Magyar Egyház, 1983 (62. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

MAGYAR QGYhni 3. oldal MI AZ OKA, HOGY BÖJTÖLNEK? {Lukács 5\33\ "Azok pedig mondának néki-, mi az oka, hogy a János tanítványai gyakorta böjtölnek?'') Amikor Krisztus böjtöléssel és imádkozással felkészült nagy mun­kájára, híre-neve máról-holnapra csodálatos módon elterjedt. Az ese­mények gyors egymásutánban válto­gatták egymást, s a nép kíváncsian tekintett egy-egy Krisztussal való találkozás elé. így történt, hogy felment szokása szerint a templom­ba, ahol kezébe véve az írást, a következőket olvasta: “Az Úrnak lelke van énrajtam...” Magyarázatul elmondta küldetése célját, hogy Isten őt elküldte, hogy orvosa legyen a betegeknek, vigasza a szomorko­­dóknak, szabadulása a foglyoknak, s hogy hirdesse az Isten Igéjét min­denkinek. Hogy milyen eredménnyel szólta az Igét saját falujában, azt feljegyez­te az írás: “...és heteiének mindnyá­jan haraggal”. Olyannyira kinyilvá­nult e harag, hogy meg akarták őt ölni. Krisztus vízválasztó szerepe azonnal kitűnt, amint az embereket döntés elé állítota. Vegyük a böjtölés esetét, ami az el­lentétes kérdések között hamar elő­jött. Jézushoz menvén sokan megkér­dezték: “Mi az oka, hogyjános tanít­ványai gyakorta böjtölnek, amíg a Te tanítványaid esznek és isznak s látszólag nem böjtölnek?” Krisztus állásfoglalása a böjttel kapcsolatban a Hegyi Beszédben van kifejtve, ahol azt mondja: “Ne gon­doljátok, hogy jöttem a törvénynek és a prófétáknak az eltörlésére, nem jöttem, hogy eltöröljem, inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mon­dom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egyetlen pon­tocska el nem múlik.” Isten népe böjtölt. Mózes idejében szólt az Úr, hogy sanyargassa meg azért a nép magát, hogy megtisztítsa Isten az embereket minden bűntől. Sámuel korában, amikor a nép nagy próbán ment át, a próféta szavára böjtöt tart felkiáltván az égre: “Vét­keztünk az Úr ellen!” Teljes szívvel és lélekkel megtértek az Úrhoz, elfordultak a pogány bálványoktól, szívüket megszentelték s az Úr meg­szabadította népét. Krisztus korára egész hosszú sora és módja alakult ki a böjtnek. A farizeusok előírták, hogy melyik napon s hogyan kell böjtölni. Ezért helyszerű és időszerű a kérdés: “Mi az oka annak, hogy János tanítványai böjtölnek, a tiéd pedig nem?” Magyarázatul elmondja Krisztus, hogy a násznép nem böjtöl, amikor lakodalom van, s ott van a vőlegény, de eljön az idő, amikor böjtölni kell s akkor az O tanítványai is böjtölni fognak. Jézus így mutat rá a farizeusok képmutatására, akik a törvénynek külső formában eleget próbáltak tenni, de lényeg szerint lelkűk messze volt az Istentől. Krisztus ez ellen a képmutató, üres, semmit­mondó böjt ellen emeli fel szavát. Krisztus akarata az, hogy a külső­ség helyett lélekben és igazán álljon az ember a böjthöz. Krisztus e böjti időben nem magát a Böjtöt ítéli el, hiszen annak régi alapokon való gyakorlatából ő maga is kivette a ré­szét, amikor 40 napig böjtölt a pusz­tában. O a külső, üres formaságok­ban csúcsosodó, értelmetlen böjtből akarta az embert kivezetni. Krisztus nem tiltotta el a böjtöt, de nem is parancsolta meg tanítvá­nyainak, hogy mikor és hogyan böj­töljenek. Éppen ezért az első keresz­tyének idejében is megtalálhatjuk az Toronto, Kanada. A Torontóban lévő Queen Streeti egyházközség meghívta Nt. Turchányi Sándort lelkipásztorának, aki feleségével és két kisgyermekével nemrégen érke­zett Amerikába és az új munkahe­lyén a szolgálatot 1982. december­ben kezdte el. Nt. Dr. Vatay László nyugdújba menetele után hosszú keresés eredményeképpen megtalál­ta az egyház az új lelkipásztorát. A mindenható Isten áldása kísérje az új lelkészt és a gyülekezetét. * A Kálvin Egyházkerület híreiből. A Morgantown W.Va.-i egyházköz­ség a múlt évben megszűnt, a temp­lom meglévő anyagi erejét a még megmaradt tagok misszió célokra külön alapon kezeltetik. A pocahon­­tasi templom megszűnése után a Morgentowninak a sorsa mindannyi­unkat szomorúsággal tölt el. Apostolok Cselekedeteiről írott könyv szerint, hogy imádkoztak és böjtöltek. Sőt, arról is híradás van, hogy amikor a gyülekezet presbite­reit választották, “imádsággal és böj­töléssel” erősítették meg egymás hitét. A böjtölés tiszta, nemes formája fennmaradt a keresztyénségben, de gyakorlása a századok alatt elveszí­tette üzenetét és szükség volt a böjtről való tanításnak az ige alap­ján való megreformálására is. Böjt, valójában nem más, mint a testünknek a megsanyargatása bizo­nyos ideig, abból a célból, hogy magunkat megalázzuk az Isten előtt. Tarthat egy nép, nemzet és egyház is böjtöt elemi csapás idején, vagy csa­ládok és egyének is, amikor a lélek indítja őket. A legfontosabb a református böjt gondolatában az, hogy az önkéntes és jószándékból kiinduló böjt legyen. Nem az a fontos tehát, hogy más emberek lássák, hogy én böjtölök, hanem Isten, aki titkon néz és lát, az majd megfizet érte nyilván nekem. A böjtölés tehát egyéni gyakorlat. Szíveteket vezesse az Úr és tegyen benneteket alkalmasakká a böjtö­lésre. A. D. Sao Paulo, Brazília: A dél-amerikai kontines ezen nagy országában lévő magyar református egyházközség a múlt év végefelé ünnepelte fennál­lásának 50 éves jubileumát. Isten ál­dását kérjük Nt. Apostol Jánosra, és a Sao Paolo-i egyház minden tagjá­ra. * A prágai Comenius teológiai fa­kultásának az 1981—82-es akadé­miai évben 65 hallgatója volt, köz­tük 17 nő. A hallgatók hét különbö­ző csehszlovákiai protestáns egyház­hoz tartoztak; volt köztük a Szlová­kiai Református Keresztyén Egyház­ból való is — tehát felvidéki magyar református. Az 1982 —83-as akadé­miai évre 18 új hallgató iratkozott be (köztük 7 nőhallgató), ezek közt is van magyar református. A Come­nius fakultás diákjai közül többen tanulnak majd külföldön, egy közü­lük Budapesten. Rövid hírek

Next

/
Thumbnails
Contents