Magyar Egyház, 1973 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ típusának tart. De ebben a könyvben még nincs szó presbitériumról. Viszont előírja a lelkészek heti gyakorlatát egymás kölcsönös építésére és bírálatára. Az úrvacsorát negyedévenként kellett kiszolgáltatni. Vasárnaponként két istentiszteletet kellett tartani. A fiatalok kérdés és felelet formájában való oktatása hetenkénti összejöveteleken történt meg. Mikor Stuart Mária, a skótok királynője megérkezett Franciaországból Edinburghba, hamarosan összeütközésbe került Knoxszal. Olyan küzdelem alakult ki kettőjük között, amely megragadta a regény- és drámaírók képzeletét. Mária arisztokrata volt, hozzászokott a francia udvar fényűzéséhez, és buzgó római katolikus volt. Azzal, hogy megengedte a misét a skót királyi palotában, élet-halál küzdelemre hívta ki az újonnan reformált egyházat. Knox a St. Giles’ székesegyház szószékéről intézte heves kirohanásait a királyi udvar ellen. “A hercegeknek és az alattvalóknak egyaránt Istennek kell engedelmeskedniük” — hirdette. Élete folyamán sokan támadták és gúnyolták Knoxot, de végül is úgy halt meg 1572-ben, hogy még halála előtt elnyerte kortásai tiszteletét. Temetésén Morton helytartó ezt mondotta róla: “Az fekszik itt, aki soha senkinek nem hízelgett, de nem is félt senkitől.” Dobos János 350 ÉVES A NAGYENYEDI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor alapította a református kollégiumot 1622-ben Gyulafehérvárott, a török hadak sorozatos dulásai miatt azonban kereken negyven év múlva Nagyenyedre telepitették. A különféle alapítványok, ösztöndíjak lehetővé tették hogy szegénysorsú gyermekek is tanulhassanak itt. A világhírű Ázsia-kutató, Körösi Csorna Sándor is igy kerülhetett kisdiákként a régi falak köze. 1704-ben a labanc hadak feldúlták Nagyenyedet és a kollégium épületét is teljesen tönkretették. Ez az esemény a történelmi keret Jókai Mór hires elbeszélésének, a “Nagyenyedi két fűzfá”-nak. A kollégiumot hamarosan újjáépítették, elsősorban legnevezetesebb tanárának, Pápai Páriz Ferencnek jóvoltából, aki külföldi kapcsolatait felhasználva tekintélyes anyagi támogatást szerzett, főkent az angol protestánsoktól. Az 1848-as szabadságharc idején is súlyos károk érték, de hamarosan ismét rendbe hozták. 1851-ben a földult Nagyenyed megsegítésére adták ki Szilágyi Sándor szerkesztésében a nevezetes “Nagyenyedi album”-ot, amelyben többek között Kemény Zsigmond regénye, “A szív örvényei” is megjelent, s amelynek második kötetét lázitó tartalma miatt a császári hatóság elkoboztatta. A kollégiumban gimnázium, tanítóképző és református teológia működött. Bethlen Gábor meghívására a kor nagy pedagógus-tudósai — Opitz, Alstedius, Bisterfeld, Piscator és Basire — tanítottak a nagyhírű intézményben. 1854-ben a kollégium ismét költözött, ezúttal Kolozsvárra s ott, mint evangélikus-református papnevelde nyílt meg, hogy azután ismét visszakerüljön — 1862-ben, — Nagyenyedre. Azóta immár véglegesnek tűnik egyhelyben maradása, a 15,000 lakosú település nem kis megelégedésére. Az intézmény egyebek között tekintélyes könyv- és kéziratgyüjteményéről is hires. Különösen nevezetes az Erdély történetére vonatkozó okmányokat tartalmazó külön gyűjteménye. Ima magyar hazánkért, hőseinkért és vértanúinkért Mindenható Isten, Félséges Atyánk! Egy árva Nemzet földönfutó fiai, kiket emberi zsarnokság üldözött el Hazájukból, Otthonukból, leborulva Magas Színed elé, imádkozunk Hozzád eképpen: Magyar őseinket Te vezérelted messze keletről nyugatra a Kárpátok koszoruzta Nagymagyarországba, hogy őrt álljon a keleti zsarnokság és a nyugati kereszténység kapujában. Ezen hivatásunknak a Te Szent segedelmeddel több mint 1000 évig eleget tettünk. Tengernyi magyar vért áldoztunk Hazánkért, Fajtánkért és a keresztény nyugatért! Sokszor elbuktunk a véres harcokban, de a Te Szent segedelmeddel mindig talpra álltunk, hogy hivatottságunkat továbbra is betölthessük! Tudjuk Atyánk, hogy sokszor és sokat vétkeztünk
