Magyar Egyház, 1982 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3-4. szám
MAGYAR ecyfiAZ 2. oldal Menjetek el széles e világra Atyák és testvérek! A feltámadott Krisztus üzenetével és parancsával köszöntelek benneteket'. “Menjetek el széles e világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. ” Az Úr Jézus Krisztus missziói parancsa sohasem volt annyira időszerű mint ma, amikor az Egyház életéről és jövőjéről van szó nemcsak a magyar reformátusok életében, hanem az egész világ történetében. Hatalmas erők, látható és láthatatlan hatalmak fognak öszsze, hogy elnémítsák, megbénítsák és végleg megsemmisítsék az Úr fézus Krisztus egyházát. A hitetlenség erői keleten és nyugaton egyaránt mossák az egyház erőit, áttörve az évszázados védelmi gátakat, igyekezve megsemmisíteni a fennálló társadalmi kereteket, lerombolva a nemzeti öntudatot, a félelemnek és bizonytalanságnak állapotába juttatva az embert. Az egyház rombolása végrehajtása különböző államokban különböző formákban és különböző tervek által történik. Van ahol hatalmi szóval állítják meg az egyház tevékenységét, van ahol az állam bújik be az egyház életébe és belülről teszi értelmetlenné az egyház szolgálatát. Másutt az új értelmiség, a tagadás erői teszik nevetségessé a hivőket vagy idejét múlt és ósdi tevékenységgé a templombajárást és az élő Istennek imádatát. Egyes területeken teljesen magára hagyják az egyházat, hogy az anyagi források nélkül tűnjön el a történelem süllyesztőjében, másutt a pénzügyi támogatás megadásával teszik engedelmes szolgákká a lelkészeket, akik egyéni megélhetésükért alárendelik életüket, igehirdetésüket és egyházi tevékenységüket az istentelenség képviselőinek és a rombolás erőinek. Mint az egyik világrendező vezető a közelmúltban kijelentette: “XXI. század az Isten nélkül, egyház nélkül és vallás nélkül élő emberek világa lesz" majd hozzátette “és jól van ez így". Ebben a felrajzolt, félelmetes keretben éli az egyház a maga tevékenységét és ebben a sokszor reménytelennek látszó helyzetben végzi szolgálatát a XX. század utolsó éveiben az Amerikai Magyar Református Egyház és annak Nyugati Egyházmegyéje. A haldoklás világában hirdetjük az élet evangéliumát. A rombolás világában építjük az Isten országát. A hitetlenség világában teszünk bizonyságot Krisztusba vetett hitünkről. Az embertelenség világában próbálunk megmaradni embernek, az Isten gyermekének. Az önzés világában merünk önzetlenek lenni és komolyan venni szolgálatunkat. A betegség világában hirdetjük Isten csodáit és Krisztus hatalmas tetteit, amelyekből ma is gyógyító erő árad a hívőkre. A békétlenség világában teszünk bizonyságot az Isten békességéről. A minden vallást összekeverő és értelmetlenné tevő világban hirdetjük a református hitet. A nemzetköziség zavaros világában merjük megvallani magyarságunkat, mint Istentől kapott hivatást és egy teljes életre szóló szent feladatot. Minderre csak akkor vagyunk képesek, ha komolyan vesszük az Úr Jézus Krisztus missziói parancsát és vállaljuk a ránk rakott felelősséget. Krisztus ezt a feladatot nem a feltámadást látó hívőknek, hanem a vele járt és általa tanított, de a feltámadásban és a jövendőben kételkedő tanítványoknak adta. A történet szerint a tanítványok, az akkori egyházi vezetők kételkedtek a jövendőben és az Úr szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket. Ha Ti sem hisztek, hogy akarjátok megváltoztatni a világot! Ha Ti sem élitek a megváltozott életet, hogy akarjátok az embereket a jövendő követőivé tenni! Ha számotokra nincs reménység, hogy akartok bizonyságot tenni az élet örömhíréről és a feltámadás üzenetéről. Krisztus megfeddi keményszívűségükért a tanítványokat, de nem ítéli el őket, hanem kiválasztja őket a legszentebb és legáldottabb feladatra ezen a földön: az üdvösség üzenetének hirdetésére, továbbadására és élésére! A hitetlen és keményszívű tanítványok hívőkké lettek, önzetlenül áldozták fel önmagukat a feltámadott Krisztus szolgálatában és ezzel elindult a jövendő! Ez a jövendő érkezett el hozzánk közel 2000 esztendő viharos útján és történelmi megpróbáltatásain keresztül. Ennek a jövendőnek vagyunk mi a lútí tiwzzmth m Sh mGYm chvRCfi 23* MARCH-APRIL, 1982 — Vol. 61, No. 2. Published bi-monthly. Editor-in-Chief: RT. RÉV. DEZSŐ ÁBRAHÁM. Bishop Editor: RT. RÉV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 Tel.: (216)666-4600 Business Manager: DR. ÁRPÁD BANDA 2299 Winter Parkway, Apt. 295 Cuyahoga Falls, Ohio 44221 Tel.:929-3687-----------Office of Publication:----------Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102 Second class postage paid at Cleveland, Ohio Subscription—Előfizetés: évi $5.00 yearly Send Form 3579 to Classic Printing Corp. 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio 44102 POSTMASTER: Send Address Changes To Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102 hirdetői, tovább adói és példái híveink számára. A világ erői támadásban vannak az egyház erői ellen, Krisztus parancsa alapján az egyháznak ellentámadásba kell mennie és komolyan kell venni a missziói parancsot Új értelmet adnia régi igéknek. Új nyelven hirdetni az örök igét. Új módon megközelíteni az örök embert. Az önző ember halott ember és használhatatlan az Isten számára. Az önző társadalom elpusztítja önmagát és az anyagi alapra épített élet összedül a történelem viharában. Az önző egyház haldokló egyház és meghozta a saját halálos ítéletét. A világot, társadalmat és embert megújító egyháznak önzetlennek kell lennie, mert csak önzetlen tetteivel könyörögheti ki a jövendőt az Isten kezéből önmaga, a társadalom és az emberiség számára. Krisztus tanítványai, az egyház vezetői az önzetlenségben, önfeláldozásban, hitben és szer etet ben példát adó emberek kell, hogy legyenek, ha hatni kívánnak a mai -világra és a zűrzavarba került emberre. Meggyőződésem, hogy igehirdetésünk megújulása csak a lélek és az élet megújítása által lehetséges. Hitem, (Folytatás a 6. oldalon) ÍRÁS : és; ÉLET
