Magyar Egyház, 1974 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

6 MAGYAR EGYHÁZ sen tanulságos ez a hivő öntudat a bűnbocsánatért és a megigazulásért történő könyörgésében. A bocsána­tért való esedezést, a hazai imáktól, sőt még Kálvin 1542. évi imájától is eltérően, nem a szegény bűnös “mea culpa”-jával kezdi, hanem Isten elhívására, sze­­retetére és megigazító kegyelmére tekint először és bűneinek bocsánatát ezzel az indokolással kéri: “nagyobb sokabb a te kegyelmed, Krisztus érdeme az én bűneimnél...”. Méliusz gyónóimája is, melyet “A prédikáció hallgatók, úrvacsorázok gyónása és kö­nyörgése” című imájában írt, világos feleletet ad és helyesen tanácsol a bűnbocsánatért való imádság kér­désében. A bűnlajstrom elmondásánál előbbrevaló­­nak tartja az Isten testamentumába való bepecsétel­­tetést, a fiúvá fogadtatást. Szerinte az evangélium megértése, elfogadása és annak megvallása a “gyó­nás”, amely nem hasonlít már a középkori gyónói­mák szövegéhez. Az e felfogásban való megerősödést, a Zürichi Egyezség 23. pontja szerinti álláspont alap­ján az imádságában így kéri: “Adjad elhinnem, hogy lélek szerint a Te Lelked élteti telkemet a hit által Krisztus javaival az ígéretbe.” A hivő bizonyságtétel Méliusz ajkán hálaadássá lesz. így a “lélekben és igazságban való imádság” nála “nem szokásból való berbitéléssel, de a lélek buzgóságából, szükségéből, Isten Igéjének parancsa áltar' lesz Isten előtt kedves könyörgéssé, vagy ahogyan igemagyarázatában mondja: “könyörgéstek legyen: hálaadássá”. Imádságaiból a reformáció korabeli gyülekezetek társadalmi, közösségi életének problémái is elénk tárulnak. Korát és népét kitűnően ismeri. Értük való megrendítő felelősséggel és komolysággal tusázik Is­ten előtt, mint “kiáltó szó”, mint “vigyázó”, mint a “juhok pásztora”. Ismeri a társadalom rétegződését, átérzi az özvegyek, árvák, betegek, elhagyottak, foglyok, elesettek súlyos helyzetét és a pártjukra áll. Az urakkal, királyokkal elmondatja: ne dúlják, ne sarcoltassák az alattvalókat, ne nyúzzák a községet, be ne nyeljék lakosait, harmincadot ne kívánjanak tőlük és a jobbágyok vagyonát el ne vegyék, hamis törvényt ne tegyenek és ítéletükben ne legyenek soha személy válogatók. A kereskedők imájába befoglalja, hogy senkit meg ne csaljanak, a mesteremberek iga­zán és hasznosan munkálkodjanak. Minden embert figyelmeztet arra, hogy az özvegyeket és árvákat ne háborgassák. Figyelemre méltó, ahogyan különbséget tesz az igazságos és az elítélendő harcok között. Elítél min­den olyan csatázást, amely ok nélkül dúlja fel az országot s a kóborlók vadságával otthonokat pusztít. Szívének belső vágya, cselekedeteinek mozgatója nem a háború, hanem a békés, boldog élet, amelyért könyörög és amelyért másokat is könyörgésre tanít. Egyszerre imádkozik a lelki és a testi békességért, az ételért, az italért, a jólétben teljes családi és társa­dalmi együttélésért. 411 esztendővel ezelőtt Debrecenben Méliusz imái a valóságos életet tükrözték és megragadó erő­vel hatottak az Isten elé álló gyülekezetekre és egy­háztagokra. Számunkra is komoly tanulságokat nyújtanak. Dr. Kormos László SÁROSPATAKI NAGYTALÁLKOZÓ A sárospataki öregdiákok baráti társasága évenként jú­nius utolsó vasárnapján öregdiák találkozót rendez szeretett iskolavárosában. Rendszerint 5 - 10 évenként gyűlnek össze az ősi Alma Mater falai között a volt diákok. Az 1974. évben minden eddiginél nagyobb szabású találkozót rendeznek, hogy nemcsak Magyarországról, hanem a világ minden részéről egybegyüjtsék egy négy napos együttlétre mindazokat, akik akármilyen rövid ideig és bármelyik sárospataki iskolának tanulói voltak. Az öreg jogászokat és teológusokat éppen úgy hívják találkozóra, mint a gimnázium, a tanítóképző intézet, a szak­iskolák, népfőiskolák és általános iskolák volt tanulóit. A találkozó ideje 1974 június 28-tól július 1. Mind a négy napot gazdag program tölti ki a főiskolában és a Rá­kóczi várban éppen úgy, mint a városi tanács intézményeiben. A hat évvel ezelőtt ismét városi rangra emelkedett, történelmi nevezetességekben gazdag település bemutatja volt diákjai­nak eredményeit, terveit, de nem titkolja el fejlesztési gond­jait sem. Minthogy a nagy találkozóra minden bizonnyal igen so­kan jelentkeznek, a szervezőbizottság kéri a részvételi szán­dék mielőbbi bejelentését, külföldiektől legkésőbb 1974. március 31-ig. Csak az idejében jelentkezők számára tud az ellátásról és megfelelő szállásról gondoskodni a rendezőbizott­ság. A jelentkezők megkapnak minden később szükséges tájékoztatást. Ennek érdekében igen fontos a pontos cim, s annak feltüntetése, hogy hány személy kíván részt venni a találkozón. Új címeket hálásan vesz a rendezőség. A jelent­kezés, mindenféle felvilágositáskérés és a szervezést biztositó adomány az alábbi címre küldendő: Dr. Sós Istvánná, Móré Katalin tanár. 3950. Sárospatak, Rákóczi Gimnázium. UTAZÁSOK — PÉNZKÜLDÉSEK — BIZTOSÍTÁSOK — KÖZJEGYZÖSÉG 64 éven keresztül panaszmentesen szolgálják népünket, tehát ha fenti ügyek bármelyikében megbízható szolgálatra van szükség: forduljon bizalommal CSÍPŐ ARNOLD a fenti szakmák mindegyikeben államilag engedélyezett és ellenőrzött, megbízhatóknak bizonyult szakértőkhöz. 303 MAPLE ST., PERTH AMBOY, N. J. — PHONE: 826-3661

Next

/
Thumbnails
Contents