Magyar Egyház, 1972 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1972-02-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 MAGYAROK AMERIKÁBAN Hadd engedjem előtérbe azt a tényt, ami nekem igy fontosnak látszik, hogy én ősmagyar ágnak tiszta hajtása vagyok. Érdekesen éltek a mi családunk őshazájában a rokonaink. Egy szombatnapon saját gyermeki szemeim nézték végig, ahogy az egész falu apraja nagyja összesereglett és a közeliinkben lévő utcasarkon felépített egy házat — tetőtől talpig. Vasárnap volt a lakodalma annak a fiatal párnak, akinek épült. Szabó sógor volt a borbíró. Nagyméltóságú ember volt. Tekintélyes gazda, szép házzal, nagy telekkel. Mári néni, a felesége hozzá illett szorgalomban és méltóságban. Ő tanított imádkozni, mert apám, bátyám már akkor harctéren jártak. Tisztesség, becsület, szorgalom, mély Isten tisztelés (káromlás szavát tőle sohse hallottam!) és nagy ész jellemezték a tiszta magyar embert akkorjában. Érdekes volt a társadalmi élet. Hogy megvédje magát és tisztességét, a falu bolondját és a ribancot kivetette a cigány sorra s nem volt tanácsos velük szóba állni a tisztességes cselédeknek és a kis szógáknak. (Mert kis szógámnak szólították az ifjoncot és fehér cselédnek a lánykákat. Ez a megszólítás állandó emlékeztetés volt arra, hogy a nagymamát — Nanát és az édös szülőket tisztelni kell ... és szolgálni, ameddig a fiatalság a házban van.) Szegény se volt köztük, mert úgy összesegítettek, hogy mindenkinek jusson tisztességes falat. Amint már említettem, a házat a falu építette s nem kellett azért huszonötévet gürcölni, mint fogadott hazánkban. Mintha a vérszerződés áldása táplálta volna gazdasági életüket egy évezreden át. Boldogok is voltak. Elfoglalták magukat és “élvezettel” munkálkodtak. Nyáron finom csirkepaprikást vittek a fehér cselédek az arató gazdáknak. Azt is együttesen csinálták, hogy senki búzája kárt ne szenvedjen. A cséplőgépek is kazaltól kazalhoz jártak. Estefelé csoportosan, dalolva mentek haza. Aratás után nagy volt a tánc és vigalom. A lányok bokor ugró szoknyákban, a legények pántlikás kalappal díszítve járták a csárdást. -—- A kukorica fosztás is társadalmi esemény volt. Néha húsz-harminc is összejött és nótával élénkítették a fosztó újjak mozgását. A téli időben a fonás is családiasán, nótaszóval folyt. Nagyapámról és apámról az a hír járta, hogy “jó” emberek voltak. Megvetették az anyagiakat. Apám minden örökségét a bátyjára hagyta minden további nélkül, mert ő Pestre költözött. Erről a “megvetésről” mondja Oswald Spengler, hogy a keleti ember tulajdonsága, ami viszont a nyugati előtt teljesen érthetetlen. Ez az áthidalhatatlan ellentét a két jellem között s ez hoz létre külömböző kultúrákat és ez von válaszfalat a magyar és a többi náció közé. Más szóval: ez a magyar megmaradásnak a titka. Azért tudja segíteni az egyik a másikat, mert a szíve inkább a rokonbaráthoz húz és nem az anyagiakhoz. Azokat használja, de nem “szereti”. A zsidó mindig tejjel-mézzel folyó Kánaán után siránkozott és habzsolta az életet; az angol hamis mérleget gyártott, hogy a félvilág előnyét kezébe kaparintsa; a német létteret, lébensrauinot óhajtott magának és területet hódított; de a magyar csak ősi örökségéhez, jussához ragaszkodott s nem bántotta a másét. Vendégszerető, barátságos nép volt, aki megosztotta még szegénységét is a szükölködővel. így ismeri a külföld is a “magyart”. A magyarok “erősek”, mondotta egy lengyel vezető. A magyarok vendégszeretők, mondja egy társadalom tudományi kalauz. Jó, hogy a magyarok szétszóródtak a világon, mert mindenütt szükség van rájuk, mondotta egy angolszász amerikai. A magyarok szorgalmasak és megbecsülik azt, amijük van, mondotta egy holland származású amerikai. A magyarok jó lelkipásztorokat adtak Amerikának, mondották többen. A magyar lelkészek a legképzettebb emberek az amerikai statisztika szerint, mondotta Dr. White. A magyar vallásos program a legmagasabb nívójú a Szabad Európa rádióján, mondotta Dr. Leslie Whetherhead. A magyarok tartják legtisztábban a portájukat, tapasztaltam én. A nemzetiségek közül a magyarok küldtek az Ó-hazába a legtöbb ajándék csomagot a háború után, jelentette a posta hivatal. Budapestről jön minden fontos felfedezés: az első alagút, az első függesztett híd, az első női bunda ... és minden más, mondotta Mr. Randolph, egy hollywoodi műszakértő. A magyar zene az igazi “muzsika”, mondotta az országos hírű orgona művész, Ira Swet. A magyar nyelvnek van a legnagyobb szókincse, 135,000 szó, írta egy osztrák nyelvész. Amerika 13 legnagyobb tudósa közül 9 magyar, állítják a szakértők. Haraszthy Ágoston honosította meg a szőlő termelést Amerikában, mondja egy emléktábla felírása Sonomában. Magyarországon fejlődött ki a legmagasabb rendű keresztyén egyházi élet Európában, mondotta egy sveici származású lelkész. A magyar zene és a magyar szakácsművészet ismert és kedvelt az egész világon. Arányszámukhoz képest a magyarok voltak minden olympiai verseny győztesei, — mondotta egy német tudós. Magyarországon van aránylag a legtöbb tanító, mondotta egy statisztikus. Amerikának csaknem minden főiskoláján tanít magyar. A magyar a legkritikusabb nép a világon, tudhatja mindenki, aki beszélgetett már magyarral bármiről. Kecskeméthy László (Folytatjuk)
