Magyar Egyház, 1985 (64. évfolyam, 1-5. szám)
1985-09-01 / 5. szám
6. oldal MAGYAR EGYHÁZ EGYHÁZI ATYÁK ARCKÉPEI TERTULLIANUS Rövid életrajza. Karthágóban született 150—155 között. Atyja pogány centurio (százados) volt. Az atya előbb szónoki és bölcsészeti, majd jogi tanulmányokban részesítette fiát. A kiemelkedően gazdag szellemi képességekkel megáldott ifjú Tertullianus egy ideig Rómában működött jónevü ügyvédként, majd 190 táján visszatért szülővárosába, ott a „katholikus” egyház tagjai közé lépett be, majd az egyházzal szakítva, 207—208-ban az ún. montanizmushoz csatlakozott. Ezt a keresztyén vallási irányzatot a „katholikus” egyház „veszedelmes eretnekségnek” nyilvánította, pedig az csak az egyházi elvilágiasodása ellen és a bibliai erkölcsi követelmények minden téren való szigorúbb megtartása mellett állt ki. Tertullianus 222/223-ban halt meg. Ez a nagyon szép, de nagyon nehezen lefordítható latinsággal író „egyházatya” valójában „laikus” volt, azaz nem tartozott a papi rendhez (klérus), csak presbiter lett, mégis sok olyan — teológiailag is értékes — művet írt, amelyeket pl. Kálvin is tanulmányozott és felhasznált. Tanításainak körvonalai. Pál apostol óta Tertullianus az első keresztyén személyiség, akinek gondolatvilága részletesebben megrajzolható. Jellemében és tanításában ellentétes vonások éltek egymás mellett. Irenaeus-hoz hasonló eréllyel küzdött a gnosztikusok ellen, mégis inkább tekinthető apologétának (a keresztyén hitigazságok írásbeli védelmezőjének a különböző irányzatokból jött eszmei támadásokkal szemben), mint polemikusnak, (aki keresztyén alapról kiindulva támadja és cáfolja az eltérő vallási és bölcseleti eszméket). Ma is használatosak a keresztyén hittanban azok a szakkifejezések, amelyeket ő honosított meg, pl. religio (vallás), Trinitas (Szentháromság), sacramentum (szentség) stb. Az isteni „gratia”-ról vallott hite közel áll a mi református keresztyén kegyelem-tanunkhoz, mert a kegyelem szerinte sem csupán Istennek Jézus Krisztus helyettes elégtételét a megtérő bűnös javára beszámító „bírói” ítélethirdetése, hanem a Szentlélek állandóan megtapasztalható segítsége is. Természetes, hogy Tertullianusnak vannak olyan tételei, amelyeket mi nem fogadhatunk el. Pl. azt, hogy a hívő ember „eleget tesz” Istennek jócselekedeteivel, Isten viszont ezeket elegendőknek „akceptálja” (fogadja el.) Tertullianus a filozófia és a keresztyén hit között éles ellentétet lát, közben pedig nem veszi észre, hogy lélektanában és erkölcstanában sokat merít a sztoikus, sőt a materialista bölcselőktől is. A tisztább — jézusi — erkölcs visszaállítására vonatkozó törekvései persze eredménytelenek maradtak. Ezeket akkor is, ma is vagy eleve elavultak, vagy eleve megvalósíthatatlanoknak minősítik sokan. — Meg kell említenünk Tertullianus azon tanítását, amely szerint „minden, ami a lélek és a szellem természetéhez tartozik, már a születés pillanatában benne volt az emberi lélekben és nem lassú fejlés vagy érés eredménye” (kezdetleges „gén-elmélet”?). Az emberi „lelkek” közötti különbségek forrását „a hely, a klíma, a nevelés, a szabad akarat, a felsőbb vagy alsóbb rosszakaratú lények” befolyásában kell keresni (kezdetleges „miliő-elmélet”?). ízelítő egyik művéből. „A bűnbánatnak... nem csupán titkon, a lelkiismeretben kell végbemennie, hanem külső tényben is meg kell nyilvánulnia. Ez a külső tény a bűnvallás (görögül: exomologesis), amikor megvalljuk bűneinket Istennek. .. Némely bűnös, akit többet foglalkoztat a maga szégyene, mint a gyógyulása (a bűnből), igyekszik ezt a bűnvallást kikerülni vagy elodázni. Ezek olyan betegekhez hasonlóak, akik titkolt betegségüket nem merik az orvos előtt feltárni és inkább elpusztulnak, semmint a szégyent elviseljék. .Kiváló’ egy jellem az, amelyik emelt fővel megteszi a rosszat, de gyáva, amikor azt jóvá kell tennie! Hallgatásunkkal elrejthetjük ugyan lelkiismeretünk tartalmát az emberek előtt, de nem az Isten előtt. És mit használna nekünk az emberek becsülésfc, ha elveszítettük Istenét? Nem többet ér-e feltárni Isten előtt igaz valónkat és bűnbocsánatot nyerni, mint hallgatni és elkárhozni?” (Vö. Schütz Antal: Katholikus hittan középfokú iskolák számára, Bp., 1921. Olvasmányok 17.) Sebestyén János (Átvéve Reformátusok Lapja — Magyarország.) ERNEST S. KÁPLÁR 1921-1985 A funeral service for Ernest S. Káplár, a church musician and director, was held at the Hungarian Reformed Church, 9901 Allen Road, Allen Park, August 24. Mr. Kaplar, 64 of Lincoln Park, died while on vacation in Sarasota, Fla. For 38 years Mr. Kaplar was church organist and director of religious education at the Hungarian Reformed Church. He was past president of the Delwood Kiwanis Club and the Lincoln Park Central Kiwanis Club. He was past lieutenant governor of the Michigan District Kiwanis, Division No. 1, and a member of the Park Shrine Club of the Moslem Temple, the Moslem Temple Shrine Club and the Masonic Lodge, No. 0297. He is survived by his wife, Helen; two daughters, Debbie Indre and Rebecca; his mother, Esther; a brother, a sister, and two grandchildren. Ernest Kaplar (1921-1985), Allen Park, Mich.
