Magyar Egyház, 1972 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ REFORMÁCIÓ ÉS ÁLREFORMÁCIÓ “Az én házam imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek azt.” Lk. 19:45 Az Űr Jézus Krisztus azért jött erre a földre, hogy az Isten által tökéletesnek teremtett, de a bűn következtében megromlott embert, újjáformálja, visszavezesse az Istenhez. Az Isten Fiának egész élete és minden tevékenysége reformáció volt. Istenről beszélve az önmagával elfoglalt bűnös embert kiemelte a földi élet halott világából és az ember gondolkodását ráirányította az örök dolgokra. A bünbocsánat lehetőségéről prédikálva a teljesen reménytelen helyzetben levő ember számára felragyogtatta az Isten ereje által való újrakezdés lehetőségét. Betegeket gyógyított — hogy megmutassa Isten dicsőségét, halottakat támasztott fel — hogy érzékeltesse az Isten hatalmát, csodákat tett — hogy megmutasson valamit a jövendő isteni világból. Új értelmet adott a földi életnek és a történéseknek, azzal, hogy megfelelő viszonyba állította Istent és az embert a Teremtőt és a teremtményt. Az írástudókat megtanította a Szentírás helyes értelmezésére, a farizeusokat leleplezte törvény imádásukban, az árusokat kiűzte a templomból. Az egyházat az Isten egyházává tette, a templomot az Isten házává. Jézus szerint az egyházra csak akkor van szükség, ha az egyház elvezeti az embereket Istenhez. Templomokra csak akkor van szükség, ha a templomokban hangzik az isteni kijelentés, az ige, amelyen keresztül emberek ráébrednek elveszett voltukra és bünbocsánatért könyörögve visszafordulnak Istenhez és új életet kezdenek — szeretetben és szolgálatban — az Isten dicsőségére. Ugyanez az érzés és ugyanez a felismerés vezette a Reformáció hőseit és mártírjait. Vissza akarták vezetni az embert az Istenhez és visszavezetni az Egyházat a Szentíráshoz. Értelmet adni az emberi életnek, egyedülálló jelentőséget az Egyháznak. Vallották, hogy Isten az Egyház nélkül is meg tudná menteni az embereket, de hirdették, hogy Isten úgy döntött, hogy Krisztus által és az Egyházon keresztül végzi el az üdvözítés meg nem érdemelt és soha fel nem fogható csodáját. Az egyház léte és fennmaradása tehát nem emberek akarata, hanem az Istené. Azt is hangsúlyozták a reformáció nagyjai, hogy nem az Egyház üdvözíti az embert, hanem az Egyházban az igéje által jelenlevő, helyettünk meghalt és érettünk feltámadott Krisztus. Ennek a Krisztusnak a keresztáldozata a Szentlélek által lesz a miénk. A Szentlélek teremt hitet bennünk és a Szentlélek ösztönöz bennünket új életre, a bűntől és a világtól való elfordulásra és a jóhoz és az Istenhez való odafordulásra. A mai Egyház az álreformáció korában él. Világi árusok kezdenek beszivárogni a templomokba és gyülekezetekbe. A világban végbemenő változásokra hivatkozva kezdik hirdetni az Egyház maradandó értékeinek és kincseinek kiárusítását. Igyekeznek az Egyházat teljesen földi intézménnyé tenni, azt földi érdekek szerint irányítani vagy kormányozni. Megalkuvást hirdetnek, álbékességről prófétáinak. Munkájuk nyomán az Egyház elveszíti erejét és lassan, de biztosan “rablók barlangjává” válik. Tevékenységük nyomán az emberek egyre messzebb kerülnek Istentől és Krisztustól. Korunk Egyházának Isten feltette a történelmi kérdést: “Reformáció vagy álreformáció?” Az Isten házának megtisztítása vagy a világ kívánságainak jóváhagyása? Harc az istentelenség és a bűn ellen vagy elfogadása a gonosznak és együttélés a hitetlenekkel? Vállalása a jézusi erkölcsnek és a sok esetben ezzel együttjáró keresztnek vagy elfogadása az “új erkölcsiségnek”, amely nem más mint a régi erkölcstelenség új megfogalmazásban. Betöltése a reformátori hivatásnak, melynek célja visszavezetni az embert Istenhez, vagy kiszolgálása a modern pogányságnak, amelynek célja megsemmisíteni az Egyházat és kiirtani az emberek szívéből és gondolataiból az Istent. Abban a pillanatban, amikor elfogadtuk az álreformáció modern m- \r " V* |\MAGYAR GQYlmi 1i-A ...M MAGYAR CnVBCn HgöS“1 October, 1972 — Vol. 51, No. 10 Published Monthly except June-July and August-September when bi-monthly. Editor-in-Chief: DEZSŐ ABRAHAM, Bishop Editor: REV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 (216) 666-9978 Business Manager: REV. LOUIS ILLÉS 1411 Kennedy Ave., Duquesne, Pa. 15110 Editing Manager: REV. BARNABAS ROCZEY 1409 Bailey Ave., McKeesport, Pa. 15132 Office of Publication: Bethlen Freedom Press Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. Subscription—Előfizetés: évi $3 yearly tanítását és fejethajtottunk e világ istenének, abban a pillanatban megszűnt az Egyház jelentősége és szerepe a világban. Az Egyházra csak addig van szükség, amíg mer tanúja lenni Krisztus kereszthalálának és feltámadásának, meri hirdetni a bünbocsánatot a megtérőnek és képes embereket visszavezetni az Istenhez. Ezt a történelmi feludatot világosan látták a reformátorok és meg is fogalmazták a II Helvét Hitvallásban a következőképen; “A földi Egyház harcos Egyház, amely háborút visel a földön, hacolva a test, a világ, a világ fejedelme (az ördög), a bűn és a halál ellen.” Krisztus megtisztított Egyháza nem hódolhat be a mindent megváltoztatni akaró és mindent eltörölni kívánó modern álreformátoroknak, hanem kell, hogy folytassa a harcot az emberek megmentéséért. Isten az Úr Jézus Krisztuson keresztül nékünk adta a Mennyek Országát és nékünk adta a földi Egyházat. Ne engedjük, hogy ezeket az örök kincseket elvegye tőlünk a világ. Ne engedjük, hogy Isten anyaszentegyháza földi érdekek hatalmába kerüljön! Ne engedjük, hogy a templom, az imádság háza — annak a másik országnak és örök világnak a hirdetője — csak földi épület legyen gyermekeink számára! Folytassátok és vigyétek győzelemre a reformáció Istentől elrendelt harcát életetekben, Egyházatokban, gyülekezetekben!
