Magyar Egyház, 1989 (63. évfolyam, 1-6. szám)
1989-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal A Debreceni Kollégium Oratóriuma. szerű, amikor nagy szükségünk van annak hirdetésére és oktatására nemzetünk életében, hogy az emberi egzisztencia több, mint a társadalmi, gazdasági és politikai tényezők összesége.” Pozsgay Imre államminiszter a magyar kormány nevében kiemelte, hogy ma, amikor különböző hitek és nézetek kapnak nyilvánosságot, tanulságul kell, hogy szolgáljon: a debreceni Kollégium „azon intézményeink közül van, amely tanított bennünket autonómiára, önálló gondolkodásra, a függetlenség eszményének ápolására, s bizonyította más neves iskolákkal együtt, hogy ez a nemzet, itt a Kárpát-medencében nemcsak tanulékonyságával lehetett európai, hanem alkotó szellemével és alkotó gondolkodásával is.” Szabó Magda író, a tiszántúli egyházkerület főgondnoka a Kollégiumot vallásunk és nemzetünk büszkeségének nevezte, „amely mindig erőt, menedéket és otthont tudott nyújtani testvéreinek, s amely képes volt nehéz és vérzivataros időkben is kiállni a nemzetért, a magyarságért, az anyanyelvért és a tiszta tudományokért.” Az ünnepségek során 14 tudóst és egyházi férfiút avattak díszdoktorrá Hollandiából, Kelet- és Nyugat-Németországból, Dél-Afrikából, Skóciából, az Amerikai Egyesült Államokból, Erdélyből és Magyarországról. Amerikában is jólismert Thomas Gillespie, a Princetoni Teológia elnöke, Arthur Schneier new-yorki rabbi, Thomas Torrance edinburghi teológiai professzor, Nagy Gyula magyarországi evangélikus püspök, Újszászy Kálmán sárospataki professzor. Alan Boesak, a Református Világszövetség elnökét betegsége akadályozta, hogy Debrecenbe jöjjön, Gálfi Zoltán kolozsvári professzort más körülmények tartották vissza. A díszdoktorokat Kürti László püspök köszöntötte kiemelve, hogy ezzel az aktussal még szorosabbá válnak a nemzetközi kapcsolatok, hiszen a Debreceni Kollégium mindig törekedett a világ egyházaival, felekezeteivel való együttgondolkodásra. Az első napot bezáró fogadáson számos külföldi vendég köszöntője hangzott el. Itt szólt többek között Dr. Harsányi András, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, aki egyháza és minden külföldi magyar református nevében tolmácsolta a Kollégium iránt érzett szeretetét. Az ünnepségek második napján akadémiai ülés volt, amelynek során tíz történettudós adott elő a következő öszszefoglaló témáról: A protestáns iskolázás kialakulása a történelmi Magyarországon a 16. és 17. században. A 450 éves jubileum alkalmával jelent meg a 840 oldalas összefoglaló történelmi mű: A Debreceni Református Kollégium története címmel. A magyar posta erre az alkalomra emlékbélyeget bocsátott ki.
