Magyar Egyház, 1978 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1978-11-01 / 11-12. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3 KARÁCSONYI ÜZENET 1978-ban Itt Észak Amerikában és szerte a szabad világban mindenütt mintegy “ádventi csodára” átalakul az emberek otthona, városok főutcái, üzletnegyedek kirakatai s szinte minden mintba varázsütésre megszépülne úgy várja ez a bűnös világ karácsony szent ünnepét. Bármerre menjen az ember, bármelyik rádió állomást hallgassa valaki vagy a televizón az ünnepi adásokat nézze, szinte lehetetlen az ádventikarácsonyi ünnepkör érzésétől szabadulni. Mikulás jövetele örömöt hoz kis gyermekek szívébe, a karácsonyi ajándékozás alkalma boldogságot nyújt a legtöbb embernek, s amiképpen a karácsony ünnepe közeleg—fény ragyog emberek arcán, a szemekből reménység sugárzik és az emberi szívek mélyén békesség fakad. Még az egyházaktól távol álló sokszor közömbös embereket is magával sodorja a karácsonyi készülődés láza. De ha megkérdezné valaki az embereket, bogy mi is a karácsony lényege, mi karácsony ünnepe az ő számukra? . . valószínű, hogy sokan sokféle választ adnának. Istenfélő emberek számára nem kell külön hangsúlyozni, bogy a külső ragyogás, a pazar kivilágítás, a kirakatok áruhalmaza, karácsonyfák fénye és pompája, a ruha, az ékszer, az étel és ital mind-mind jelenthetnek örömöt és hozhatnak otthonokba boldogságot, de karácsony mindezeknél sokkal több: KARÁCSONY a mi számunkra Isten egyszülött Fia, az Ur Krisztus születésének szent ünnepe. Azért van Karácsony, mert Krisztus megszületett a judeai Bethlehem városában. Ha Isten nem küldi el erre a bűnös világra szent Fiát a Megváltót, bizony nem lenne ma karácsony a világon! “Imé hirdetek néktek nagy örömet, szól a Biblia, mely az egész népnek öröme lészen, mert született néktek ma a Megváltó ki az Ur Krisztus, a Dávid városában.” Ezért örvendezünk mi Isten népével szerte a világon, mert van, aki a bűnből megváltsa az embert, aki e múlandó földi világból az örökkévaló mennyei bonba vezet minket. Tudom sokakat ért próba az elmúlt évben is, sokan jártak a halál árnyékának a völgyében és sok szívet tölt meg most is a szomorúság-fájdalom, mégis . . . mégis ragyogja át az akadályokat és minden szívfájdalmat az üdvösséget és örökéletet hozó Ur Jézus Krisztus örömüzenete. Álljatok meg Magyar Testvérek Krisztus bethlehemi jászol bölcsőjénél, jöjjetek a templomokba és a hívek seregével énekszóban és imádságban, angyalok seregével boruljunk le a Mindenható Isten és az Ő szent Fia előtt. Zengjétek- zúgjátok, Istennek népe a mi templomainkban, a ti családi otthonaitokban és mindenütt “dicsőség a inagasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség és az emberekhez jóakarat.” .. . Ilyen gondolatokkal kívánok áldott karácsonyi szent ünnepeket egyházunk, közösségünk minden rendii és rangú tagjának, adjon a Mindenható békés és boldog uj esztendőt Az Amerikai Magyar Református Egyház barátainak és pártfogóinak. Isten gazdag áldása nyugodjék meg a mi árva magyar népünkön szerte az egész világon: ő adjon szeretetet és egyetértést minden szívbe! Ábrahám Dezső püspök ☆ ☆ KARÁCSONY: VELÜNK AZ ISTEN” Egészen szokatlan személyiség a Názáreti Jézus, akinek születését karácsonykor ünnepeljük, bár pontosan nem tudjuk, hogy melyik év melyik napján született. Teljesen egyedülálló, különös ember volt, aki rendkívüli dolgokat akart és igéje és lelke hatásával ma is akar végrehajtani. Amikor és ahol — az ember csak gyűlölni tudna, ő szeretetet akar; — az ember csak büntetne és rombolna, ő azt akarja, hogy megbocsásson és építsen;—az ember csak átkozna, ő azt akarja, hogy legyen jóságos és imádkozzék;— az ember csak el akarna merülni az élvezetben, a paráznaságban, a kábítószerek használatában, ő azt akarja, hogy gyakoroljon önfegyelmet; — az ember csak ökölbe tudná szorítani a kezét és harcolna, ő azt akarja, hogy legyen békében és teremtsen békét; — az ember zavart keltene, ő azt akarja, hogy együttműködő összhangot hozzon létre; és amikor és ahol az ember szolgáltatni akarná magát, ő azt akarja, hogy az ember szolgálja Istenét és embertársai javát. Úgy tűnik, mintha az egész emberi “rendet” feje tetejére állítaná ez a különös Jézus. Már a születése is sérteni látszik az emberi váradalmat. Ugyanis, az emberek életébe és történelmébe való isteni beavatkozást évszázadokon át valami tüneményes, rendkívüli mennyei dologként képzelték el. Ehelyett, magával tehetetlen gyermeke született egyszerű házaspárnak, akiknek menekülve kellett megvédelmezniük fiuk életét egy babonás és vérszomjas király őrültségétől. Gyermek született, aki elfogadta Isten lelke vezetését, de aki olyan alázatos felnőtté lett, hogy elutasította magától kortársai ajánlatát és követelését, amikor királlyá akarták kikiáltani. Olyan gyermek, aki felnőve az igazságot hirdette, amiért gonosztevőként keresztre feszitették.
