Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3-4. szám
MAG/fiK £GyfíflZ 7. oldal sen átengedte a megüresedett vizsolyi kúriát. 1589 februárjában Négy kézisajtót állítottak fel a vizsolyi kúrianyomdában. Németországból vagy Ausztriából olasz típusú, új betűkészletet szereztek be, Lengyelországból hozattak papírt, s 1589 februárjában megkezdődött a magyar biblia nyomtatása. Az előjelek nem voltak kedvezőek. A vallási ellenlábasok nyomban feljelentették Mantskovit mestert Ernő főhercegnél, aki elrendelte a nyomdai felszerelés azonnali elkobzását. Szerencsére az ítéletet a kamara csak Rákóczi Zsigmond útján hajthatta volna végre, Rákóczi viszont egyszerűen megtagadta a szigorú parancsot, így a munkálatok zavartalanul folytatódhattak. A kinyomtatott oldalakat Károlyi maga javította részint Vizsolyban, főképp pedig odahaza, a közeli Göncön, ahová a nyomtatás szolgálatába szegődött ifjú Szenei Molnár Albert vitte el — afféle lovasfutárként — a kész levonatokat. A vizsolyi kúriában működő kis nyomda európai viszonylatban is szinte egyedülálló teljesítményt nyújtott; alig másfél év alatt készítette el a hatalmas, 2412 oldalas, négy és fél millió betűt tartalmazó, több mint 5 kiló súlyú könyvet. 1590 júliusában, azaz “Boldogasszonyhónapjának 10. napján” megjelent a biblia, amely “magyar nyelvre fordíttatott egészen és újonnan az Istennek Magyarországban való Anya szent Egyházának épülésére”. “Nihol eshetett vétek” A Vizsolyi Biblia megjelentetése a század legnagyobb hazai nyomdai műve volt, bár Mantskovit “Typographys lectori” című rövid előszavában elnézést kérőén fordult az olvasókhoz: “...nem kétlem hogy (akaratom és igyekezetem ellen...) nihol nihol eshetett vétek az nyomtatásban...” Maga a fordítás a kor legjelentősebb nyelvi alkotása, összegzője és továbbfejlesztője a magyar biblikus-reformátori nyelvezetnek s évszázadokon át nagy hatással volt a magyar szépirodalomra. Ez a remekmű egyúttal a magyar műfordítás történetének kiemelkedő, klaszszikus értéke. Károlyi mégis rendkívül szerénységgel szólt munkásságáról elöljáró soraiban: “...minden keresztén olvasókat kérek, hogy az én munkámért engemet ne rágalmazzanak és meg ne kerítsenek... Ha valahol az fordításban tévelgettem és az tzélt nem találtam, azt nem tulajdonítsák vakmerőségemnek hanem az én gyarlóságomnak.” A rendkívüli mű sikerét Károlyi alig érhette meg, 1591- ben elhunyt (1599-ben a törökök a vizsolyi nyomdát is szétdúlták), fordítói “gyarlóságában” azonban tévedett: munkája — újabb és újabb átigazításokkal — évszázadokon át fennmaradt, legutóbb 1908-ban javították egykori szövegét. A vizsolyi kúrianyomdában mintegy 700 — 800 példányban készült a magyar biblia; ebből napjainkig 51 példány maradt fenn különféle közgyűjteményekben. Némelyikük hiányos, legtöbbje margóját pedig az újrakötések során megcsonkították. így amikor néhány évvel ezelőtt felvetődött a Vizsolyi Biblia hasonmása kiadásának gondolata, Szántó Tibornak, a Magyar Helikon művészeti vezetőjének nem csekély gondot okozott a legtökéletesebb darabok választása. Végül az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött példány, valamint az Egyetemi Könyvtár, a református egyház Ráday Gyűjtemény Könyvtárának és a debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának egy-egy példánya szolgált az újbóli kiadás alapjául. Japán műbőrköntös 1978-ban kezdődtek a munkálatok. Az öt példányból kiválasztott legjobb állapotú oldalakról először fényképfelvételek készültek, majd a 2412. oldal fotónegatívjait restaurálták, helyrehozva az idő rongálásait. Ezt a hatalmas könyv-reprodukáló munkát a Kossuth Nyomda képsokszorosító műhelye végezte, miközben a Papíripari Vállalat fűzfői gyára hozzálátott az egykori, eredeti papír hasonmásának kikísérletezéséhez. A csaknem 400 éves papírt mikroszkopikus és színképelemző vizsgálatoknak vetették alá, majd a svéd cellulózéhoz adott különböző színezékekkel sikerült létrehozni a régi papír mását. A kétkötetes biblia számára négy napon át három műszakban 240 tonna — az az 40 vagonnyi — ilyen különleges papírt kellett gyártani Fűzfőn. Magát a nyomtatást — vagyis a fotókópiák másolását — a békéscsabai Dürer Nyomda végezte legkorszerűbb svéd ofszet rotációs gépén. A kötés is Békéscsabán készült 14.760 négyzetméternyi japán műbőr, valamint barna és arany színű fólia felhasználásával. A Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása — a munka különlegességét s nagyságát tekintve — a század legjelentősebb hazai könyvészeti vállalkozása. Károlyi és Mantskovit művét eredeti szépségében veheti kézbe az olvasó, sőt a kiadás — a restaurálás révén — tisztább, hibátlanabb lesz, mint a könyvmúzeumokban őrzött egykori példányok. Rövid két tanulmány hasznos segítséget nyújt a mai olvasónak. Megismerteti a mű keletkezésének körülményeit s felidézi azt a kort, melyről csaknem négy évszázada Károlyi keserűen így írt: “Bizonnyal tudom, és semmit nem kételkedem abban, hogy ez mi munkánknak, minek utánna emberek közzé ki mégyen, sok irigye és sok rágalmazója lészen.” Az ódon, nemesveretű sorok azonban tovább éltek Arany és Ady költészetében, és a Vizsolyi Biblia ma a magyar művelődéstörténet egyik legszebb ereklyéjeként születik újjá. A XVI. század remeke s a mai nyomdászat büszkesége 1981-ben jelenik meg, ára kétezer forint. Eredeti tervek szerint 10.000 példányban készült volna, de a Magyar Helikon előjegyzési felhívása olyan meglepő érdeklődést keltett, hogy végül is 28.000 példány készül belőle. ' " " DÖMÖTÖR TIBOR Károli Gáspár Irma néninek ajánlva Mások csak beszéltek, Balgán vitatkoztak, Kritizálták egymást, Régmúltat és jelent, , Ö az Úristennel Álmodta a jövőt, Tanult és dolgozott Míg a többi pihent. Mások még idegen Nyelven imádkoztak, Prédikálgattak a Nép feje felett, Ö már magyar nyelven írta az igéket S az erőtlen vallás Újra győzelmes lett. ! Mások embereknek Parancsát követték Ö az Űr Jézusnak Hű tolmácsa volt Számára a Mester Volt a zsinórmérték Ki érthető nyelven Magyarokhoz szólt. Mások rég eltűntek Nyom nélkül a múltban 1 Ö ma is velünk van Lelke erejével Károli Gáspárral Szól hozzánk az Isten , 1 Zengő magyar nyelven i Krisztus igéjével.
