és magatartásának örököse lesz. Alkalomadtán örömmel láto­gatjuk meg, szívesen látjuk őt az évi ligonieri református lelkészgyűlésen. Isten áldja magyar közösségünk szolgálatában! Harsányi András KÖNYVSZEMLE Veöreös Imre: A középpont felől, Budapest, 1988. Kiadó a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya. Ára 5 dol­lár és megrendelhető: Hungarian Conference-ELCA, 9715 Lake Avenue, Cleveland, OH 44102. Ilyen széles rádiuszú könyv, mely irodalmat, művészetet, filozófiát, lélektant s bibliai teológiát átölel és aktuális, sőt egységes szempont alá összevon, már jóideje nem került ki evangélikus lelkész tollából. Elég volna az érdeklődés felkel­tésére csupán az érintettek nevét felsorolni: Arany Jánostól Radnótiig, Tolsztojtól Tagoreig, Eliottól Ingmar Bergmanig, Podmaniczky Páltól Hankiss Elemérig. A csaknem 400-olda­­las könyv aktuális megvilágításban mutatja be a magyar és a nemzetközi irodalom és művészet nagyjait, felkutatja a kevésbé ismert, de megismerésre méltó, elfeledett közéleti személyeket és dokumentumokat az egyház berkeiből. A teológiai látás uralkodik a könyvben, de nem unalmas papi beszéd. Karcolatai rövidek, színesek. Olcsó laudáció helyett kritikusak is. Idézetei továbbkutatásra adnak indítást. Megtalálja minden témának a hittel való kapcsolatát, és azt mondja el, amit a témával kapcsolatban a „középpont felől”, Isten felől tájékozódva fedezett fel. Bojtos László (ev. lelkész, Győr) ERŐS VÁR A Ml ISTENÜNK! így tesz vallást Luther Márton jól ismert 316. énekünk­ben. A Szentírásból Isten Lelke segítségével felismert igazság hirdetésével általa indult el 472 évvel ezelőtt a Reformáció áldott ügye. Az apostoli egyház széthullott, a következő nemzedék a püspökök személyében magához ragadta a világi hatalmat is, az egyetemes papság gondolata és gyakorlata feledésbe merült, Isten csak a papságon keresztül volt hozzáférhető. Sokan kiábrádulttá lettek, de nem csak a világ gonoszsága miatt, hanem mert az egyház sem adta meg nekik lelki szükségleteik megelégítését. Az akkori egyház telve volt pénz­ügyi, politikai, erkölcsi botrányokkal s így egyre többen kérdőjelezték meg a tanok igazságát. Egyre többekben me­rült fel a megújulás gondolata. Voltak tisztán látó, istenesen gondolkodó előfutárok, de az idő még nem érkezett el. Wyc­­lif J ános volt időben az első, akinek mély gondolatai Angliá­ban felkeltették a figyelmet. Csehországban Húsz János kez­deményezett. Az ő nevükhöz fűződik az előreformáció. Tő­lük függetlenül, de róluk is tudva, fejlődött ki a német nyelvterületen élő és szolgáló Luther Mártonban a döntő elhatározás rendi tapasztalata alapján. 1517. október 31-én, mindenszentek napján függesztette ki 95 tételét a wittenbergi templom ajtajára a katolikus bú­csúval kapcsolatosan. Célja tudományos megbeszélés lett vol­na, de az eredmény túl ment minden várakozáson. Szám­talan parázs vita támadt minden szinten és jelentős győzel­mek is Luther oldalán. A bűnkereskedéssé fajult búcsújárá­sok varázsa megtört. Luther mellé álltak a humanisták, a világi urak és fejedelmek közül sokan. A megújulás tana futótűzként terjedt és Wittenbergből hamarosan Svájcba is el­jutott. Ott Zwingli Ulrik kezde meg a harcot az isteni igaz­ság nevében. Az bizonyos, hogy a küzdelmet Luther kezdte német területen, de eszméi közül sokat Zwingli már koráb­ban kifejezett. Kapcsolatban ugyan a wittenbergi hitújítók­kal, de mégis egészen sajátos utat járt követőivel együtt. A Reformáció harmadik főága Franciaországban alakult ki. Itt volt a középkori tudomány és hittan fő hazája, ahol az evangéliumi és hitélet terén senki sem tett többet, mint Kálvin János. Ő a későbbiekben Genfben vetette meg lábát és építette ki a Kálvini Reformáció fellegvárát. Magyarországra a Reformáció svájci ága jutott el túl­nyomó részben Kálvin és Zwingli irányvonala alapján. A ha­zai megújulás Dévai Bíró Mátyás magyar reformátor nevé­hez fűződik. Luthernek volt tanítványa, később mégis Zwingli­­hez és Kálvinhoz csatlakozik. így a három, benne áldott mó­don egyesülve hirdeti a reformátori elveket: Egyedül a Szent­írás a hit és kegyelem által van megigazulásunk Isten előtt. Legyünk hálásak eme örökségért és tegyük hozzá: Egye­dül Istené legyen ezért a dicsőség! !

Next

/
Thumbnails
Contents