Magyar Egyház, 1975 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1975-12-01 / 12. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7 “Én és az én házam az Urnák szolgálunk.” (Józsué 24:15) “Te benned bíztunk eleitől fogva, Uram! téged tartottunk hajlékunknak.” (XC. zsoltár) Magyary Kossá István gondnok. NEGYEDSZÁZAD RÖVID TÖRTÉNETE San Francisco és környéke Magyar Református Egyháza megalakulásának 25-ik évfordulója alkalmából emlékezzünk meg a jóságos Istennek arról a kegyelméről, mellyel a nagyvilágban szétszórtan élő magyarok többszáz egyháza fölött őrködik, és ezek között a mi kis gyülekezetünkre is gondot visel. Isten iránti bálánk kifejezése mellett tájékoztatást kívánunk adni röviden és képekben is arról a nehéz, de kitartó munkáról, melyet végezni kellett, hogy ennek a gyönyörű fekvésű, de nyugtalan világvárosnak 3okszinű és zajos népe közt meg tudjunk maradni és minden nehézség ellenére előre is tudjunk haladni. Magában a városban ugyanis nem sok hívünk van és mégis — központi fekvésénél fogva — itt kezdődött az egyházi élet s vele a munka, mint ahogy a magyar társadalmi egyesületek is itt alakultak. Ezek előre bocsájtása után adjuk az alábbiakban egyházunk történetét: Gyülekezetünk egyike azoknak az egyházi csoportoknak, amelyek az Egyesült Államok nyugati részén, a Csendes Óceán partvidékén az utóbbi évtizedek alatt alakultak. Ebben a félszigeten épült, forgalmas világvárosban megtalálható az őslakó indiántól kezdve a nagyvilág minden nemzetsége, melyek közt a kinai a legnagyobb nemzetiségi csoport. Hogy magyarok is jártak erre régebben és le is telepedtek itt, mutatja Haraszthy Ágoston élettörténete, aki a mai városháza környékén szőlőtelepet létesített, melyet később Sonoma környékére helyezett át. A századforduló után már jelentős számú magyarság élt a városban (bizonyítja egy csoportkép, mely egyházunk birtokában van), — magyarok tehát voltak, de egyház nélkül. A II. világháború után részben politikai, részben más kényszerítő okból kivándorolt magyarokból alakult itt meg a Független Magyar Református Egyház, melynek történeti adatai Somos Mihály alapítótagnak a 15 éves jubileum (1965) alkalmával lefektetett megemlékezése szerint a következők: “A gyülekezetét Nt. Négyessy Bertalan lelkész szervezte meg 1950 karácsonyán és végezte lelkipásztori munkáját 1952 júniusában történt lemondásáig”. Négyessy Bertalan után “Illés Lajos lelkészt választották meg az egyház új lelkipásztorává”, aki agilis elődje példáját követve közel 10 évig hirdette itt és a környéken Isten Igéjét. A gyülekezeti házat 1956 július 1-én vették meg, — akkor 35 rendes tagja volt az egyháznak, de segítette őket a környékbeli magyarság rokonszenve és anyagi támogatása is, mindenekfelett Istenbe vetett hitük és imádságos munkájuk. A gyülekezeti ház
