Magyar Egyház, 1980 (59. évfolyam, 1-10. szám)
1980-03-01 / 3-4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3 FAJIRTÁS ROMÁNIÁBAN Székelyudvarhelyen születve és 1944 végéig az Erdélyi Magyar Református Egyház lelkészeként szolgálva, lehetetlen volt ma ismételten rá nem gondolnom arra, hogy mi lett volna a sorsom, ha Erdélyben maradok. Most olvastam el azt a 209 oldalas könyvet, amit az Amerikai Erdélyi Szövetség és a Bizottság Az Emberi Jogokért Romániában adott ki ezen a cimem: “Witnesses To Cultural Genocide. First-Hand Reports On Romania’s Minority Policies Today.” Igazságérzetemre és szókimondásomra gondolva újból éreztem a könyv olvastán, hogy a románok már régen és irgalmatlanul eltettek volna láb alól, mint ahogy sok ezer más magyart megöltek 1945 óta. Több mint három millió erdélyi magyart azonban (és több mint egy millió német, török, bolgár, cigány, zsidó, szerb, szlovák és rutén kisebbségit) nem mészárolhattak le. Ezért alaposan kiagyalt és konok kitartással végrehajtott terv alapján románosítani kezdték őket. Kulturális fajírtást követnek el ellenük. A most kiadott könyv első kézből eredő jelentéseket közöl a Romániában élő magyarok ellen elkövetett népirtásról. A magyarnyelvű közoktatást fokozatosan leépítik. Magyarokat a gazdasági élet vezetéséből kizárnak, még saját anyagi káruk rovására is. Magyar politikai tevékenységet nem engednek meg. A magyar értelmiségeiket románul beszélő területekre kényszerítik, míg a magyarlakta területekre csak románul beszélő értelmiségeiket, közigazgatókat és munkásokat telepítnek be. A magyar sajtónak csak román sajtótermékek fordításai közlését engedik meg. A magyar színházi tevékenységet leszorítják szinte semmire. Három millió magyar számára nincs állandó magyar rádió és televizió. “Romániában nem vásárolhatsz vasúti jegyet, ha nem románul kéred... Nem szolgálnak ki az üzletben, ha magyarul, németül vagy szláv nyelven beszélsz... Ha valaki a telefonra magyarul (“Halló!”) válaszul és nem románul (“Aló!”), a vonal másik végéről leszídják mint fasisztát... A Székely Kőrvasuton láttam amint egy román asszony rátámadt egy fiatal kisebbségi anyára, mert a gyermekeihez az anyanyelvén szólott... Ha egy kisebbség tagja énekelni kezd nyilvános helyen, nemsokára rámordulnak : ‘Énekelj az ország nyelvén, nem a csavargók nyelvén.’ ” Ez a néhány idézet a fajírtás Romániában állandóan alkalmazott módszerének csupán “kisebb” megnyilvánulásait tárja elő. 1937-40-ben bukaresti lelkészkedésem idején, amikor feleségemmel beszélgetve jártunk Bukarest utcáin, nem egyszer kellett elszenvednünk a hátunk mögött jövők reánk mordulását: “Vorbiti romaneste” (Beszéljetek románul). Pedig a magyarok akkori és mostani szenvedése össze sem hasonlítható. Nem akarok most itt hosszabban írni erről a kérdésről. Csupán azért szólalok meg, hogy az olvasók figyelmét felhívjam a most megjelent könyvre és kérjem, vegyék meg, olvassák el és terjesszék ezt a könyvet, esetleg előadásokat tartva anyagáról. Fajtestvéreik sorsa feltárásával talán segíthetnek rajtuk. Adják át a könyvet iskolai vagy városi könyvtáraiknak vagy befolyásos közéleti embereknek. A “Witnesses To Cultural Genocide” könyv megrendelhető 14 dollárért a következő két címen: American Transylvanian Federation. P.O. Box 1671, Grand Central Station. New York, N.Y. 10017, vagy. Committee For Human Rights In Romania, P.O. Box “J”. Gracie Station, New York, N.Y. 10028. Szigethy Béla “TRANSYLVANIA QUARTERLY” kiadja az Erdélyi Világszövetség, Dr. Wass Albert és Zolcsák István szerkesztésében, ismerteti az Erdélyi Magyarság helyzetét, megjelenik mint a Nyolcadik Törzs (angol-magyar havi lap) melléklete. Megrendelhető: Eighth Tribe, P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. Évi $10.00, Kanadában $12.00. * * NAGYPÉNTEKEN __Aztán azt mondtad, hogy kövesselek. Tudom: a sorsom hűségemen dől el. Jöttem Utánad alázatos fővel. Ha léptek is a viharos szelek, Vagy marasztaltak virágos mezők: Szívem a Te igádat választotta S parancsod gyámolára támaszkodva Jártam a síkot és a dombtetőt. Uram, az út mostmár nagyon nehéz. Erőtlenül, roskadozik a lábam, Gyönge ahoz, hogy a hegyet is járjam. — Szelíd szemed újból szemembe néz. S a tekinteted elég énnekem: Lankadt erőm fényében újraéled, És felmegyek a Golgothára Véled, Idvességhozó, szép Nagypénteken. Dr. Visky József (Sepsiszentgyörgyi
