Magyar Egyház, 1980 (59. évfolyam, 1-10. szám)
1980-09-01 / 9. szám
MAGYAR £GYfíA7 2. oldal ÜRES LAP "...gyermekeket hozának hozzá, hogy illesse meg őket”... (Márk 10:13). Emlékszem, ha gyermekkoromban a szomszéd faluban, Somlószőllősön kirakodó vásár volt, a szüléink magukkal vittek minket is, a húgommal. Egyáltalán elképzelhetetlen volt, hogy az év legnagyobb eseményéből a környéken egy gyerek is kimaradt volna, hacsak beteg nem volt — vagy már “ismétlős”, és bármenynyire nem tetszett is neki, a marhákat ki kellett hajtania a Vargyasba vagy az Aszóba. A vásáron annyi szemet-képzeletet kápráztató látnivaló volt, hogy hónapokig éltünk az élményekből. Ahány sátor, annyiféle kisipari árú. Cipők, készruhák felaggatva. — Mézeskalács-szívek, tükörrel. Lacikonyha, ínycsiklandozó illatokkal. Ki tudná felsorolni, hogy mi minden gyönyörűség vonta magához a szemet?! A gyermek Jézus korában is gyermek volt. Vonzotta a sokadalom, a látványosság. Mindegy miféle alkalom volt az atrakció', maga az, hogy a szüleivel felkerekedhetett és kimehetett a faluból, öregkoráig kísérő emlék maradt. És téved, aki úgy véli, hogy egy amerikai gyermeknek nagyobb élményt jelent a Disneyland-be való kirándulás, mint nekem, a falusi gyermeknek jelentett a szőllősi vásár, vagy a vecsei búcsú. Ugyanígy. a Kapernaumban lakó gyermek is kikönyörögte az apjától, anyjától, hogy ha a Galieleai-tenger mellett, vagy a környékbeli dombokon, kies, fás helyeken volt valami összejövetel, ott lehessen. Az már a gyermek dolga volt, hogy pajtásokat találjon és jól érezze magát. És valamennyi kitűnően szórakozott! Meggondolandó, hogy amikor Jézus megvendégelte néhány kenyérrel és hallal az őt hallgatni egybegyűlt ötezer, illetve négyezer embert (valójában csak férfi volt annyi összeszámolva) — hogy hány nő és gyermek volt még jelen, ki tudná megmondani?! Szegény embereknél akkor is, talán méginkább, sok gyermek volt. És egy anya, mint kotlós a csibéit, vitte magával a kicsinyeit, mert akkor szem előtt voltak. Az eset, amit Máté, Márk és Lukács evangélista — majdnem egyezően — leírtak Jézusról szóló visszaemlékezésükben, nem egy nagyszabású alkalom, látványos tömegevangélizáció. Márk szűkszavúan annyit mond, hogy ‘Júda határaiba méné, a Jordánon túl való részen által', és ismét sokaság gyűl vala hozzá” (10:1). Egy kisebbméretű összejövetel volt ez, Jézus “szokása szerint” tanított. Egyszeresük Jézus tanítását moraj szakítja félbe. Úgy látszik, már előbb összebeszéltek az anyák, mert a domboldal karéjában szerteszét ülő asszonyok felálltak és a karjukon ülő, szoknyájukba fogódzó kisgyermekeikkel Jézus felé tartanak. Ebben a korban szokás volt a kisgyermekeket odavinni a papokhoz, hogy kézrátétellel megáldják őket és imádkozzanak felettük. Ösztönös, szép cselekedet volt. Csak dicsérni lehet az édesanyákat, hogy a názáreti Jézus szavai, a lényéből áradó szeretet felbátorította őket, hogy a szokásjoggal most is éljenek. Nem így a tanítványok! Máté ezt írja: “A tanítványok pedig dorgálják azokat” (19:13). Márk szerint “feddik" azokat (10:13). Döbbenetes Jézus reakciója! “Jézus pedig mondd: Hagyjatok békét e kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a menynyeknek országa” (Máté 19:14). Márk úgy emlékszik vissza az incidensre, hogy Jézus, a tanítványok szeretetlen, értetlen magatartását látva “haragra gerjedt", és elutasította őket, hogy engedjék hozzá menni a gyermekeket, és ne tiltsák el őket! A helyzet azért is kiélezett, mivel a “dorgálás" nyilvánosan történt. Senki se szereti, ha a nyilvánosság előtt leintik, megszégyenítik. Nem beszélve arról, hogy egyik-másik tanítvány többet tudott az apaságról, a szülő és a gyermek viszonyáról, mint Jézus. Mielőtt ugyanis Jézus elhívta volna őket, családfenntartási gon-MAGYAR GG/I7ÄZ MAGYAR CnVRCn SEPT.-OCT., 1980 — VOL. 59, No. 9. Published bi-monthly. Editor-in-Chief: RT. RÉV. DEZSŐ ÁBRAHÁM, Bishop Editor: RT. RÉV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 Tel.: (216) 666-4600 Business Manager: DR. ÁRPÁD BANDA 2299 Winter Parkway, Apt. 295 Cuyahoga Falls, Ohio 44221 Tel.:929-3687 Office of Publication: Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102 Second class postage paid at Cleveland, Ohio Subscription—Előfizetés: évi $5.00 yearly Send Form 3579 to Classic Printing Corp. 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio 44102 dokkal küszködtek, s gyermekeiket regulázták. Hogy mégis elfogadták Mesterük rendreutasítását, a felindulását magyarázó, illetve feloldó Igéje cselekedte: “Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképpen sem megy be abba”. Megértették, hogy itt mélyebb igazságról van szó, mint az, hogy valaki szereti a gyermekeket, vagy sem. Mély tanítást nyertek arról, hogy az Isten országába való bejutás nem vallásos teljesítmény, emberi erőfeszítés eredménye, hanem gyermeteg, fenntartás nélküli hit dolga. Jézus nem azt mondja, hogy a kisgyermek bűntelen. — Valami azonban egy kisgyermeknél kézenfekvő. Az, hogy a génjeitől, az átöröklött biológiai és lélektani beütésektől eltekintve: üres lappal indul az életbe! Jézusnak a felnőttekkel szembeni igénye, hogy azzal a lelkűlettel fogadják az Isten országát, mint ahogy egy gyermek viszonyul az idősebbekhez, elsősorban a szüleihez — sok mindent jelenthet. Jelentheti azt az üde, önfeledt kíváncsiságot, megismerni\vágyást, ahogyan a gyermek fordul a számára új, ismeretlen jelenségek felé. Utalhat a gyermekek ösztönös vonzódására, bizalmára az irántuk szeret őszívű, (Folytatás a4. oldalon) IRAS ÉS ÉLET
