Magyar Egyház, 1985 (64. évfolyam, 1-5. szám)

1985-07-01 / 4. szám

MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal A TEMPLOMSZENTELÉS EGY ÉVES ÉVFORDULÓJÁN ESPERESI VIZITÁCIÓ ÉS ZÁSZLÓ SZENTELÉS A kis templomunk felszentelését követő esztendőnk gyorsan eliramlott. Hála a jó Istennek nem nyomtalanul. Még most is halljuk és elevenen fülünkbe csendül Főtisz­teletű Ábrahám Dezső püspök urunk hitet erősítő bizony­ságtétele .. legyen ez a templom a szeretetnek, békesség­nek és testvéri megértésnek a temploma..Való igaz, hogy ahol a szíveket a Jézusi indulat dobogtatja, ott van lehető­ség a megértőbb és békésebb együtt munkálkodásra. És két­ségtelen, hogy a hitből fakadó háládatosság lelkülete tet­tekre is alkalmas. Ez formálja az eklézsiát és biztosítja nemzedékről-nemzedékre végbemenő szolgálati tevékenysé­gét. Arizonában nemzedékről nem beszélhetünk, hiszen a mi maroknyi gyülekezetünk mindössze tizenhárom éves. De arról igen, hogy 1972-től a megalakulás esztendejétől a mai napig szeretett Szentegyházunkat jó híveink tettre készsége tartja és gyarapítja. Egyházunk rendje szerinti megbízott „Őrállók” a parányi gyülekezet felkarolását lelkiismereti ügynek tekintik. A testvér gyülekezeteink nagy része az Amerikai Magyar Református Egyesülettel több alkalom­mal bőkezűen segítették. A phoenixi egyház hívő népe meg­értéssel és szeretettel szolgál. Szép bizonyság, hogy a temp­lom megépítése után új Űrasztal, szószék, keresztelő állvány (kancsóval és tányérral), három szép kivitelezésű szék, könyvtár szekrény, asztal és az iroda berendezéséről gondos­kodott. Kis könyvtárat létesített és a megalakulásához 55 könyvet adományozott. Kicserélték a gyülekezeti terem és hozzátartozó négy szoba padlózatát. Megnagyobbították a konyhát és modernizálták (gőzelszívó, mosogató stb.). Új­jáépítették a terem mennyezeti világítását és a Női Kör lelkes tagjai gyarapították a konyha felszerelését. Az Űr­asztalára gyönyörű térítőkét és a gyülekezeti terem díszíté­sére magyar szőtteseket, varrottasokat adományoztak. Ková­csolt vasból ízlésesen elkészítették a templomi feliratot (HUNGARIAN REFORMED CHURCH). Nagyon kell sze­retni ezt a népet. Csak a szeretetlenség juttathat csődbe, a szeretet soha! Mindezekért azért rögzítettük, hogy érzékel­tessük az egyházban végbemenő munka fontosságát. Áldott emlékezetű Dr. Imre Lajos a kolozsvári református teológia kiváló professzora mondotta: „... hogy az Isten országa épí­tésénél nincs vakáció”. A gyülekezet a templomszentelés egy éves évforduló méltó megünneplésére hálaadó érzéssel készült. Nevezetes eseménynek tekintette az ez időben történő esperesi vizi­­tációt, valamint Moser Ottó és neje által készített két gyö­nyörű zászló szentelését. Es így július hó 5-én szeretettel vártuk és fogadtuk Nt. Tamás Dénes esperes urunkat. Itt léte rendjén hisszük, hogy nemcsak az arizonai július száz fokon felüli forróságát érezte, hanem megtapasztalta a gyü­lekezet részéről megnyilvánuló szeretetet is. Július hó 6-án: család-látogatás, város nézés, esperesi vizsgálat és befejezésként délután 6 órakor presbiteri gyűlés. A számbavételnek áldott alkalma volt. Esperes urunk egy­házi törvényeink alapján határozott komolysággal vezette le a gyűlést. A feltett kérdések megbeszélése pedig élénk be­kapcsolódást eredményezett. Mindannyian éreztük a szolgá­lattal járó felelősség súlyát. Amit az Apostol ifjú munka­társának mondott: „Mert nem féléimnek lelkét adott né­­künk az Isten: hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak Moser Ottó és neje átadják a zászlót. lelkét. Ne szégyeneid hát a mi Urunk bizonyságtételét.” 2. Timótheus 1:7-8. Július hó 7-én, vasárnapunk kora hajnalán már hangos a templom udvara. Egyházunk tartó pillérei a „Lorántffy Zsuzsánna Női Kör” fáradhatatlan lelkei már munkában vannak. Szépítés, rendezés és a közebéd elkészítése a soron lévő feladat, amit csodálatos hozzáértéssel csinálnak. Áldja meg az Isten érte! Boldogok voltunk, hogy a nagy hőség meg a négy napos nemzeti ünnepkörünk „Independence Day” mellett kis temp­lomunk ölébe vehette a 136 Istent dicsérő lelkét. Az isten­­tisztelet pontosan 10 órakor kezdődött Nt. Tamás Dénes esperes, Ft. Dr. Muray Rémusz nyugalmazott lelkész-profesz­­szor és a gyülekezet lelkipásztora szolgálatával. Az igét mindnyájunk lelki épülésére angol és magyar nyelven Nt. Tamás Dénes esperes hirdette. Az orgonánál Palmer Juli­ánná, a jeleitlevő és hűséges szolgálattevő presbiterek élén Orbán Géza gondnokkal Beczo Sándor, Bunna Erzsébet, Kaprinyák Gyula, Király Frank, Király Gyula, Kovács Al­bert, Papp István, Pásztor Zsuzsa, Pfeiffer György, Tisza Gyula, Varga Sándor, Spenoer Viola presbiter-titkár, jegyző, Solti Vilma presbiter-pénztáros, a „Lorántffy Zsuzsánna Női Kör” vezetősége Bunna Erzsébet elnök, Osis Ilonka alelnök, Fekete Margit titkár, Houba Helen pénztáros. A záró ének és az áldás után a gyülekezet feláll, mi­közben az orgonán megszólal „Beh régen vérezel, szegény magyar” megrázó énekünk dallama. Eközben Moser Ottó és neje hozzák a két nemzeti lobogót Orbán Géza gondnok, William Osis, ifj. Kaprinyák Gyula, Demeter Zsuzsa, Papp Edward, Kovács Éva ifjak kíséretében. Az Űrasztala előtt Moser Ottó gyülekezetünk volt gondnoka, az építő bizott­ság tagja hitvallásszerü, megkapóan szép beszéd után fel­szentelésre átnyújtja a két zászlót. „Hála és öröm tölti be lelkünket, hogy hűséges élettársammal szívünk szerinti ter­vünk megvalósításában megsegített a jó Isten. Az Ő neve nagy dicsőségére, befogadó hazánk tiszteletére, drága ma­gyar szülőföldünk iránti ragaszkodásunk igaz jelóül Szent­egyházunknak átadhatjuk ezt a két zászlót. — Testámen-

Next

/
Thumbnails
Contents