Magyar Egyház, 1975 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3. szám

4 Virágvasárnap Pálmafák, V irágok, Ünneplő Gyerekek. Asszonyok, Leányok, Meggyógyult Betegek. Istennek Küldöttjét Bámuló Öregek. Bűnöknek T őréből Kimentett Emberek. Mennyei Üdvözlést V isszhangzó Seregek. Békesség Királyát Köszöntő Éljenek. Istennek Üdvtervét Hirdető Szentjelek. Megtérő Kevesek Elvesző Tömegek. Dömötör Tibor Nagypénteki emlékezés Nagyapám nem fogja be lovait, Sem apám két jármos tehenét, Pedig a rügyező szőlők, almafák, A korán ébredt szabolcsi vidék Várta a dolgos parasztok seregét. Ünnepelt a nép, véle a határ. Nagyanyám aznap nem reggelizett, Ezzel minket is emlékeztetett, Hogy ma itt nem lesz módos, nagy evés Tyúkleves, pohár bor, körítés. Szüleim nemcsak két templom után, Hanem elvégződve frissen, korán Olvasták e napon a Bibliát. Jézust gyászolta eggyütt a család. A korcsmáros szabadnapot kapott. Elhallgattak cimbalmok, citerák. Az utcán egy füttyszó se hallatott. Feketeruhás apák és anyák Töltötték meg a fehér templomot. Fiúk, lányok kar alját, karzatot. A lócákon elől mi, gyermekek, Ittuk a régi szent történetet, Mely mindig új és mindig új marad: 7,ajongó tömeg a kereszt alatt, S a kereszten vérző Isten-Fia, Hogy mi éljünk, meg kell halnia. Nagypéntek jön, s én újra hirdetem, Mit gép nem gyárt, mit föld meg nem terem Mi felülmúl minden fantáziát, Életet, mely legyőzte a halált. Hirdetem Őt, az egykor szenvedőt, Ki most mennyben készíti a jövőt. . .. Úgy, mint hallottam 40 év előtt. Győri József Holló a kereszten Zápor elől futott kocsink. Fekete felleg-táltosok zivatart vontattak az égen. A városvégi szőlőhegy fokán — mint véres őse egykor Golgotán — várva, mikor öleli át az est fenn, magában, feszület nélkül, sötéten állt a kereszt. Holló gubbasztott a sötét kereszten. A holló álmodott: Tömeg-zúgás indult a hegy tövében. Valakit hoztak. Annyi bánatot holló nem látott még ember szemében. Rikácsoló, kaján szó hullt: “A mester!” Vetélkedő gúny vágott rá: “Király!” És a kereszt megtelt egy szőke testtel. Karján végigfutott a vér, az omló, s a szegre sújtó kalapács nyomán végigfutott a borzongás a fán — Nagyot rikoltott s felrebbent a holló. Áprily Lajos MAGYAR EGYHÁZ Kereszthalál Eljött A vég A Sátán Hahotázott Judás Árult A tömeg Lakomázott. Tombolt A bűn Diadal Táncát járta Krisztus Bátran Készült a Kínhalálra. Titkot Mondott Istennek Örök titkát Új út Vezet Mennyekbe Kereszten át. Megtört Kenyér Lett jegye ígéretnek Örök Jele Az Isten Kegyelmének. Áldott Kehely És benne Szőllő bora Lelki Üdvöt Hoz minden Halandóra. Krisztus Meghalt Végbement Isten terve Él a Lélek A bűn lett Eltemetve. Dömötör Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents