Magyar Egyház, 1976 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1976-05-01 / 5. szám

2

MAGYAR EGYHÁZ

IRAS

ÉS

ÉLET

DIMENZIÓ

“Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent”. (I. Kor. 15:8)

Jézus feltámadása és mennybemenetele között 40 nap telt el. Ezalatt az idő alatt több ízben megjelent a tanítványoknak, benne hívő magánosoknak, sőt Pál apostol útalt arra, hogy egyszer 500 atyafi is látta őt. Különös, hogy a családi hajlékban édesanyja, Mária és a testvérei előtt nem mutatkozott, legalábbis a Szentírás elbeszélései nem szólnak erről.

Akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy hol tartózkodott ezalatt a 40 nap alatt? Amikor a tanítványai közösségében megjelent, láthatták, tapinthatták a testét, sőt a csodálatos halfogás alkalmával a parton ebéddel várta a halászásban kimerült tanítványokat s a kenyeret ugyanazzal a jellegzetes mozdulattal törte meg, mint az emmausi tanítványok házában, akikkel együtt vacsorázott. Ugyanakkor a bezárt ajtón keresztül ki-bement, mint valami szellem: érzékelhetően közöttük volt, majd eltűnt. — Hol tartózkodott, mit csinált az Ur a közbeeső időben, amikor nem volt együtt a tanítványokkal és az őt szerető, benne hívő barátokkal? — Izgalmas kérdés, de a Szentírás ezt a kérdést is nyitva hagyja.

De nemcsak az ő megjelenései talányosak, hanem a halála és feltámadása által kiváltott események is. Az egyik legbizarrabb történetet Máté mondja el: “Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét. És íme a templom kárpitja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének; És a sírok megnyilának, és sok elhunyt szentnek teste föltámadó, És kijővén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.” (27:50-53)

Ennél az igehelynél megtorpannak az írásmagyarázók. Még a kitűnő William Barclay is azzal intézi el a bibliai közlést, hogy “there is a symbolism here”. Jelképpel van dolgunk. És megmagyarázza, hogy eddig, t.i. Jézus haláláig Isten magát elrejtő Isten volt s nem volt ember, aki láthatta volna öt; ezidőtöl fogva azonban minden hívőnek szabad bejárása van Istenhez. Ez igaz. Máté azonban egy eseményről, egy megtörtént dologról tudósit bennünket: Jézus halála pillanatában egyes sírok megnyíltak, sok elhunyt szentnek teste feltámadt és azok a Jézus feltámadása után bementek Jeruzsálembe és sokaknak megjelentek. Máté tényeket közöl, elbeszélésszerűen mond el egy eseménysorozatot.

A mi tapasztalati, tér-idő struktúránkban — elismerjük — nem lehet kijelenteni: Jézus feltámadása után 40 napig tartózkodott a földön és hogy az ő feltámadása következtében emberek, kortársak is feltámadtak, sőt Jeruzsálemben sokaknak megjelentek. Az ilyesmiről legfeljebb gunyíratot lehet írni, mint ahogy Szabó Dezső tette a híres pamfletjében, “Feltámadás Makucskán.” Viszont azzal elkenni a dolgot, hogy a feltámadás-történetek valójában csak jelképes utalások valami igazságra, erkölcstelennek tartjuk. A történeteknek úgy kell magukért helytállniok, ahogy azok leírattak. Ha a mi tapasztalati világunk törvényeibe nem illenek bele, akkor keresnünk kell más dimenziókat, más téridő struktúrákat.

Ma már tudjuk, hogy van negyedik dimenzió is. Egyelőre még science fiction, fantazmagória tárgya, pl. az emberi test atomjainak a felbontása, annak térváltoztatása, majd újra eggyététele, de tudjuk Verne regényeiből, hogy ami a múlt században tudományos mesének számított, azt a tudomány sorról-sorra megvalósította. Lényegét illetően csak jelezni tudjuk, hogy mi történhetett Jézus és a jeruzsálemi feltámadottak testi állagával: bennünk, velük a negyedik dimenzió torkollott bele a mi reál-ontológiai világunkba. Jézust is maguk a tanítványok először kísértetnek vélik és nem ok nélkül, ami a megjelenések absztraktságát illeti. U- gyanakkor azonban a kezükkel ellenjegyezhették a teste húsvér valóságát. — a temetőből Jeruzsálemben megjelenő feltámadottakról, magán a tényen kívül, mást nem

MAGYAR GGYftÁZ

may m cnvßcn

I

May, 1976 — Vol. 55, No. 5

Published Monthly

except June-July and August-September when bi-monthly. Editor-in-Chief:

DEZSŐ ABRAHAM, Bishop

Editor:

REV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 (216) 666-4600

Business Manager:

REV. LOUIS ILLÉS 1411 Kennedy Ave., Duquesne, Pa. 15110

Circulation Manager:

REV. KALMAN GONDOCZ 101 University Dr., McKeesport, Pa. 15132

Office of Publication:

Bethlen Press, Inc.

Ligonier, Pa. 15658

Second class postage paid at Ligonier, Pa. Subscription—Előfizetés: évi $3 yearly

közöl a Szentírás. Valószínűnek kell tartanunk, hogy akárcsak Jézus esetében, nem mindenkinek adatott meg a kegyelem, hogy őket lássák, velük találkozhassanak, hanem csak a kiválasztottaknak. Fel kell ugyanis tételeznünk, hogyha az egyetemes jellegű lett volna, azaz az egész Jeruzsálem átélte volna a csodát, akkor annak olyan visszhangja lett volna, hogyha más nem is, de Josephus Flavius kitért volna arra a zsidó monográfiájában. A- kik a feltámadottat látták, azok hívő testvérek voltak, és mint ilyenek, hittel reagáltak a szokatlan eseményre. Mindenképpen kevesek ügye volt.

A Feltámadott és a jeruzsálemi feltámadottak megjelenésében a mi három-dimenziós téridőnk és a negyedik dimenzió ötvöződése történt: már nem evilági esemény volt és mégis az. Térhez rögzíteni, időhöz kapcsolni azt, ami eszkatológikus, ugyanúgy nem lehet, mint ahogy nem lehet megmagyarázni annak az édesanyának a látomását, aki a fronton halálosan megsebesült fiát valóságosan látta maga előtt. Látta őt, hallotta jajszavát! A parapszichológia számtalan hasonló esetet tart nyilván, amikoris a három-dimenziós törvények csődöt mondtak. Az amerikai televízió a “One step behind” című sorozatban adott ízelítőt e különös, mond-