Magyar Egyház, 1974 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1974-08-01 / 8-9. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 magyarból lett töröknek, Zülfikár agának 100 tallért vagy aranyat ígért, ha közbenjárásával megszerezhet “a Budán levő sok szép régi diák könyvek közül másfélszázat”. Ha pedig “mind ide szerzené, adnék 1000 aranvat néki”. A szultántól azzal a politikus érveléssel kéri: “hogy ne kellessék országunk fiait sok költséggel az németek között felneveltetni”. A szultán 5000 aranyat kér. Ennyit már nem ad Rákóczy, de mai szakértők szerint már akkor nem is voltak Corvinák Budán, mert nagyrészt elpusztultak, szerencsésebi) esetben pedig elszóródtak különböző könyvtárakba. “Olyan iskolát óhajtanék, mely az emberiességnek a legigazibb műhelye lenne, mely nemcsak a tudományokra oktatná az ifjúságot, hanem mind arra, ami az emberi természetet teszi, úgy hogy innen mindenki nem csonkán, hanem mint egész ember kerüljön ki.” A tantervet úgy alkotta meg, hogy a tanuló könnyedén, vidáman és túlterhelés nélkül tanulhasson. A testnevelésre súlyt helyezett, mert vallotta, hogy az biztosítja a szellemi frisseséget, jó kondíciót és a jó egészséget. Azután, hogy a fejedelem 1648-ban elhunyt, Lorántffv Zsuzsanna Zsigmond nevű fiával együtt folytatta a Kollégium fejlesztését. Együtt hívták be a nagynevű pedagógust, a cseh-testvér egyház sokat üldözött püspökét, Comenius Ámós Jánost. Levelük így hangzott: “Nekünk a pataki iskolának jobb karba állításában — amit mi az Isten dicsőségére és nemzetünk ifjúságának javára ebben az országban jó lélekkel és komolyan tervezünk —- szent segedelmünkre légy, és itt nálunk mutasd meg a te már világszerte elhíresedett igazi természetes módszerednek valóságos, helyes és kitűnő mintaképét.” A nagy nevelőtudós 1650-ben érkezett Patakra, hogy addig csak elméletben élő elképzeléseit a gyakorlatban is megvalósíthassa. Bemutatkozó előadásában reménykedve mondja: “A város ugyan a sárosságától kapta a nevét, de ez ne ártson semmit. Ezt a sárt a magasabb műveltség el fogja törölni, és ha helyes a jóslatom, az utókor az utcák sara helyett díszes kövezeteket fog látni és « faviskók helyett kőből építetteket.” Majd az iskolára térve, a lehetőségek kapuit a legszélesebbre tárta: A fejedelmi özvegy olyan magas javadalmat biztosított a nagy tudósnak, hogy az két professzoréval is felért bármely nyugati egyetemen. S oly nagy nyugalmat tudott teremteni köréje, hogy óriási irodalmi működésének több mint a felét Patakon alkotta meg. S legjelesebb könyveit mind ott írta. Legterjedelmesebb két könyve is ott született, a Janua és annak képes változata az Orbis Pictus (Festett Világ). Ennek dramatizált változatát Patakon kétszer is előadták. Lorántffy Zsuzsanna mintha halálában is szerény volna. Nem tudjuk, hol pihennek haló porai. Csak következtetjük, hogy a templomban vagy abban az egykori házi kápolnában, amely ma a Borostyán szálloda. Nem tudjuk, merre terült el a csodaszámba menő Gombos-kertje. A grádicsokon mostanában már múzeumlátogatók lépegetnek. De a várban a Rákóczi-kincsekből már alig találnak valamit, a mérhetetlen sok érték eltűnt. Az arany s ezüst nagy részét Bécsben beolvasztották. De Lorántffy Zsuzsanna pataki úrasztali térítője a Református Múzeum legdíszesebb darabja; s telje3 egészében üveg alatt látható.
