Magyar Egyház, 1986 (65. évfolyam, 1-6. szám)
1986-11-01 / 6. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal KRISZTUS SZÓL AZ EGYHÁZHOZ (a püspök első igehirdetése) „Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jénának fia, jobban szeretsz-e mint ezeket? Igen, Uram, Te tudod hogy szeretlek Téged...” A kérdést háromszor intézi Jézus Péterhez, aki ismételten igen-nel felel. János 21:15-(17). A lényeg az, hogy a keresztyén embernek az első Krisztus és az evangélium. Krisztus hatalmát kell elfogadni abszolútnak és normatívnak. Kuszáit világunk ellentéteinek — faji, politikai, ideológiai ellentéteinek —, de ne menjünk olyan messzi általánosságokba, maradjunk ott, hogy saját egyházunk és egyházaink ellentéteinek oka az, hogy mindenki a maga igazát helyezi szembe a másikéval. Valljuk, hogy nekünk van igazunk, ők meg, hogy nekik. És hogy ki-ki a maga igazát rá kell, hogy erőszakolja a másikra. Pedig abszolút igaza csak Krisztusnak van, — Jézus és Péter dialógust folytatnak, Jézus kérdez, Péter válaszol. Jézus szabadon hagyja Pétert, nem parancsolja, hogy igenlően feleljen, hogy „Szeress engem, Péter”; még csak szájába sem adja a szót, hogy „Ugye szeretsz, Péter?” Péter igennel felelt. De mondhatta volna, hogy „Nem”, vagy hallgathatott volna, vagy elódaloghatott volna, vogy visszakérdezhette volna Jézust, „Uram, miért kérded?” És ide sem kellett volna jönnie. De Péter akarta szeretni Jézust. És többi tanítványtársával vállalta e szeretet következményeit: az izgatott, de kitartó pünkösdvárást, az evangélium hirdetésének vakmerőségét egészen a vértanúságig. — Ez keresztyénségünk kritériuma. Világosabbá válik a dolog, ha arra is figyelünk, hogy mit nem kérdezett Jézus. Nem azt kérdezte, hiszel-e bennem, hanem, hogy szeretsz-e engem? Ne keverjük össze a kérdések fontosságát. Jézus nem azért nem kérdezett Péter hite után, mintha azt nem tartotta volna nagyon is lényegesnek. De azt már tudta: mikor megkérdezte a tanítványokat, hogy ők kinek tartják őt, Péter rögtön mondta, hogy ő a Krisztus, az élő Istennek fia. A mostani kérdés veleje az volt: Tudom, Péter, hogy mit hiszel rólam. Nos, mindazok után, amik történtek levonod-e a konzekvenciát és vállalod-e az evangéliummal való életfogytiglani szolgálati közösséget? Mégpedig ennek a közösségnek a lényege a szeretet-szolgálat. Hitből fakad, de szeretet-szolgálatban nyilvánul meg. A „legeltesd a nyájat”, a „bárányokat”, jelenti mindazt, amit cselekedni kell a nyáj, a bárányok épsége, jóléte, egymásközti békessége érdekében. Világban, társadalomban a nyomorúságok és ellenségeskedések oka: egymástól való elidegenedés. — Vajon — és nyilván felismeritek, hogy mindezt azért mondtam el — nem az elidegenedés egyházunk szomorúságának-nyomorúságának valódi oka? Gyülekezeteink idegenekként élnek egymás mellett — hála, hogy vannak kivételek; pásztoraink, minden rendű-rangú vezetőink, idegenekként élnek egymás mellett — ismét hála, hogy vannak kivételek. De baj, hogy kivételek vannak csak. Jézus kérdése Amerikai Magyar Református Egyházunk gyülekezeteinek mindegyikéhez szól ma, pásztoraink, egyházi vezetőink mindegyikéhez. Nem kérdez hitünk felől, higyjük, hogy abban nem kételkedik. De nagyon is kérdi, hogy szeretjük-e őt. És egyakarattal, mindannyian, kivétel nélkül feleljük, hogy szeretjük őt, hogy mint testvéri közösség együtt vállaljuk ennek következményét, a hitből fakadó szeretet dinamikus szolgálatát. Amen. A PÜSPÖK IMÁDSÁGA Magasztalunk Isten, Urát a világmindenségnek, Aki teremtettél, Aki mindenható kezedben tartasz és igazgatsz mindeneket; Magasztalunk Téged, Mennyei Atyánkat, Aki közel vagy hozzánk, Aki féltőn figyeled minden gondolatunkat, minden mozdulatunkat, Aki büntetsz és megbocsátasz és türelemmel új életre indítasz; Magasztalunk Téged, Hűséges Gondviselőnket, Aki bőkezűen megáldasz testi-lelki örömökkel, új alkalmakkal, meg nem változó örök igéddel, Könyörgünk, szenteld meg a Szent Fiad által szerzett anyaszentegyházat szerte a világban, de különösképpen, amit nekünk mértél ki és amelynek szolgálatára, íme, munkásokat hívtál el; Könyörgünk, szenteld meg hűségünket, békességszerzésünket, közösségépítő buzgalmunkat; Szenteld meg szívünket, újítsd meg naponta életünket Szentlelked által. Ámen. 90 ÉVES JUBILEUM NEW YORKBAN Az Első Magyar Református Egyház New York városában 1986. szeptember 28-án, vasárnap délután ünnepélyes keretek között ülte meg 90 éves jubileumát. Az ünnepi istentisztelet délután 4 órakor kezdődött, melyen Király Zoltán, a Kálvin Egyházkerület püspöke hirdetett Igét magyarul, Dr. Vitéz Ferenc az Egyházkerület volt helyettes püspöke pedig imát mondott. Az angol igehirdetést Dr. Medyesy László, az Egyházkerület helyettes püspöke végezte, imát mondott angolul Szabó Jenő, a Keleti Egyházmegye esperese. A Szolgálatban részt vettek még a következő lelkipásztorok: Nagymáté Huba, Strickler István, Török István esperes, Molnár Ágoston, a Magyar Tanulmányi Alap elnöke, Forró Sándor főjegyző, Deák Ferenc, valamint Póznán Béla helyi lelkipásztor. Dukász Anna színművésznő szólót énekelt, Horváth Gyuláné gondnoknő orgonáit. Az istentiszteletet 6 órakor bankett követte a gyönyörű Kossuth Teremben. Az áldomásmesteri tisztet Margitay Gedeon jegyző töltötte be két nyelven nagy hozzáértéssel és érzékkel. Az asztali áldást angolul Strickler István, magyarul Dr. Medyesy László mondotta, mely után az ízlésesen megterített asztaloknál az ünnepi vacsora következett. A főszakács Nánássy Adorján volt, akinek e remek vacsorája a leghíresebb budapesti étteremnek is dicsőségére volna. A banketten magvas ünnepi beszédet mondott Dr. Bütösi János, a Kálvin Egyházkerület volt püspöke, akinek e gyülekezettel közel negyedszázados kapcsolata volt. Dukász Anna színművésznő énekelt és szavalt a tőle megszokott magas művészi színvonalon. Köszöntést mondott a Kálvin Egyházkerület nevében Király Zoltán püspök, az Amerikai Magyar Református Egyház nevében Forró Sándor főjegyző, az Amerikai Magyar Református Egyesület nevében Bertalan Imre elnök megbízásából Hunyady Piroska igazgató, az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület nevében Dr. Medyesy László alelnök, a Kálvin Egyházkerület Keleti Egyházmegyéje nevében (amely a legrégibb magyar református szervezet Magyarországon kívül). Szabó Jenő esperes, az Amerikai Magyar Református Egyház Keleti Egyházmegyéje nevében Török István esperes, a 82-ik utcai Magyar Református Egyház nevében Nagymáté Huba, a perth-amboyi Kálvin János Magyar Református Egyház, a helyi lelkész volt egyháza nevében Dr. Vitéz Ferenc.