Magyar Egyház, 1978 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-01 / 7-8. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5 egyházakat és minden egyes egyháztagunkat a MA­GYAR EGYHÁZ hivatalos lap fokozott támogatására, a KÖZALAP és a MISSZIÓI ALAP hozzájárulásainak önkéntes emelésére és a MAGYAR REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT támogatására. Sok más fontos kérdést is tárgyalt a zsinat, melyet majd később ismertetünk. A zsinat egyhangú határozattal Ft. Dömötör Tibor esperest, az Amerikai Magyar Református Egy­ház egyházkerületi főjegyzőjévé és püspökhelyette­sévé választotta, Dr. Kiss Sándort az egyházkerület pénztárosává, Dr. Banda Árpádot a Magyar Egyház pénztárosává, Jeney Józsefet pedig az egyházkerület világi jegyzőjévé választották meg. Ft. Ábrahám Dezső püspök és az új egyházi zsinati vezetőség ünnepélyes istentisztelet keretében tette le a hivatali esküt. Ünnepi beszédet mondott Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspök, igét hirdetett az újonnan megválasztott püspök Ft. Ábrahám Dezső. Az Amerikai Magyar Református Egyház újon­nan beiktatott vezetőségére és zsinati döntéseire, vala­mint a gyülekezetekre Isten gazdag áldását kérjük. ☆ * DR. BÉKY ZOLTÁN, tb. püspök ÜNNEPI BESZÉD Ft. Ábrahám Dezső püspöki beiktatásán. Az ősszel lesz 50 esztendeje, hogy az ősi sáros­pataki Főiskolában vállamra borult a magyar refor­mátus papi palást. Néhány nappal később kezemben 3 stipendiummal (New Brunswick, Princeton és Phila­delphia) útnak indultam az új haza partjai felé teoló­giai tanulmányaimnak a tovább folytatására. Ahogy lábamat az új haza földjére tettem-életemet és sor­somat ezzel az egyházzal és ennek az egyháznak a népével kötöttem össze, mert láttam és szentül meg­voltam győződve, a Lelki Édesanyának, amely szült, nevelt, táplált, karjaira vett és áldásával elbocsájtott a messzi útra itt az új hazában ez az amerikai magyar egyház a tökéletes mása. Ez az Egyház őrizte meg az ősi hitet, az ősök örökségéi, tanaiban, hita­­vallásaiban, dogmáiban, egyházkormányzati rendsze­rében a történelmi kálvinizinust. Meggyőződésem volt hogy idegenbe szakadt, árva magyar református népünket csak itt szolgálhatom legtisztábban és leg­tökéletesebben. Akkor az amerikai magyar református egyházak történelmük legválságosabb és legszomorúbb idősza­kát élték. Négyfelé szakadva, egymással és önmagukkal meghasonlottan, féktelen gyűlölettel vívták az ide­genbe szakadt magyar reformátusság történelmének legszégyenletesebb testvérharcát. Vezetőik, mint Babits Mihály “Gyémántszóró Asszonya” — amaz őrült asszony — tépték gyöngyeit, ékszereit, kincseit, őseik legdrágább örökségeit szórták szét, tékozolták el és rohantak a szakadék, a biztos pusztulás felé. Úgy látszott, hogy ebbe a szörnyű tékozlásba és testvérharcba belepusztul, beolvad a végtelen ten­gerbe és elvész a magyar Református Egyház és nép. De az Isten nem hagyta el az ő népét. Támasz­tott, adott neki prófétákat, papokat, akik szent tűz­zel, hittel és meggyőződéssel hirdették, hogy az ősi magyar református hit és egyház, amely 400 esztendő megpróbáltatásait kiállta — nem pusztulhat el, to­vább kell élnie itt az új hazában, mint a lelki édes­anya mása, hivallásaiban, tanaiban, rendjében, egy­házkormányzati rendszerében. És magalapították a független egyházat. Öt pap és 4 világi vezető. Akkor 7 egyház volt. A hősies küzdelmet, a reájuk zuduló támadást, vádakat, megaláztatást, szegénységet, melyet a szent ügyért váltani kellett nem kell ismertetnem. Ez az Amerikai Magyar Református Egyház hőskora volt. Azután az alapítók, a Sebestyének, Vinczék, Borssyk, Daróczyak, Mártonok Urbánok kidőltek. Közöttük én voltam a legfiatalabb. Egy új papi generációt kellett beállítani a leg­nehezebb papi szolgálatra, amely tudja úgy szeretni az ősök hitét és Egyházát, mint az alapítók, s ha kell vállalni érte a szegénységet, a küzdelmet, a harcot; a két nyelvű szolgálatot. Erre itt nem volt lehetőség. Dr. Vinczével egymásután próbáltuk kihozatni otthonról, vagy a világban szétszórt, idegen Teológiá­kon tanult legkiválóbb fiatalokat, akiket egy két évi itteni egyetemi kiképzésre Teológiákon helyeztünk el és utánna állítottuk őket szolgálatba. Említsek é neveket: Ábrahám Dezső, Csordás Gábor, Kovács István, Nagy Lajos, Dr. Harsányi, Bertalan Imre, Illés, Adorján, Trombitás Négyessy, legutóbb Dömötör Tibor a nagy tehetségű, égő lelkű alkotó. Ezeknek a fiataloknak a munkája nyomán az Egyház megújult, újjászületett, Egymásután szervez­tük az új gyülekezeteket. Felső New Yorktól, Los Angelesig, Miámiig, Phoenixig. Az elveszett egyháza­kat visszaszereztük. Youngstown, Detroit. . . Püspök­ségem után utódomnak 34 egyházat adtam át. Ez volt egyházunk második hőskora.

Next

/
Thumbnails
Contents