Magyar Egyház, 1974 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ S TANÚBIZONYSÁG (Dr. Benkő Géza főgondnok beszéde elhangzott a Hollywoodi Magyar Református Egyházban, Nt. Trombitás Dezső helyi lelkipásztor működésének 15. évfordulóján, 1974. március 3-án.) A közelmúltban tartott egyházközségi közgyűlésünkön főgondnoki jelentésemet azzal fejeztem be, hogy nehéz nekem elfogultság nélkül majdnem 15 évi barátság és harmonikus együttműködés után még el nem mondott megfelelő szavakat találni Trombitás Dezső érdemei méltatására, los angelesi lelkipásztorkodásának 15-ik évfordulóján. A frázisokban való magasztalás, dicsőítés amúgy sem az Ő egyéniségének, emberi tulajdonságainak és méltóságának jellemzésére alkalmas. Célszerűbb és egyéniségéhez is méltóbb lesz — úgy vélem — egy kis történeti visszapillantást vetni, egy kicsit visszautazni, szemlét tartani az elmúlt 15 esztendő szépségei és csúnyaságai, eredményei és küzdelmei, egyházon belül és kivül változatos, sikerekben és csalódásokban is bővelkedő életpálya eseményei felett. 1958 nyarán az Amerikai Magyar Református Egyház vezetősége és egy maroknyi csoport itt, úgy határozott, hogy az egyre nagyobb számban idetelepülő magyarság lelki szükségletének kielégítésére egy új református egyház alapíttassék. 1959-ben az Egyházkerület Püspöke egy Európáitól meghívott papot küldött ide a gyülekezet szervezésére és önálló vezetésére. Az új papot senki nem ismerte, a hivatalos utón kapott — s mert akkor mindenki gyanús volt — többszörösen ellenőrzött információ szerint csupán annyit tudtunk róla, hogy Amerikában született, tanulmányait — Magyarbonba szüleivel visszatérve — saját erejéből, kiváló eredménnyel végezte, s a papi inaskodás évei után szokatlanul fiatalon a Dunántúli Egyházkerület egyik legexponáltabb és legkényesebb egyházának lett később már esperesi minőségben vezetője. Hitvalló kiállása miatt 1954-ben a hivatalos Egyház tisztéről lemondatta, palástjától megfosztotta, hogy aztán mint fizikai munkás kényszerüljön kenyerét megkeresni. Tudományos munkássága elismeréséül a sárospataki Teológiai Akadémia magántanárrá habilitálta, amelyet a hazai egyházi élet berkeiben járatos emberek a követelmények rendkívüli szigorúsága folytán igen nagyra értékeltek. Megtudtuk Róla még azt is, hogy az 56-os forradalom idején Új Egyházi főhatósága részéről a hazai egyházak megsegítésére külföldi megbízást kapott s aztán a történelmi események tragikus alakulása folytán emigrálni kényszerült. Az ismeretlen új pap megérkezett és megkezdte munkáját. Mindjárt kezdeti megnyilatkozásai a szenzáció erejével hatottak. Új stílust, új hangot hozott híveit lebilincselő prédikációiban s gondolatgazdagságban sziporkázó beszédeinek híre messze túlterjedt a templom falain. Valláskülönbségre tekintet nélkül felkeltette az érdeklődést a szellemi felfrissülésre szomjas társadalom körében, s istentiszteletein vallás és egyház iránt egyébként közönyös és érdektelen emberek arcáról is le lehetett olvasni a meglepetést és elragadtatást. A modem kor követelményeihez igazodó, új és sokszor forradalmi prédikátori szellem meghonosítása, a húsba és vérbe vágó társadalmi igazságok és igazságtalanságok merész boncolása, az új életkeretben régi és új sebeket gyógyító magyarság értelmi és érzelmi világában útkeresés és útmutatás — ezek azok az erények, érdemek, amelyek embereket, gyülekezeteket egy akolban tartanak, és a szeretet és megbecsülés melegségével töltenek el. És mert minden eresztékében egyéniség volt, s mert több volt, mint az átlagos, az emigráció heterogén társadalmában sokszor gyanúsan ismeretlen forrásokból tüzelve, megindult személye és működése ellen -— az intrika. Az intrika, a lázítás, a rágalmazás, amely még a templomot is mind annyiunk nem feledhető szégyenére botrányos hangú civakodások színhelyévé alacsony ította. Főtiszteletű és nagyrabacsülő szeretelünkkel körülvett illusztris vendégünk — ha nem csalódom — végigszenvedte ezt a megalázást, amikor akkor még esperesi minőségben köztünk lévén segített, békéltetett és erősített, s ezt az Istentől megáldott munkáját püspöki méltóságában még fokozottabban folytatta. — Istentiszteleteinket abban a légkörben csak alig néhány ember látogatta. De Istennek más volt a rendelése. A tagjai és támogatóinak egy tizedére megfogyatkozott Egyház, új helyen, itt, új néven és új tagokkal virágzásnak indult, egyre erősebbé és vonzóbbá vált. — Trombitás Dezső — Hölgyeim és Uraim — egy makacs, konok — odahaza úgy neveztük — vastagnyakú kálvinista. Mert máskép honnan vehette ez az új, ismeretlen és még gyökeret is alig eresztett pap a bátorságot ahhoz, hogy kenyéradó gazdái, ha egy
