Magyar Egyház, 1985 (64. évfolyam, 1-5. szám)
1985-01-01 / 1. szám
4. oldal MAGYAR EGYHÁZ nekem a dzsungelban, haldoklók között lett a pünkösdi élményem. De éppen arról van szó, hogy ahhoz, hogy valaki Krisztussal találkozzék, nem kell extrém helyzetbe, életveszedelembe kerülnie. Jézus a szíved ajtaja előtt áll, és te szívesen, szeretettel heinvitálhatod őt az életedbe. A vele való találkozás, életközösség rajtad múlik. S amikor kimondod, hogy „jöjj szívembe, Ür Jézus!”, te is hallani fogod a felhatalmazást: „Néked adom a mennyek országának kulcsait”. Mik e kulcsok, többesszámban? Jézus Krisztus neve, vére és a keresztje. A megtéréskor a Szentlélek megajándékoz minket az Úr nevével, és az ő vére és keresztje védelme alá helyez. Néhány nappal karácsony után San Franciscóban a Pine Streeten egy hatéves kisfiú nagybüszkén húzott egy csillogóvillogó kis szekeret, amiben a sarki templom szentcsalád-csoportozatának a gyermek-Jézusa ült. Mondják az anyának hogy nézze csak meg a fiát, hogy az kit kocsikáztat. Az anya borzadva összecsapja a kezét, hogy hogy tehetett ilyet?! — De, anyukám — mondta a fia, — megígértem a Kisjézusnak, hogyha nekem egy kisszekeret ad karácsonyra, ő ül bele először”. Ilyen egyszerű. Az életünk szekerére ültessük fel Jézust, és úgy induljunk neki az 1985. esztendőnek ... Trombitás Dezső Most lapzártakor kaptuk a szomorú hírt, hogy NT. HUNYADY LÁSZLÓ Linden, NJ-i lelkipásztor elhunyt 85 éves korában. A következő számban részletes megemlékezés lesz. A következő szám lapzártája: 1985. MÁRCIUS 15. Deadline for our next issue is MARCH 15, 1985 ÚJÉVI GONDOLATOK „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ezsaiás Könyve 41:10) Az Isten kegyelméből elérkeztünk az új esztendőhöz. Nagy út áll előttünk. Ismeretlen számunkra a holnap. Nem tudjuk mi vár ránk. Nyugtalanság és bizonytalanság van körülöttünk. Hallunk háborúkról, szenvedő emberekről és éhező gyermekekről. Fejünk felett, mint egy fekete felhő, ott lebeg a nukleáris háború veszedelme. De azért ne aggodalmaskodjunk a holnap felől, ne kételkedjünk, hogy mi lesz velünk, ne féljünk átlépni az új esztendő küszöbét, mert velünk az Úr. Ha pedig Ő velünk van, akkor rábízhatjuk ezt az évet, magunkat és életünket. Ő majd megerősít, megsegít bennünket; erősen fogja majd kezünket ebben az esztendőben is és általvisz majd minden bajon és veszedelmen. „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened!” — mondja nekünk az Űr, ennek az évnek a kapujánál állva. Csodálatos ígéret ez. Az az örökkévaló szent Isten, aki mind ez ideig velünk volt azzal biztat, hogy O velünk van ma és azt ígéri, hogy velünk lesz holnap is. Ő mindig velünk van az Úr Jézus Krisztusban. Annyira velünk van, hogy hittel és reménységgel vallhatjuk Pál apostollal, „Bizony nincs messze egyikünktől sem az Isten, mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk” (Ap. cs. 17:28). A bűneset következtében az ember kiűzetett az Éden kertjéből, ahol szeretetközösségben volt együtt Istennel; Jézus Krisztusban azonban Isten újból létrehozta ezt a megszakadt együtt-élést és Jézus földönjárta óta mindenkor megvan a lehetősége annak, hogy az embernek közössége legyen Krisztussal és benne együtt legyen Istennel. Hogy Isten velünk van Krisztus által, az egy való tény. Ha mi erről nem feledkevünk meg ez új évben, akkor lesz békesség és boldogság életünkben, hit, remény és szeretet szívünkben. Ha mi az Isten kijelentését magunkévá tesszük, akkor mindenkor támaszkodhatunk rá és számíthatunk segítségére. 1. Mi már a múltból tudjuk, hogy velünk az Isten. Nagy volt az emberi bűn. Isten és ember között kibékíthetetlen volt az ellentét. Isten azonban abban mutatta meg irántunk való nagy szeretetét, hogy eljött hozzánk a mi Urunk Jézus Krisztus személyében. Ez a meg nem érdemelt, ingyen kegyelemből kapott szeretet a golgotái kereszten lett valósággá. Ott világosan bebizonyította Isten, hogy végtelenül szeret bennünket, mert az Ö egyszülött Fiát nekünk ajándékozta, hogy őbenne bűnbocsánatot nyerjünk és örök életre jussunk. Nos, ha Isten az Ö tulajdon Fiát mindnyájunkért odaadta, akkor ez garancia arra, hogy Ő mindig velünk van. Milyen felemelő és biztató ezt tudni. De, hogy mi ebben a hitben éljünk, szükséges, hogy eljussunk Krisztus keresztjéhez, mert csak ott ismerhetjük meg igazán az Atya szeretetét. De ugyanez a kereszt arra is tanít, hogy megtérjünk, elfogadjuk a felénk nyújtott segítő kezet és éljük az új életet. 2. A jelenben is velünk az Isten. Valószínű, hogy ebben az esztendőben is lesznek bajok, gondok és küzdelmek, de mi ne féljünk, mert az Úr velünk lesz és átsegít majd a veszedelmek viharain és a gyötrődések tüzein.Lehet, hogy támadnak majd aggodalmak, kétségek és félelmek, de nekünk csak Krisztusra kell tekintenünk és meghallani az ő hívó üzenetét: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Mt. 11: 28). Lehet, hogy életünk ellenségei: a bűn, a nyomorúság, a
