Magyar Egyház, 1977 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1977-06-01 / 6-7. szám

MAGYAR EGYHÁZ 3 A FÖLDRENGÉS KIHATÁSAI ERDÉLYBEN A romániai földrengés valódi méreteiről csak mostanában értesült a nyugati világ. A sajtó és tele­vízió részletesen beszámolt a bukaresti károkról és az ottani halottakról, de egy szó sem esett arról, hogy mi történt Erdélyben. A román kormány közvetlenül a földrengés után hírzárlatot rendelt el a Székely­földön. Külföldi újságíróknak és fotóriportereknek nem volt szabad meglátogatni a magyarlakta vidéke­ket. így történt, hogy heteken keresztül semmit sem hallottunk a földrengés erdélyi hatásáról. A március 4-iki földrengés középpontja a havas­­alföldi Vrancea megye volt, mely a Kárpátok másik oldalán Háromszék megyével határos. A Háromszé­ken lévő 71 református templomból mindössze kettő maradt épen. 69 templom, torony, várfal és számos parókia súlyosan megrongálódott. Nagyméretű káro­kat szenvedett a sepsiszentgyörgyi gótikus vártemp­lom és vár, a pákéi templom és kulturház, a tamás­falvi templom, a zabolai gótikus templom, a torjai Ilyefalvai templom bástyafala Egerpataki templom templom, a kovásznai templomtorony, hogy csak né­hányat említsünk. A hatóságok elrendelték a pákéi, a tamásfalvi és még bárom más székely templom azonnali lebontását. A sepsiszentgyörgyi vártemp­lomot szintén lezáratták. A színmagyar város refor­mátus népe a kis szemerjei templomba szorult. A templomokon kívül igen sok lakóház és csűr is súlyosan megrongálódott. Még a temetők sírkövei is ledőltek. “Sírunk és jajgatunk. Belefáradva a ne­hézségekbe, kétségeskedünk.. .’’-írják a háromszéki reformátusok. “Segítsetek! Mozgassatok meg mindent és mindenkit! Jöjjön egy bizottság! Ezt látni kell.. hangzik egy másik jajgató levél, amit nem mertek Háromszéken postázni, nyilván félve annak elkobzá­sától. Az ottani egyházi vezetők felmérése szerint, a nuriunrifinTirnmrir9nirjrinrirjnnrtnF[nnTiTiriusinuriTifirn9B-ir*ifinfiurnii*jrjnTJTjiBniriim'riurir&irniri>iri}M2iririrmrwa jónak egyik legcsodálatosabb feje­zete a vakok szemeinek megnyitá­sáról szól. A vakság sötétség, a vak­ság oka a legtöbbször az, hogy az emberi szem nem fogja fel a felül­ről és kívülről jövő fényt. Fény nélkül pedig nincsen látás, világos­ság nélkül nincsen kép. Krisztus sok esetben látóvá tette a vakokat, de ezzel igazában mindig a vak világnak a kérdésére akart rámu­tatni. A lelki vakokat, a sötétség­ben élőket, a bűnben haldoklókat csak az Isten világossága tudja megmenteni. A hitetlenek leg­nagyobb bűne az, hogy nem akar­nak látni! Nem akarják befogadni az Isten világosságát és meglátni a dolgokat úgy, ahogy azokat Isten megteremtette! “Ha valóban vakok lennének nem lenne bűnük” -— mondja az Ur Jézus. így azonban elvesznek, mert elutasítják a mennyből jövő segítséget, a világ világosságát! Az Vr Jézus programjának egyik legfontosabb pontja, hogy békességet ad a békételen ember­nek és ugyanezt a békességet kí­nálja fel a mi békételen világunk­nak. Békességet az Istennel, békes­séget a másik emberrel és békes­séget önmagunkkal. Bűneink meg­­bocsájtásának a békességét, az új élet örömeinek a békességét és az örök élet elnyerésének a békessé­gét! Vájjon ki az közülünk, akinek ne lenne szüksége erre az egyedül Krisztusban elnyerhető, mindenre kiható, örök békességre? T estvérek! Ma amikor az Ö szavát halljátok meg ne keményítsétek a Ti szíveite­ket! Dömötör Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents