Magyar Egyház, 1979 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1979-05-01 / 5-6. szám

MAGYAR EGYHÁZ 7 a református magyarok között alig termett ilyesfajta imádság? A feleletet abban találjuk, hogy a refor­mátusok kezébe adta Szenczi Molnár Albert a zsol­tárénekeket. Ahogy Sütő András megállapította Er­délyben: Szenczi úgy megtanította énekelni népün­ket, hogy többszáz év után is ezt éneklik még ott­honukban is a magyar reformátusok. Egyik katolikus hátterű poéta ilyen címmel írt református édesanyjá­ról: Anyám zsoltárt énekel. — A másik ok, ami a reformátusokat megtanította imádkozni: a könyvek­ben megjelent imádságok sokasága. Itt főképpen Szikszay György: Keresztyéni tanítások és imádsá­gok c. imakönyvére gondolok, mely 1785-től csaknem 100 kiadást ért el otthon. Fordításban megjelent cseh és tót nyelven is. Tisszatérve Erdélyi Zsuzsánna igen értékes köny­vére: élvezetes olvasmány, érdekes tanulmány s az imádságokhoz fűzött jegyzetek, vallomások megvilá­gítják imádkozó népünk lassan eltűnő fohászait. NT. VARGA LAJOSNÉ 1901 - 1979 Valamikor írtam egy előadást az amerikai ma­gyar papnék szolgálatáról. Leírtam, hogy mit várnak a papnéktól s mik azok a munkák, amiket csak na­gyon kevesen vesznek észre. Valaki elkérte tőlem ezt az írást és sohasem kaptam vissza. Ma már nem tudok olyan szépen írni az amerikai magyar reformátusság tiszteletes asszonyairól, mint régen. Pedig mennyi az írnivaló róluk. Valamikor az is álmom volt, hogy megírom a Bethlen Otthon történetét s benne az ott szolgált papnék munkáját. Milyen kár, hogy erről az álmomról is le kellett mondani. Milyen szépen lehe­tett volna írni Nt. Dr. Kalassay Sándorné szolgálatá­ról, aki már nem volt életben, amikor idejöttem. So­kat, nagyon sokat és szépet hallottam róla. Személyes ismerősöm, drága barátom Dr. Nánássy Lajosné, aki­ről mekeesporti asszonyaim és volt árvaházi növendé­kek dicsőítő himnuszokat mondtak. Kecskeméthy Jó­­zsefékkel együtt éltünk egy évig, volt feleségem és édesanyjuk rokonok voltak. Költőnek kellene lenni, hogy az ő szolgálatát leírjam. O más szolgálatba, nyugdíjba ment, de mosolya, zongora játéka ott ma­radt. Valahányszor belépek az épületbe rászáll szí­vemre az édes melódia s hallom férje énekét és az ő mesteri zongorajátékát. De oda valók is voltak. Da­­róczy Sándorné is lefizette élete adóját, adta éveit, soha nem fáradó szíves vendéglátását. Szinte hallom ide, amint peregnek a betűk írógépén, száll a nagy­szerű magyar étel illata. Mi olyan természetesnek vet­tük szolgálatát s aztán feledni kezdtük. Előbb emlí­tem meg Mircse Sándornét is, aki egy jó darabot odaadott életéből. Akkor mégcsak magyarok voltak s a menü könnyű volt. Magyar gyomorba való magyar étel. Megállta helyét. Előbb említem Csia Kálmán­­nét, aki székely papné »olt s maga is a tövéről való -székely. Már ő alatta nenezebb lett az élet. Szaporo­dott az amerikai lakók száma. Ő már nemcsak a régi értelemben vett felügyelő felesége, a szakácsnőket ma­gyarul főzni tanító felügyelőné, hanem már diploma­tának is kellett lenni az ezer vélemény között. Sokáig és nagyon hiányzott. Az élet vele könyebb volt, nél­küle nagyon nehéz. Sok-sok elismerést érdemel Nt. Urbán Józsefné is, a nagy konvenciók, nagy gyűlések remek háziasszonya, gyermekeink igazi édesanyja. Fáradhatatlan és hűséges lélek volt. Áldott emlékű férje 21 évvel ezelőtt hunyt el. Mostani felügyelőné, adminisztrátorné és igazgatóné minden gond, minden próba győztese Kovács Pálné, aki fiatalságával, ügyes­ségével minden nehézség felett győzelmeskedik. Oda való asszony. Volna még valaki, aki éveiből, idegrend­szeréből, szolgálatából jóságot adott az Otthonnak. Isten áldja meg érte. Utoljára hagytam, pedig csak róla kellett volna írni. Nt Varga Lajosné, a megtestesült szelídség, ifjú korában szépség és mosoly volt. Jelenléte szépítette az öreg deszka épületet. Hangtalanul szolgált. Közelé­ben elült a lárma. Jó szó volt fáradt öreg lelkek kö­zött. Áldás volt élete a mások számára. Budapesten született 1901-ben s kereskedelmi érettségije volt, mint Daróczy Sándornénak is, gépírást mindketten remekül értették s a Bethlen Otthonnak ajándékozták képességüket. Varga Lajosné a Bethlen Otthonnak szolgált míg mozdulni tudott. Jóságát és szolgálatát sohasem háláltuk meg. <3 csak csendesen mosolygott és mindig halkan beszélt. Nem panaszkodott akkor sem, amikor mi ágya mellett megállók nem tudtuk nézni szenvedését. Isten haza hívó szava nagy áldás volt számára. Fiai idegen templomba vitték eltemet­ni. Magyar lelkész nem szolgált felette. Pedig, de szépen lehetett volna beszélni erről a magyar úri­asszonyról, valóban egy galamblelkű papnéről. Sze­retetünk virraszt álmai felett. Nagy Lajos Ft. Dömötör Tibor könyvei: KÉTÉLŰ KARD ($5.00) és ISTENTŐL KRISZTUSIG—verseskötet— ($5.00) megrendelhetők a Bethlen nyomdán keresz­tül : Bethlen Press, Inc., P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658, vagy a szerzőtől: 1657 Centerview Drive, Ak­ron, Ohio 44321

Next

/
Thumbnails
Contents