Magyar Egyház, 1974 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ ELKÉSETT NEKROLÓG Vannak, akik még életükben olvashatják emberi érdemeikről, munkálkodásukról a számadást, és viszont vannak, akiknek a halálban sem adják meg a kötelező tisztességet. Ez írás egy ilyen mulasztást kíván pótolni, amikor Dr. Segesváry Lajosra emlékezünk. A megemlékezés szomorú apropója, hogy Dr. Segesváry 1964 november 6-án, tehát tíz évvel ezelőtt halt meg, autóbaleset következtében. Élt 57 évet. A Magyarországon végzett idősebb lelkészeknek nem kell bemutatni Dr. Segesváry Lajost. Fiatalon a magyar református egyháztörténet egyik tudós Ígéretét láttuk benne. Mint ösztöndíjas a holland egyetemi varosokban, elsőrendűen Utrechtben végzett kutatásokat; holland és magyar nyelven megjelent publikációi számos új adattal járultak hozzá a holland és a magyar református egyház kapcsolatához. Az 1935-ben kiadott doktori disszertációja páratlan a maga nemében (Magyar református ifjak az utrechti egyetemen, 1636-1836), amennyiben az utrechti egyetemi matrikulákból, jegyzőkönyvekből és korabeli nyomtatványokból sikerült Segesvárynak többszáz Utrechtben tanult egyetemi hallgató nevét listáznia, azok körülményeiről, tanulmányi előmeneteléről hiteles leírást, korrajzot adnia. Ha Segesvárynak csak ez az egy életműve maradt volna fenn, akkor is sokat alkotott volna, különösen, ha meggondoljuk, hogy a XVI. századtól a magyar egyetemi hallgatók ezrei látogatták a különböző nyugati egyetemeket és csak az Utrechtben tanultakról van monográfiánk. Egyháztörténeti szempontból felbecsülhetetlen veszteség, hogy a második világháború kitörése megakadályozta Segesváryt egyéb eredeti kutatásainak a közzétételétől mint például a magyar cseh-morva misszió utrechti vonatkozásai, a magyar egyházak holland segélyezése, az Utrechtben nyomtatott bibliák története, és így tovább. Felnőtt élete jelentős állomásairól, élményeiről színes és ugyanakkor kendőzetlen riportot ad I give you a new land című önéletrajz kötete. Az utalásokból megtudjuk, hogy a Pest megyei Dömsödön született, régi nemesi családból. Szüleit, testvéreit korán elvesztette. A debreceni egyetem teológiai fakultása elvégzése után Utrechtben, Bonnban és Heidelbergben folytatta tanulmányait. 1941-ben behívták katonai szolgálatra és mint tábori lelkész először pszichológiát adott elő katonai főiskolán, majd az orosz frontra került s ott súlyosan megsebesült. Az összeomlás után családjával Németországba sodródott és öt esztendőn át szolgált a magyar menekültek között mint lelkigondozó. “A papjuk voltam — írja —, valójában azonban magam is az voltam mint ők: egy agyonhajszolt, egyszerű menekült, aki mindent elvesztett”. Az Egyesült Államokban — mint a dipiket általában — nem várták tárt karokkal. Csikágóban a nullpontról kellett kezdenie az életét, de hallatlan akaratereje és nyelvkészsége lehetővé tette, hogy másfél év múlva megvalósíthatta emésztő vágyát, hogy a saját katedrájáról szólhasson Isten nagyságos dolgairól: Minnesotában megválasztották presbiteriánus lelkésznek. Ott rövid ideig működött. A Delano-i, California, high school tanárnak hívta meg és 11 évig tanított ott, haláláig. The cross and the blatnoi című regényének megjelenését már nem érte meg. A regény — drámai hangszerelésében, a hadifogoly -— állapot és lelkűiét ábrázolásában -— Gábor Áron orosz hadifogoly — trilógiájának előfutárja. Dr. Segesváryval kétszer találkoztam. Első látásra barátok lettünk. Volt benne valami elbűvölő garabonciás-jelleg, túlfűtöttség, nyugtalanság. Miután elolvastam az utrechti magyar peregrinus diákokról szóló tanulmányát, értettem meg az egyéniségét. Belülről, szívében maga is az volt mint akinek személyi adatait ódon, poros egyetemi annáleszekből kiásta: peregrinus diák, akit vonzottak a messzeségek és hajtott a tanulnivágyás. Ha magas alakját magam elé idézem, menetközben látom őt; csizmában, tógáját vállra vetve, esőtől verve, farkasoktól megkergetve, iszákjában néhány értékes könyvvel valahova éppen megy, vagy valahonnan éppen jön. Úgy, ahogyan nagy elődei tették: Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János és a többiek, történelmi nevek és névtelenek. Dr. Segesváry Lajost a történelem megakadályozta abban, hogy kedvenc tudományának, az egyháztörténelmi kutatásnak éljen. Abban azonban nem tudta megakadályozni, hogy hazájában, amelynek haláláig hálás és munkás fia lett, elfeledje a földet, amiből vétetett és törje apái nyelvét, holott három másikat beszélt, akcentus nélkül. És abban sem tudta megakadályozni őt a történelem, hogy szíve hitet, reménységet, szeretetet sugározzon és hogy humánumra, távlatokra, omló bástyák alatt pozitív világszemléletre nevelje diákjait. Halála korai és értelmetlen volt. Tíz év múltán is annak tűnik, elsősorban özvegyének és két, immár diplomás gyermekének. De kicsoda az ember, hogy az Istennel perlekedni merészeljen? Trombitás Dezső Az 1975-ös Bethlen Naptár december közepétől kapható a lelkészi hivatalokban 3 dollárért. Olvassuk és ajándokozzuk barátainknak.
