Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7-8. szám
MAGYAR GGYflAZ 2. oldal Krisztus a te győzelmed! "Monda az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.” (János 2:5.) Jézus a kánai menyegzőre a Jordán folyóban való megkereszteltetése után érkezett. Messiási küldetésének a legelején vagyunk. Már néhányan csatlakoztak hozzá, de a tanítványi kör még nem teljes. Kána 4 mérföldnyire fekszik Názáreti ől. Feltehetően közeli barát, vagy rokon volt a vőlegény. A legenda szerint a vőlegény anyja Mária nővére volt. A tény, hogy Jézus egész családja résztvett az esküvőn, sőt maga is sietett haza, rövidre szabván Keresztelő Jánossal való találkozását, arra utal, hogy megígérte a vőlegénynek, hogy megjelenik a családi alkalmon. Egy valamire való mennyegző, akárcsak a régi világban egy tehetős gazdánál Magyarországon, napokig tartott. Általában messze az anyagi erejükön felül felkészültek, hogy ételben, italban ne legyen hiány, s a vendégek jól érezzék magukat. Ennek ellenére a legjobb családban és a legnagyobb előkészület mellett is megesett, hogy valami nemvárt probléma merült fel. Jelen esetben elfogyott a bor. Falusi miliőben elképzelhetetlen, hogy amikor a hangulat a tetőfokán van, a családfő bejelentse, hogy sajnos, a bor elfogyott, záróra! Efajta botrányból egy életre szóló stigma maradna a családon. Példabeszéddé válna-, amikor valami el-kifogy, hogy — elfogyott, mint az egyszeri vőlegény lakodalmán a bor, Kánában... Mária nyilván a konyhában értesült a bajról. Jézushoz ment, és halkan, hogy más ne hallja, azt mondta neki-. “Nincs borunk”. Mária felmérte a botrányt, és együttérző szíve, a családot érő kibeszélés szégyene Jézushoz vitte, aki nemcsak a legidősebb fia, de József halála után a család feje is volt. Jézusnak az édesanyjához intézett indokolatlan rendreutasító válaszát, hogy t.i. “mi közöm nékem te hozzád, óh asszony?’’, természetesen rossz fordításnak kell minősítenünk. Jézus így nem beszélt az édesanyjával, akit olyannyira szeretett. A tucatnyi magyar, angol és német fordítás, amit megnéztem, szintén verejtékezve küzd az eredeti szöveggel. E mondat az eredeti görögből szór ólszóra fordítva, magyarul így hangzik: — Mit nekem és neked, asszony? A szöveg szójátékot sejtet. Én finom humort, iróniát érzek Jézus megjegyzésében, valami ilyesmit-. — Kérdezett valaki is minket, asszonyom? Vagy: — Ez nem tartozik rám és terád, anyám. Jézus foglalkozására nézve ács volt. Meg vagyok győződve, hogy az édesanyjához való viszonya kölcsönös mély szereteten, őszinte és természetes magatartásokban nyilatkozott meg. És egyszerű, emberi szavakban fogalmaztak, nem fenkölt, magasztos körmondatokban. Hogy az anya és a fia között lefolyt párbeszédben nem volt semmi sértő felhang Jézus részéről, bizonyítja, hogy Mária a fiától elmenőben odaszólt a szolgáknak: “ Valamit mond néktek, megtegyétek." Mária az édesanya finom ösztönével, vagy talán isteni kinyilatkoztatása által megérezte, hogy fiának eljött az az órája, amiről 30 évvel azelőtt az agg Simeon prófétáit. És a gondolatra mint éles tőr, hasított szívébe a fájdalom.. . Ezek voltak Mária utolsó szavai, amit a Szentír ás feljegyzett. Alakja még feltűnik néhányszor az evangéliumokban, de szavát nem halljuk többé. A szín filmszerűvé válik, amint Jézus “beleszól”. Néhány perc múlva ugyanis a szolgák vezetőjének azt az utasítást adta, hogy az udvaron, az ajtóbejáratnál levő hat kőhordót töltsék fel vízzel. Ezek a tartályok a törvényben előírt rituális, tisztálkodási célokat szolgálták. Kb. 80—90 liter víz fért egy-egybe. Miután a szolgák megtették, amit Jézus mondott, azt parancsolta: “Most merítsetek, és vigyétek a násznagynak”. Az egyik szolga megbuktatta a kupát a kővederben, és a főasztalnál ülő násznagy felé tartott. A násznép persze mitsem tudott a közjátékról. Megvallom, hogy mint a történet olvasója, a szolga arcát nemhogy átszellemültnek, sőt kajánnak látom. Visszatartott nevetés lapul az erőltetett komolyság alatt. A lakodalmah MAGYAR GGYÍ7ÁZ tolj MAGYAR CnVRCft JÜL.-AUG., 1981 - Vol. 60, No. 4. Published bi-monthly. Editor-in-Chief: RT. RÉV. DEZSŐ ÁBRAHÁM. Bishop Editor: RT. RÉV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 Tel.: (216) 666-4600 Business Manager: DR. ÁRPÁD BANDA 2299 Winter Parkway, Apt. 295 Cuyahoga Falls, Ohio 44221 Tel.:929-3687- Office of Publication: -Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102 Second class postage paid at Cleveland, Ohio Subscription—Előfizetés: évi $5.00 yearly Send Form 3579 to Classic Printing Corp. 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio,44102 POSTMASTER: Send Address Changes To Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102 kon szokásos megtréfálás egyike következik: a násznagy jól meghúzza a poharat, és — haha — rájön, hogy közönséges vizet ivott! A násznagy a szájához emeli a kupát. A többi szolga is sunyin, pukkadozva lesi a hatást. A násznagy arca felragyog a gyönyörűségtől, mint amikor egy italszakértő igazi nedűt kóstolt. Aztán a vőlegény felé fordulva harsány hangon mondta: — Minden normális házigazda a jó bort szolgálja fel először, és amikor a vendégek jól beittak, akkor a vinkót. Te fordítva csináltad. János szűkszavúan csak annyit fűzött az eseményekhez: “Ezt az első jelt a galileai Kánában tévé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét: és hivének benne az ő tanítványai.” János evangéliumára jellemző, hogy a történeteinek kettős jelentése van. Az esemény úgy igaz, ahogy azt hol riportszerűen, hol kisnovella formájában elbeszélte. És nemcsak mondanivalójában mély és eredeti, de mint írásmű is gördülékeny és fókuszban tartott. Elbeszélései mélyrétegeiben fedezhetők fel az asszociációs vonatkozások. íme, néhány példa arranézve, (Folytatás a 4. oldalon) ÍRÁS ÉS ÉLET
