Magyar Egyház, 1976 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1976-04-01 / 4. szám

4 MAGYAR EGYHÁZ kelletlen engedélyt adott kiváltásukra. így aztán 1676 február 11-én Ruyter Mihály holland tengernagy Nápolyban hajójára vette a még életben maradt huszonhat lelkészt és olyan védett helyre szállította őket, ahová Lipót császár és szövetségestársai keze nem ért el. Őseinknek az örökkévaló Istenhez és az evan­géliumhoz való törhetetlen hűsége meg kell, hogy erősítse a magyar kálvinizmust szerte a nagy világon és az új ösztönzést kell, hogy adjon arra, hogy a ma élő nemzedék is hasonló hűséggel és törhetetlen hittel szolgálja Istenét és egyházát, mint ahogyan ezt elő­­dink és apáink tették. A régi idők felelevenítése hálaadásra késztet mindnyájunkat Isten hatalmáért és hozzánk való hű­ségéért, amellyel megtartott és oltalmazott bennünket századokon keresztül nemzedékről nemzedékre. Egy­házunk történelmének időtől megfakult lapjai mér­hetetlen sok szenvedéssel teli áldozatról és Isten­nek mindent odaáldozni kész engedelmességről tesz­nek tanúbizonyságot. A magyarországi reformáció sok megpróbáltatással teli történetének időtálló kere­tén belül azonban messzevilágítóan felragyog az evan­géliumért és egyházunkért mindent odaáldozni kész hitvalló hősök hálás emlékezete, de ugyanakkor fel­ragyog a mindenekre vigyázó kegyelmes Isten minden emberi értelmet felülmúló oltalmazó szeretete, irgal­massága és irántunk való mindenkori hűsége is. Az emlékezés éve legyen Szülőhazánkban és a vilá­gon szerte-szétszórtan élő magyar hátterű református kálvinista gyülekezetekben a hitvallástétel alkalma, amikor megújult szívvel és hálás lélekkel megújítjuk Istenbe vetett hitünket és bizodalmunkat. őseink hite és követésre való példája ez alkalommal is növelje szívünkben a mindenható Istenhez való mindenkori hűségünket és teljes engedelmességgel bízzuk magun­kat, mintahogy őseink tették, Isten továbbra is meg­tartó kegyelmére, hogy bízó reménységgel mindenkor mi is mondhassuk őseink zsoltáros imádságával:... “Szolgáidon láttassad dolgaidat. Dicsőségedet ezeknek fiain. Add értenünk felséges hatalmadat, Mi kegyes Urunk, ó irgalmas Isten. Minden dolgunkat bírjad, forgassad, Kezeink munkáit igazgassad”... mind a vi­lág végezetéig... soli Deo gloria. Dr. Piri József ztxxxxxxxxxxxxxxx»esexxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx* A Magyar Egyház áldott húsvéti ünneplést kíván olvasóinak és előfizetőinek. *&S9<XXXXXXXXXXXXXXXX%XXS)tXSXXXXXXXXXXXXX BEH RÉGEN VÉREZEL SZEGÉNY MAGYAR Dr. Béky Zoltán új könyvének ismertetése Egy negyedszázada múlt, hogy benne élek az amerikai magyar életben. Ez idő alatt figyeltem ame­rikai magyar nagyjaink szolgálatát. A sok, istenál­dotta magyar vezetők között mély tisztelettel hódolok Ft. Dr. Béky Zoltán püspök magyarsága előtt. Nem volt hét, hogy ne irt volna, vagy szólt volna a magyarok fáj­dalmáról. Dr. Béky Zoltán nemcsak Amerikában, hanem világfórumokon, négy földrészen beszélt szere­tett népe bánatáról, a vele történt igazságtalanságról. Lehet, hogy elfogultság részemről, de amerikai ma­gyar életünk legelső szolgájának, prófétájának és vigasztalójának Béky Zoltánt tartom. Ennek a val­lomásnak igazolására itt van ez a könyv. Megvallom azt is, hogy egyike vagyok azoknak, akik Béky Zol­tánt könyve kiadására nógatták. Az elmúlt 25 év alatt Béky püspök élete minden nagyobb mérföldkövénél megállottám. Sokat írtam és beszéltem róla, de az én szavaim csak nagyon véges és halk szavak voltak az ő nagyszerű szolgálatáról. Itt van ez a könyv, amely élesen mondja el az utánunk jövő nemzedéknek, hogy ki is volt Béky Zoltán, mit csinált és milyen halálosan szerette drága fajtáját? Béky Zoltán tökéletes arcké­pét adja ez a kötet. A 20-ik század utolsó évtizedeiben ilyen volt egy magyar református püspök, ez a könyv elmondja, hogyan érzett az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház püspöke, az amerikai magyarság ve­zére, s mennyire égett a szíve a magyarságért. Ameri­kai magyar életünk ünnepein, seregszemléin mindig vele voltam. Hallottam ezeket a beszédeket, amit érces hangján, szíve szeretetének izzó tüzével elmon­dott. Nem tulzunk amikor megállapítjuk, hogy Béky Zoltán amerikai magyar életünk legnagyobb szónoka. Az ő meleg magyar szíve, minden érzése betűkbe fagytak ebben a kötésben, de aki hallotta őt szóno­kolni, az sohasem felejti azt az élményt, amit Béky püspök beszédének hatása alatt érzett. Egy kong­resszusi igehirdetés után megjegyezte az egyik idős magyar: valami furcsa érzés futott át rajtam, ludbőrös lettem, zokogni szerettem volna, ha nem szégyenlem magam. Tudom, hogy Béky Zoltán diákkorában írt verseket, nem tudom, hogy itt írt-e, de minden ige­hirdetése, beszéde egy prózában megírt forró líra és magasztos óda. Ilyen forrón és teljes szívvel mi nem zengtünk lírát, ódát Krisztusunk, egyházunk, hazánk és fajtánk szeretetéről. Ebben a kötetben találunk igehirdetéseket, haza­fias beszédeket, előadásokat, könnyeztető halotti be­szédeket és emlékezéseket. Én minden írásában a

Next

/
Thumbnails
Contents