Magyar Egyház, 1972 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ kell vennünk az amerikai magyar élet súlypont eltolódásait és új egyházakat kell szerveznünk azokon a területeken, ahol a jövő útja már most kezd látható formában kiépülni. Fokoznunk kell a fiatalokkal való foglalkozást — beleértve a magyar nyelv, történelem és egyháztörténet tanítását. Életcélt kell adjunk egyháztagjainknak, akiknek nagyrésze sokat tenne és tehetne egyházunk jövőjéért, ha valaki irányítaná vagy segítené a munkában. Fokoznunk kell az öregekkel való foglalkozást, öreg otthonok, apartment épületek tervszerű építésével és kulcspontokon való szétosztásával. Éppen ideje, hogy abbahagyjuk a zátonyrafütött vagy futóban levő amerikai egyházak istentiszteleti rendjének és törvénykönyveinek lemásolását vagy értelem nélküli majmolását. Nekünk megvan a magunk évszázadok óta bevált és a magyar lélekre megalkotott istentiszteleti rendje, amely méltóságában minden másnál különb. Ugyancsak vannak őseink által alaposan kidolgozott egyházi törvények, amelynek alapján egyházunk minden krizist sikeresen élt át és él át majd a jövőben is. Vigyázzunk arra, hogy lelkészeink megmaradjanak egyházaink lelki és szellemi vezetőinek, akiknek tekintélye és szava iránytmutató az egyháztanács és a gyülekezet számára és ne válljanak mindenkit mindenkor kiszolgáló meggyőződés nélküli bábokká. Helyzetünknek megfelelően fogalmazzuk meg, ha kell fogalmazzuk újjá az Amerikai Magyar Református Egyház teológiáját, mely új értelmet és eddig ismeretlen erőt adhat igehirdetésünknek és egyházi munkánknak. (Érthető, hogy az elnyomás alatt élő egyház lelkészei allegorikus példákért állandóan visszatérnek az Ó Szövetséghez, de teljesen érthetetlen, hogy a mi helyzetünkben valaki Krisztus kijelentése helyett állandóan emberi és ó szövetségi példázatokkal próbálja jól tartani gyülekezetét. Az ilyen lelkésznek vagy bátorsága nincsen vagy mondanivalója, hogy szembenézzen a ma és a holnap kérdéseivel.) Sokat lehetne még írni és beszélni a következő félévszázad feladatairól, terveiről, egyházi irányáról. De a leírottak is mutatják, hogy a lehetőségek adva vannak — Istentől vannak adva! Emberek nélkül azonban nagyon nehéz megvalósítani az Úristen terveit! Álljunk csatasorba Egyházunkért, gyülekezeteinkért, magyarságunkért! így maradhatunk meg annak, aminek elhívott bennünket az Isten! így tarthatjuk meg lapunkat és egyházunkat annak, aminek őseink elindították: MAGYAR EGYHÁZNAK! Dömötör Tibor A REFORMÁTUS VILÁGSZÖVETSÉG évi közgyűlését tartotta 1972 január 4- 6 között Atlantic City N. J.-ben. Bővebben beszámol róla lapunk a következő számban. Itt csak röviden annyit jegyzőnk meg, hogy Dr. Harsányi András tartotta a három főelőadás közül az egyiket. Ábrahám Dezső püspök volt az elnök, első esetben érte ez a megtiszteltetés a mi közösségünket. Püspök és Dr. Harsányi András magyar református szokás szerint osztották az úrvacsorát, ami első esetben történt meg ilyen konferencián, ahol 16 református felekezet képviselői jöttek össze. Dr. Vassady Béláné Lancaster Pa.-ból a presbiteriánus egyház képviseletében jött el, sok mosolyt és vidámságot varázsolt személye és felszólalása. IMÁDSÁG Add, Uram, hogy az Ige ne fogyjon ki szájából. Az Ige, mely világit és tiszta fénnyel lángol. Add, hogy kik szavát hallják, Téged halljanak benne, hogy lelkűk a Szó által hűségesebb, jobb lenne. Add, hogy a köztünk töltött tíz éve, mint a jó fa, az Ige által minden lélekben termést hozna. Szolgád ő, Uram, s egyszer jutalma lesz a mennyben, de jutalmazd meg már most, hogy a magyar szívekben a Biblia szavával általa elvetett mag aranykalásszá váljék, amit majd learatnak, hogy kenyérré dagasztva a tiszta búzalisztet, örökös tápláléka legyen magyar szíveknek. Isten, ki Erős Várunk és igaz Pásztorunk vagy, kérünk, adj még sok évet itt a mi pásztorunknak! Ha nyolc évtized súlya nehezedik is vállán, de fiatal erőben álljon tovább a vártán. Álljon még soká köztünk, hogy amikor ránézünk, erősödjék hitünk és több legyen a reményünk, mert itt van velünk, Uram, hogy a Te szavad hintse, sokszor bizony csüggedő és fáradt sziveinkbe, hogy mutassa az utat mindig a Te Igéddel és teljék tőle lelkünk világossággal, fénnyel. Köszönjük, Isten, Néked, hogy közénk állítottad, ha úgy kell, hát ostornak, ha úgy kell, hát vigasznak. Tartsd őt, Uram, erőben és vidám egészségben, hogy általa szent Igéd köztünk magyarul éljen. Érte imádkozunk ma, könyörgésünk fogadd el s legszentebb áldásoddal áldd őt Uram, ezerszer! Szerezte és Borbás Antal sanfranciscoi lelkészi szolgálatának 10-ik évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ebéden felolvasta: MAGYARY CSILLA
