Magyar Egyház, 1975 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1975-04-01 / 4. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ Pozitív gondolkodás! A világ tele van megkeseredett emberekkel. Sok esetben minden okuk megvan erre az egyéneknek, mert valóban egyik csapás a má­sik után éri őket: nincstelenség, betegség, a mindennapi kenyerük. De vannak emberek, akiknek min­den okuk megvolna arra, hogy bol­dog, kiegyensúlyozott életet élje­nek, egyszerűen nincs szemük a pozitív dolgok meglátására. Egy alkalommal meglátogatott egy férfiú és elpanaszolta, hogy neki semmi sem sikerül; kiábrán­dult és boldogtalan. Végighallgat­tam a panaszát. Utána vettem egy tiszta papírlapot, a közepén függő­legesen húztam egy vonalat, balol­dalt felírtam, hogy ROSSZ, jobb­­felől pedig hogy JÓ. Megmagya­ráztam neki, hogy ami negatívum az életében, azt a baloldali üres részbe Írjuk, ami viszont jó, azt a jobboldaliba és a végén mérleget csinálunk. Bólintott, hogy érti. — A felesége meghalt és egye­dül él — állapítottam meg. — Dehogy halt meg, hálisten, él — válaszolta ingerülten. A JÓ-rovatba beírtam, hogy él a felesége. — Hány gyereke van? — érdek­lődtem. — Kettő. Egy fiú, meg egy lány. — A fia elzüllött, a lánya meg dópos — javasoltam. — Micsoda beszéd! Rendes, szo­lid gyerekek. A fiam egyetemre jár, a lányom meg titkárnő egy nagy vállalatnál. A JÓ-rovatba beírtam, hogy ren­des, szolid gyermekei vannak. — Leégett a háza és nem volt biztosítva. — A házam sosem égett le. A JÓ-rovatba ezt is odaírtam. — Kidobták az állásából — ál­lapítottam meg gyengéden. Húsz éve ugyannál a cégnél dolgozom. Tisztelnek, megbecsül­nek. Bekerült a JÓ-rovatba. így folytatódtak a kérdések és a ROSSZ-rovatba alig-alig került valami negatívum. A végén aláhúz­tam a válaszokat és kérdőn néz­tem rá. Értette, hogy az élete Tar­­tozik-Követel oldalain lévő ada­tokból az derül ki, hogy minden oka megvolna arra, hogy megelé­gedett, boldog ember legyen. — Megengedi, hogy ezt a papirt magammal vigyem? — kérdezte, miután elbúcsúzott. Ha valami ok­nál fogva elfogna a keserűség, elő­veszem. —■ Tessék — válaszoltam. A keze szorítása energikus volt. A szeme vidáman csillogott. Elismerem, hogy az “analízis” együgyű, primitív volt. Ahelyett, hogy a tudatlattijából próbáltam volna kihámozni megkeseredésé­­nek rejtett kórokozóit, egy fehér papírra felírtam, hogy ez jó, ez meg rossz. És a végén az illető maga kellett, hogy megállapítsa helyzetéről a diagnózist, hogy t.i. minden oka megvan a hálaadásra. Az, akinek csak egy szemernyi ítélőképessége, kritikai érzéke van, és AKAR egészséges lenni, meg­csinálhatja magának a chartert: az életében ez pozitívum, ez meg negatívum. Ami a meglepő, egy­szerű, szürke kis emberek, akik nem élnek bonyolult lelki életet, gyorsabban felfogják, hogy mi minden szép és jó van az életük­ben. A problémás esetek általában az intellektueleknél találhatók, akik sokat várnak az élettől és komplikáltan, bonyolult áttételek­ben gondolkodnak. Leszámítva az organikus megbetegedéseket és tudathasadásosokat, az utcaseprő­től a kormányfőig mindenki szám­vetést készíthet az életéről, dolgai folyásáról és sajátmaga megállapít­hatja, hogy ez jó, az rossz. Tovább­megyek. Ha tud és mer tárgyila­gos lenni sajátmagával szemben, azt is megállapíthatja, hogy itt-és­­itt, ekkor-és-ekkor elrontott vala­mit és a körülményei azért alakul­tak úgy, ahogy alakultak. Felméri, lehet-e változtatni a helyzeten? Ha igen, változtat, ha nem, magát el­marasztalja, leírja. Az élet nem adósa senkinek: mindenki azt aratja, amit vetett. Vannak emberek, akik rezignál­­tan és önigazolással a sikertelen­ségért, a boldogtalanságot mások­ra, a körülményekre hárítják. Mindig a másik a hibás! Én min­dig a gáncstalan lovag vagyok. Én jó vagyok, de mások — minden-APRIL, 1975 — Vol. 54, No. 4 Published Monthly except June-July and August-September when bi-monthly. Editor-in-Chief: DEZSŐ ABRAHAM, Bishop Editor: REV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 (216) 666-4600 Business Manager: REV. LOUIS ILLÉS 1411 Kennedy Ave., Duquesne, Pa. 15110 Circulation Manager: REV. KALMAN GONDOCZ 101 University Dr., McKeesport, Pa. 15132 Office of Publication: Bethlen Press, Inc. Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. Subscription—Előfizetés: évi $3 yearly ki! — rossz. Az ilyen típus csak a lyukat látja a sajtban, arra össz­pontosítja a figyelmét; sőt éhen­­hal, pedig a kezében van a sajt. Próbáld úgy felfogni a körül­ményeidet, hogy neked semmivel sincs több jogod az élettel szem­ben, mint a másik embernek. Hol van az megírva, hogy neked ki­jár jó állás, bankbetét, zavartalan családi élet és minden elismerés, mig a másik embernek földes szo­ba, tüdőbaj, bizonytalan jövő az osztályrésze? A testi betegséget csak úgy lehet gyógyítani, ha az eredetét felis­merik. A lelki betegséget is csak úgy lehet gyógyítani, ha szembe tudsz és szembe akarsz nézni ön­magaddal! Önámitásban, önma­gunkról alkotott hamis képzetek­ben, persze, lehet élni. De élet az? És kinek jó az? Ha az élet értel­mét megfogni akarod, ha ki aka­rod ráncigálni magadat az önsaj­nálatból, a megkeseredettségböl, merj szembefordulni magaddal! Leplezd le magadat! Mondd ki magadról, hogy ÖNZŐ vagy, hogy emberek csak annyiban érdekel­nek, amennyiben azokat magad körül hasznosíthatod. S innen már csak egy lépés a Róma 7 drámai kérdésfeltevéséhez: “Oh, én nyo­­merult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?” És az, aki Istent faggatja, hogy ki ő és hogy lehet az élete teljes élet, boldog, szolgáló élet, annak Isten nem marad adós a válasszal. Trombitás Dezső ÍRÁS ÉS ÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents