Magyar Egyház, 1980 (59. évfolyam, 1-10. szám)
1980-09-01 / 9. szám
magrm ecyfrAZ 6. oldal A hetedik parancsolat tiszta és felelősségteljes életet követel mindnyájunktól, melyet Isten számonkér tőlünk. A nyolcadik parancsolat becsületes és igazságos életre kötelez és megtiltja, hogy mások javait csalással, gonoszul és erőszakkal eltulajdonítsuk. A kilencedik parancsolat igazságosságot követel mindenkitől. Legyünk becsületesek másokhoz és önmagunkhoz; ítéleteinkben, cselekedeteinkben és minden dolgainkban szeretet, igazság és becsületesség vezéreljen. A tizedik parancsolat elrendeli, hogy őrizkedjünk minden bűntől és gonoszságtól. Találjunk örömet az igazságban. Ne irigyeljük és ne kívánjuk mások javait. A tíz parancsolat nekünk is zsinórmérték életünk folytatására. Jézus mondotta: “Ne gondoljátok, hogy én a törvényt, vagy a prófétákat eltörölni jöttem. Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem, hogy betöltsem” (Mt. 5:17). b) AZ ÚJSZÖVETSÉG Isten kijelentése az Ószövetségben nem teljes és csak a zsidó népnek adott kijelentést: a Szabadító ígéretét és a 10 parancsolatot öleli fel. Az Ószövetség tanúsága szerint a gyarló és esendő emberek legkiválóbbjai sem tudták a törvényt megtartani; sokszor tévedtek, vétkeztek, bűnbeestek; nem tudtak a kísértéseknek ellentállni s nem tudták az emberiséget a bűn szolgaságából megszabadítani. Ezért ígért Isten Szabadítót. Isten ígéretének beteljesedése a Biblia második részében, az Újszövetségben van leírva, mely főképpen a názáreti Jézus, a megígért Szabadító életét és tudományát foglalja magában. Jézus kijelentette, hogy Isten mindnyájunkat szerető mennyei Atya, ki minden embert szeret. Jézus által új szövetséget kötött Isten az egész emberi nemzettel. Az Újszövetséget Jézus tanítványai írták, kik elfogadták Jézus tanításait és azok szerint igyekeztek élni. Az Újszövetség elmondja a keresztyén anyaszentegyház, az eklézsia megalakulásának történetét, melyet a Szent Lélek segítségével a tanítványok Jézus követőiből szerveztek és formáltak. Az Újszövetség 27 könyvből áll. Az első három könyv: a Máté, Márk és Lukács evangéliuma szorosan összefüggő csoportot alkot, melyek Jézus élettörténetét és tanításait írják le; a negyedik: János evangéliuma a dicsőült Krisztus és Úr története. A következő huszonkét könyv az apostolok és a keresztyén egyház tanításait, végül az utolsó könyv biztató és bátorító kijelentéseket tartalmaz az üldözések, sanyargattatások és megpróbáltatások idején. Evangélium görög szó, mely örvendetes üzenetet, vagy örömhírt jelent. Az örömhír az, hogy Isten mindnyájunknak szerető mennyei Atyja. Az Újszövetség négy első könyvét evangéliumoknak nevezzük. A bibliai kijelentések ismertetik mindazt, amit tudnunk és hinnünk kell, hogy Isten akarata szerint élhessünk, mint Isten gyermekei; Jézus tanítja, hogyan lehetünk Isten országának tagjaivá, mely a lélek idvessége. Mert a Biblia a forrása és táplálója a keresztyén hitnek és vallásnak, a szentírás olvasgatása és tanulmányozása nemcsak kiváltsága, hanem kötelessége is mindnyájunknak. A Bibliát azért nevezzük szentírásnak, mert lelkünket táplálja, hitünket erősíti: vigasztal, bátorít a kísértések, megpróbáltatások, szenvedések alatt, szent és örökéletre vezet. A Bibliát a könyvek könyvének is nevezzük. Hunyadi László Presbiteri Konferencia Cartereten Szeptember 21-én körzeti konferenciára gyűltek össze a Keleti és New York-i Egyházmegyék egyháztanácsosai. A konferencia fő tárgya ifjúságunk volt: miért hiányoznak templomainkból a megkonfirmált ifjak? A konferencián résztvettek egyik egyházunkból az ifjúság kiküldöttei is. A beszélgetés során felmerült a kérdés: mi különbség van a Presbiterian és a mi egyházunk között? — Miért nem beszélnek ifjaink és prezsbitereink magyarul? — Két fontos kérdés, mely szorosan összefügg az amerikai magyar református egyház létjogosultságával. A tizenhatodik század elején megindult Reformáció mindegyik ága a Biblia tanításait vette a reformálás alapjául. A felekezeteket megkülönböztető tényező a Bibliában foglalt tanítások egyikének, vagy másikának a kiemelt hangsúlyozása volt. Luther és Kálvin az úrvacsora értelmezésében nem tudott megegyezni. — Zwingli és Kálvin követői a reformátusok. Angliában a reformátusok sok vita után az egyház kormányzásának az elvét — hogy a gyülekezeteket az egyháztanács a lelkésszel együtt vezesse — oly fontosnak tartotta, hogy az angol református egyházat Presbiteriánnak nevezték el. Magyarországon a hitelvek fontossága volt a fő megkülönböztető tényező és így az egyház hivatalos neve: Evangélium szerint Reformált Magyar Református Egyház lett. Nevünkkel is kihangsúlyozva, hogy a mi hitünkben a zsinórmérték Jézus hite és tanítása, melyhez minden egyházi tanítást jó lelkiismerettel mérhetünk. — Ilyen főtantétele csak a mi magyar református egyházunknak van. Ezért ehhez ragaszkodnunk kell mindhalálig! Hogy miért nem beszélnek ifjaink és prezsbitereink magyarul? E kérdésre az egyik ifjú ezt mondta: “Mert szüléink angolul beszélnek hozzánk! Egymással magyarul beszélnek, hogy mi ne értsük meg, amit beszélnek!” — Szívenütő válasz. Az idegenben élő szülők legnagyobb büszkesége csak az lehet, ha gyermekeik anyanyelvükön beszélni tudnak! S a U.S. Dept, of Education úgy a gyermekeknek, mint a felnőtteknek kínálva kínálja a lehetőségeket, hogy ki-ki nyelvi és faji ismereteit megismerhesse. Csak kérni kell a helyi Board of Educationt és kurzusokat iktatnak úgy az elementari és high schoolok tantervébe, mint az Adult Education (esti iskolák) tanrendjébe. Csak a szülőkön áll, hogy gyermekeik magyar nyelvben is oktatást nyerjenek! Csak a szülőkön áll, hogy sajátmaguk is megismerjék jobban anyanyelvűnket és irodalmunkat. Csak kérniük kell a Board of Educationtől. Már tíz kérelmező kérését szívesen teljesítik. Hunyady László
