Magyar Egyház, 1983 (62. évfolyam, 1-5. szám)
1983-08-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7. oldal érte. Oda kellett hagyni a kényelmes szép lelkészlakásokat s bérelt, földes szobákban lakik a pásztor s marad népével. Sok az egyház, kevés a pap s mindenik ereje megfeszítéséig dolgozik vagy veszi fel igáját. Legtöbbje megjárta Oroszországot, fizették a vér, könny és töredelem adóját fajtájuk helyett. Hazakerülve hitük lobogóbb, bizonyságtételük térdreroskasztók. Kenyerük szegényes, ruhájuk kopott, egy-kettő kivételével mind dereshajú pásztorok, akik addig szolgálnak, míg szívük utolsót dobban. Isten ezeken a pásztorokon keresztül menti meg a kárpátaljai magyar reformátusságot. Egy közülük május hóban ment haza jutalma elvételére. 49 évig viselte a református papok fekete palástját. Most Isten a Bárány vérében megmosta a lelkét, hófehér palástot kapott a hűséges szolgálat után. Horkay Istvánnak hívták, pap fiú volt s a legfiatalabb pap most az ő fia Kárpátalján. Édesapja a kistárkányi ároni család feje: Id. Horkay Barnabás volt. Két testvére református pap, az egyik tudós, a másik egy mélyen hívő nagy igehirdető. Ő a híres szernyei egyház papja volt, hívei közül egy párat én is pásztoroltam itt Amerikában. 12 évig egymás mellett ültünk a pataki iskola kopott padjaiban. Együtt nőttünk fel, nótánkat együtt daloltuk el, együtt álmodoztunk, s valamikor azt hittem, hogy családjukba kerülök. Isten másképpen határozott, mindig tréfáltam, hogy a Horkay család egy egyházmegyét tesz ki, hiszen sógorai közül kettő lelkész volt, két írnoka is lelkész, 7 vagy 8 lelkész van a családban. A határok és a cirill betű elválasztott minket, de mindig magam mellett éreztem. Bathó János híres énektanár tanítványai voltunk, a kottát nem nagyon ismertük, de olyan szépen kevesen harmoniumoztak, mint Ö. Nem írtunk egymásnak, de nem volt nap, hogy ne gondoltam volna rája. Legnagyobb lányom testvére után kapta a nevét s drága falusi híveim otthon átvették ezt a nevet. Hívő lelkipásztor volt, aki mély bánattal figyelte, hogy történelmi nevű hívei hogyan hagyják ott a szép szernyei templomot s mentek az amerikaiak által terjesztett jehovistákhoz. Hite fiában tovább él, Szernyéből a még nagyobb Nagydobronyba költözött, de ott él a fiában. A gályarabok régen elpihentek, de helyettük örökké élnek a kárpátaljai magyar református lelkészek, új hősei a hitüknek, akikért nem szűnünk meg imádkozni. Drága Horkay Istvánom, a viszontlátásra a Krisztus színe előtt. N.L. NAGY LAJOS: BIZONYSÁGTÉTELEK Az illusztris szerző mostanában közeledik lelkipásztorságának ötvenedik évéhez s e most kiadott könyvével koronát tett eddigi irodalmi munkásságára. Ez a tizenkettedik kiadvány, ami megjelent tollából s ez a kétszázoldalas munka arról is bizonyságtevés, hogy a huszadik század második felében miről, hogyan, mily meggyőző erővel szolgált és hirdetett Igét egy magyar református lelkipásztor itt Amerikában. Nincs még egy magyar lelki vezető a második világháború után, kinek a keze alól annyi igehirdetés, elmélkedés, történelmi visszapillantás került volna nyomda alá, mint Nagy Lajostól. Könyve első része a Tízparancsolatot fejtegeti. Aki hallotta igehirdetését a mckeesporti magyar templomban, most pedig olvashatja a könyv lapjain, meggyőződhetik arról, hogy életünk legnagyobb kérdései, feszegető problémái miként kapnak magyarázatot, feleletet és eligazítást Isten Igéjében. A mai idők zavarában — és mikor nem? — jó megfürödni az Ige tiszta vizében, mely felfrissít, megújít, életre kelt, rendbehoz és elindít az Isten szerint rendelt élet útján. Ezt érzi az, aki a Sinai Törvények magyarázatát olvassa Nagy Lajos könyvében. A könyv második része alkalmi igehirdetéseket és írásokat tartalmaz. Az ünnepkörök jelennek meg választékos nyelven: a karácsony öröme, a húsvét csodája, a Szentlélek kitöltésének történelmi ténye, aztán a mckeesporti templom felszentelése, a ligonieri ünnepségek, a bethlehemi beiktatás, lelkészegyesületi előadás, a sárospataki ünnepség. Mondanivalóiban kicsillan, hogy Nagy Lajos mélyen benne van a kálvinista gondolkodásban s ugyanakkor a barthi teológia friss szele is megcsapja az olvasót, ahogy ezt egy előbbi kiadványából megállapította az egyik magyarországi professzor. A teológia nyelvén túl kicseng a szerző szeretete Gömörország és Patak iránt. Jelen könyvét is dr. Űjszászy Kálmán volt sárospataki professzorának dedikálja szeretettel. Emlékezése dr. Béky Zoltánról, dr. Zsíros Józsefről, dr. Varga Imréről maradandó alkotás. Ugyancsak megemlékezik Daróczy Mátyásról, Toókos Károlyról, Marton Sándorról, Vasvári Ödönről. Közli dr. Komjáthy Aladár 10 éves montreali szolgálata alkalmából elmondott beszédét. A nyolcvanas évek amerikai magyar reformátusságának vizsgálata igen érdekes olvasmány, amit mind most, mind később a történelem búvárai nagy haszonnal forgathatnak itt is, az óhazában is. A könyv elolvasása és áttanulmányozása után egy érzés megragadja az embert: Nagy Lajos Isten és emberszeretete. Aki ennyire tud meggyőződéssel prédikálni s aki ennyire szereti népét, ahogy ez soraiból mindenünnen kiviláglik, az igen szeretetre méltó ember lehet. Mert az. A könyv nemcsak másokat mutat be ragyogó szépséggel, hanem megmutatja magát a szerzőt is. A könyv szép kemény kötésben jelent meg az I.H. Printing Co. new-brunswicki nyomdájában. Kapható a szerzőnél $5.-ért: Harangi László NAGY LAJOS 1639 Bayard Street Bethlehem, Pa. 18017, USA.
