Magyar Egyház, 1986 (65. évfolyam, 1-6. szám)

1986-11-01 / 6. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal KRISZTUS SZÓL AZ EGYHÁZHOZ (a püspök első igehirdetése) „Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jénának fia, jobban szeretsz-e mint ezeket? Igen, Uram, Te tudod hogy szeretlek Téged...” A kérdést háromszor intézi Jézus Pé­terhez, aki ismételten igen-nel felel. János 21:15-(17). A lényeg az, hogy a keresztyén embernek az első Krisz­tus és az evangélium. Krisztus hatalmát kell elfogadni ab­szolútnak és normatívnak. Kuszáit világunk ellentéteinek — faji, politikai, ideológiai ellentéteinek —, de ne menjünk olyan messzi általánosságokba, maradjunk ott, hogy saját egyházunk és egyházaink ellentéteinek oka az, hogy min­denki a maga igazát helyezi szembe a másikéval. Valljuk, hogy nekünk van igazunk, ők meg, hogy nekik. És hogy ki-ki a maga igazát rá kell, hogy erőszakolja a másikra. Pedig abszolút igaza csak Krisztusnak van, — Jézus és Pé­ter dialógust folytatnak, Jézus kérdez, Péter válaszol. Jé­zus szabadon hagyja Pétert, nem parancsolja, hogy igenlően feleljen, hogy „Szeress engem, Péter”; még csak szájába sem adja a szót, hogy „Ugye szeretsz, Péter?” Péter igen­nel felelt. De mondhatta volna, hogy „Nem”, vagy hallgat­hatott volna, vagy elódaloghatott volna, vogy visszakérdez­hette volna Jézust, „Uram, miért kérded?” És ide sem kel­lett volna jönnie. De Péter akarta szeretni Jézust. És többi tanítványtár­sával vállalta e szeretet következményeit: az izgatott, de kitartó pünkösdvárást, az evangélium hirdetésének vakmerő­ségét egészen a vértanúságig. — Ez keresztyénségünk kri­tériuma. Világosabbá válik a dolog, ha arra is figyelünk, hogy mit nem kérdezett Jézus. Nem azt kérdezte, hiszel-e bennem, hanem, hogy szeretsz-e engem? Ne keverjük össze a kérdések fontosságát. Jézus nem azért nem kérdezett Péter hite után, mintha azt nem tar­totta volna nagyon is lényegesnek. De azt már tudta: mikor megkérdezte a tanítványokat, hogy ők kinek tartják őt, Pé­ter rögtön mondta, hogy ő a Krisztus, az élő Istennek fia. A mostani kérdés veleje az volt: Tudom, Péter, hogy mit hiszel rólam. Nos, mindazok után, amik történtek levonod-e a konzekvenciát és vállalod-e az evangéliummal való élet­fogytiglani szolgálati közösséget? Mégpedig ennek a közös­ségnek a lényege a szeretet-szolgálat. Hitből fakad, de sze­­retet-szolgálatban nyilvánul meg. A „legeltesd a nyájat”, a „bárányokat”, jelenti mindazt, amit cselekedni kell a nyáj, a bárányok épsége, jóléte, egymásközti békessége érdekében. Világban, társadalomban a nyomorúságok és ellenséges­kedések oka: egymástól való elidegenedés. — Vajon — és nyilván felismeritek, hogy mindezt azért mondtam el — nem az elidegenedés egyházunk szomorúságának-nyomorúságának valódi oka? Gyülekezeteink idegenekként élnek egymás mel­lett — hála, hogy vannak kivételek; pásztoraink, minden rendű-rangú vezetőink, idegenekként élnek egymás mellett — ismét hála, hogy vannak kivételek. De baj, hogy kivételek vannak csak. Jézus kérdése Amerikai Magyar Református Egyházunk gyülekezeteinek mindegyikéhez szól ma, pász­toraink, egyházi vezetőink mindegyikéhez. Nem kérdez hi­tünk felől, higyjük, hogy abban nem kételkedik. De nagyon is kérdi, hogy szeretjük-e őt. És egyakarattal, mindannyian, kivétel nélkül feleljük, hogy szeretjük őt, hogy mint testvéri közösség együtt vállaljuk ennek következményét, a hitből fakadó szeretet dinamikus szolgálatát. Amen. A PÜSPÖK IMÁDSÁGA Magasztalunk Isten, Urát a világmindenségnek, Aki te­remtettél, Aki mindenható kezedben tartasz és igazgatsz mindeneket; Magasztalunk Téged, Mennyei Atyánkat, Aki közel vagy hozzánk, Aki féltőn figyeled minden gondolatunkat, minden mozdulatunkat, Aki büntetsz és megbocsátasz és tü­relemmel új életre indítasz; Magasztalunk Téged, Hűséges Gondviselőnket, Aki bő­kezűen megáldasz testi-lelki örömökkel, új alkalmakkal, meg nem változó örök igéddel, Könyörgünk, szenteld meg a Szent Fiad által szerzett anyaszentegyházat szerte a világban, de különösképpen, amit nekünk mértél ki és amelynek szolgálatára, íme, munkáso­kat hívtál el; Könyörgünk, szenteld meg hűségünket, békességszerzé­sünket, közösségépítő buzgalmunkat; Szenteld meg szívünket, újítsd meg naponta életünket Szentlelked által. Ámen. 90 ÉVES JUBILEUM NEW YORKBAN Az Első Magyar Református Egyház New York váro­sában 1986. szeptember 28-án, vasárnap délután ünnepé­lyes keretek között ülte meg 90 éves jubileumát. Az ünnepi istentisztelet délután 4 órakor kezdődött, melyen Király Zoltán, a Kálvin Egyházkerület püspöke hirdetett Igét ma­gyarul, Dr. Vitéz Ferenc az Egyházkerület volt helyettes püspöke pedig imát mondott. Az angol igehirdetést Dr. Medyesy László, az Egyházkerület helyettes püspöke végezte, imát mondott angolul Szabó Jenő, a Keleti Egyházmegye esperese. A Szolgálatban részt vettek még a következő lelki­­pásztorok: Nagymáté Huba, Strickler István, Török István esperes, Molnár Ágoston, a Magyar Tanulmányi Alap el­nöke, Forró Sándor főjegyző, Deák Ferenc, valamint Póz­nán Béla helyi lelkipásztor. Dukász Anna színművésznő szólót énekelt, Horváth Gyuláné gondnoknő orgonáit. Az istentiszteletet 6 órakor bankett követte a gyönyörű Kossuth Teremben. Az áldomásmesteri tisztet Margitay Ge­deon jegyző töltötte be két nyelven nagy hozzáértéssel és érzékkel. Az asztali áldást angolul Strickler István, magya­rul Dr. Medyesy László mondotta, mely után az ízlésesen megterített asztaloknál az ünnepi vacsora következett. A főszakács Nánássy Adorján volt, akinek e remek vacsorája a leghíresebb budapesti étteremnek is dicsőségére volna. A banketten magvas ünnepi beszédet mondott Dr. Bü­­tösi János, a Kálvin Egyházkerület volt püspöke, akinek e gyülekezettel közel negyedszázados kapcsolata volt. Dukász Anna színművésznő énekelt és szavalt a tőle megszokott magas művészi színvonalon. Köszöntést mondott a Kálvin Egyházkerület nevében Király Zoltán püspök, az Amerikai Magyar Református Egyház nevében Forró Sándor főjegyző, az Amerikai Magyar Református Egyesület nevében Ber­talan Imre elnök megbízásából Hunyady Piroska igazgató, az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület nevében Dr. Medyesy László alelnök, a Kálvin Egyházkerület Ke­leti Egyházmegyéje nevében (amely a legrégibb magyar református szervezet Magyarországon kívül). Szabó Jenő esperes, az Amerikai Magyar Református Egyház Keleti Egyházmegyéje nevében Török István esperes, a 82-ik utcai Magyar Református Egyház nevében Nagymáté Huba, a perth-amboyi Kálvin János Magyar Református Egyház, a helyi lelkész volt egyháza nevében Dr. Vitéz Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents