Magyar Egyház, 1985 (64. évfolyam, 1-5. szám)
1985-07-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal 75 ÉVES A MAGYAR CSERKÉSZET Az államfő érkezését az ünnepségekre nem jelzi harsona, méltató szónoklatok sem hangzanak el, sem a vidám cserkészek „huj-huj-hajrá” kiáltása. Magyarországon ma nincs cserkészet. Ennek az áldásos ifjúsági mozgalomnak nemes hagyományait most már csupán a szabad nyugaton létesített magyar intézmények és mozgalmak őrzik és ápolják. Beszámolónkkal azoknak az önfeláldozó férfiaknak az emlékét szeretnénk felidézni, kik bölcs előrelátással ezt a teljes-emberré nevelési módot magyar talajba átplántálták s a magyar viszonyokhoz alakították ezelőtt 75 évvel. Magyarországon a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) vezetősége ismerte fel jelentőségét Baden-Powell (Sir Robert Stephenson Smyth, brit generális) zseniális pedagógiai módszerének s honosította meg elsőnek a „boy-scouts” mozgalmat. Dr. Szilassy Aladár KIE-vezető 1910-ben ismerkedett meg, angliai tanulmányútján a „boy scouts” mozgalommal s elhatározta, hogy a KIÉ vasárnapi iskoláiból kikerült serdülő fiúk csoportját átszervezi Baden-Powell mintájára. Hazaérkezve, terveit előadta Megyercsy Bélának, a KIE-mozgalom országos titkárának, s benne lelkes támogatóra talált. Megszervezte tehát a „cserkésző fiúk” első magyar csapatát. (Az elnevezés Megyercsy Bélától származik.) A kis csapat két őrsből állott, Szekeres László volt a segédtisztje, a két őrsvezető pedig Borbély Károly és Mezei Péter voltak. A munkát Baden-Powell „Scouting for Boys” útmutatása alapján végezték. A biztató kezdeményezés után még nagyobb lelkesedéssel folytatta Szilassy a munkát. Mentőtanfolyam, térképismeret, műszaki oktatás, gyakorlatok és kirándulások a Dunán és a budai hegyekben képezték a munka gyakorlati oldalát, a fiúk szellemi-lelki vezetését Dr. Koczog András végezte. 1911 decemberében Szilassy Aladár egészségi állapotára való tekintettel kénytelen volt visszavonulni a munkától: betegsége alatt fordította le Baden-Powell alapvető munkáját a „Scouting for Boys”-t magyarra. 1912. április 16-án bekövetkezett halála egyidőre visszavetette a munkát, de 1912 nyarán Papp Gyula vezetése alatt ismét lendületet kapott a mozgalom: az év decemberében közel 200 fiú tartozik a budapesti KIÉ cserkészcsapatainak a kötelékébe. Papp Gyula azon volt, hogy a cserkész eszme népszerűsítését és terjesztését minél jobban elősegítse. 1912. december 28-ra csapatközi értekezletet hívott össze. Ezen az értekezleten állapodtak meg a cserkésztörvény magyar szövegében és ezen mondták ki a Magyar Cserkész Szövetség megalakulását. Őrsvezető- és tisztképző tanfolyamokat rendezett az alakuló csapatok számára. E tanfolyamok vezérfonala nyomtatásban is megjelent s ez volt az első magyar nyelvű cserkészkönyv. (Papp Gyula: „Légy résen! A cserkészpróbák kiskátéja”. 1913). Az I. Világháború kitörésekor a csapat vezetői egymás után vonultak be katonának, többen nem is jöttek vissza. A cserkészek azonban a segélyhelyeken, kórházakban, mentőknél stb. tovább teljesítettek szolgálatot. A csapat teljes erejével közreműködött a cserkészmozgalom háború utáni újjászervezésében. A cserkészszövetség a KIÉ csapatokban kialakult kiképzési anyagot és módszert tette magáévá, az 1922-ben megjelent kiképzési szabályzatában. Az I. sz. KIE-csapat alakulásának 10. évfordulójára 1920-ban a Magyar Cserkészszövetség országos jellegű ünnepségeket rendezett, amelyen az államfő is részt vett. A következő évtizedben a cserkész mozgalom hatalmasan megnövekedett. Az 1929. évi angliai cserkész-világtalálkozón (jamboreen) már 850 cserkész képviselte a magyai; színeket. A részvétel egyik anyagi támogatója, a magyarbarát Lord Rothermere, cserkészeink fellépése és szereplése után kijelentette: 850 cserkészt vártam és 850 gentlemen érkezett. Egy részüket a jamboree után még vendégül látta, hogy Londont és környékét jobban is megismerhessék és búcsúzáskor mindegyik cserkész egy ezüst svájci karórát kapott tőle ajándékul, „Nehogy Londont elfeledd!” magyar nyelvű bevéséssel. 1933-ban a Gödöllőn tartott jamboree jelentette a magyar cserkészt számára a zenitet, de az európaiét is. Hitler hatalomra jutásakor a német cserkészetet megszüntették, helyébe a H. J. (Hitler-Jugend)-mozgalom lépett. A további események jól ismertek. A II. világháború után a Cserkészszövetséget is, mint annyi más értékes intézményt, Magyarországon betiltották. A szabad demokratikus országokban azonban a háború után újraéledt a cserkészet, s ma majd 100 ország 7-8 millió fiatalja gyakorolja cserkész-fogadalmát, a „napi jótett”-et. (Az I. sz. KIE-csapat adatai a Magyar Ifjúság 1933. év decemberi számából, Morvay Péter cikkéből származnak.) George N. Howe, London ---------------^ --------------SZELECZKY OLGA BÚCSÚZTATÁSA Nt. Szeleczky Olga szolgálaton kívüli református lelkipásztor és vallástanár, július 20-án váratlanul elhunyt. Temetési szertartása július 27-én, délután volt, a Hollywood-i (Calif.) Forest Lawn Memorial Parkban. A szertartást lelkipásztorunk végezte. A szolgálatban még részt vettek: Nt. Dr. Berzeviczy László, Nt. Kálmán Szabolcs és Nt. Szabó Antal. Gyászolják: testvére, Zita, — volt sógora Haltenberger Gyula és Illés Pál Géza, — rokonai az Almássy, Fazekas, Négyessy, Szeleczky, Várallyay családok. Verdi: Requiem-je -— Duba Ibolya megható előadásában — drámai bevezetést adott a gyászistentiszteletnek. Szerényi Márta két hozsánna-éneklése kifinomult és hittel-teljes volt. Vörös Kálmán hegedűszólója finoman illeszkedett bele a szertartás méltóságába. „A csitári hegyek alatt” méla bús melódiája azért lett a szertartás szerves része, mert az alig néhány héttel ezelőtt Zita tiszteletére megtartott születésnapi vacsorán, Olga kérésére, a híres prímás többször eljátszotta azt. Duba Ibolyát és Szerényi Mártát Sovincz Magda kísérte orgonán, a tőle megszokott szakavatottsággal. Egyházak és intézmények részéről a következők mondtak búcsúszavakat: Nt. Patócs Sándor, az Első Magyar Ev. és Ref. Egyház, — Nt. dr. Héthalmi Páth Károly, a Magyar Evangéliumi Társaság, — Koltaváry Dénes, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, és Dolinczky Tibor, az Amerikai Magyar Református Egyesület részéről. Szeleczky Zita személyes búcsút mondott szeretett nővérének, majd a magyar Himnusz közös eléneklésével ért véget Szeleczky Olga végtisztesség-adása, amit követően a megjelentek hosszú sorokban felsorakozva fejezték ki részvétüket a magyar színjátszó művészet mindenkori csillagának: Szeleczky Zitának. Dolinszky Tibor
