Magyar Egyház, 1971 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5 iskolába való felvételre készíti elő'. Ebben az időben Svájc szegény ország volt és a jól megtermett svájci fiatal emberek tömegesen mentek idegen or­szágija pénzért zsoldos katonának. Zwigli, a fiatal lelkész, felismeri a veszedelmet. Mi jövője lehet egy népnek, melynek fiai idegenben hányódnak — vetőd­nek. A legtöbbje az idegen fejedelmek szolgálatában, idegen érdekekért, életét veszíti. O maga is több eset­ben felkerekedik és mint tábori lelkész kíséri el hazá­jának fiait. Ily módon közelről ismeri meg a hadjárat minden viszontagságát és kisértését. Egy időben az einsiedelni búcsújáró hely lel­készeként működik és prédikációiban kitér kora idő­szerű kérdéseire, melyeket az Ige megvilágításába helyez. Híre eljut Zürichbe is, ahova 1519-ben, 35 éves korában meghívják lelkésznek. Szolgálatát azzal kez­di, hogy a Szentírást folyamatosan, összefüggésében magyarázza. Zwingli számára a legnagyobb élményt jelentette a Szentírás felfedezése. Megtanul görögül és a leg­nagyobb igyekezettel kutatja az írás mondanivalóját, hogy azután azt átültesse a mindennapi élet nyelvére. Nap mint nap prédikál. Jelszava: Vissza az Íráshoz. Igehirdetésének hatására úgy az egyházi, mint a közélet kezd megváltozni. Megkezdődik a templom belsejének átalakítása. Kihordják a képeket, a szen­tek szobrait, a templom falait fehérre meszelik. Az arany és ezüst edényeket beolvasztják és a szegények istápolására, a betegek ápolására fordítják. A latin énekek helyett a gyülekezet anyanyelvén dicséri az Istent. Az úrvacsorát eredeti, bibliai formájában oszt­ják ki. Kenyeret és bort kap mindenki. Megszüntet­nek minden pompát és ceremóniát. Hiszen Isten Lélek és akik őt imádják, csak lélekben és igazságban cse­­lekedhetik ezt. (Ján. 4, 24) De a közérzet is megváltozott a tisztán hirdetett Ige hatására. Az erkölcstelenség, a részegeskedés, a hazárdjáték eltűnik. Megkezdődik az egyházfegyelem gyakorlása. De mindent megtesznek a nyomor és éhség leküzdésére is. A szegényekről intézményesen gon­doskodnak. A koldulást és henyélést megszüntetik. Diakónusok ügyelnek fel, hogy mindenkinek meg legyen a mindennapi kenyere. Tehát az evangéliumot nemcsak hirdetik, hanem cselekszik is. A jó hír pedig futótűzként terjed a szomszédos városokba és vidékre. A régi rendszer hívei, a hatalom birtokosai, a főpapság és gazdag kolostorok perjelei azonban féltik hatalmi helyzetüket és kiváltságaikat. Megszervezik az ellenállást. Sajnos elkerülhetetlenné vált a fegy­veres összecsapás. Amit nem tudtak elérni a tudo­mány és a hit fegyvereivel, azt vérrel és vassal akar­ták elérni. Az összecsapásra 1531. október 11-én, a kappeli síkon kerül a sor. Az evangélium híveinek száma fegyverben mindössze 2000. Az ellenfélé négy­szerese. A csatában maga Zwingli is halálos sebet kapott. Utolsó szavai ezek voltak: “A testet megöl­hetik, de a lelket soha!” KEZDETBEN kezdetben Az Isten élt az emberben: Békében, Fényben, T ökéletességben, Szentségben, Örömben, Dicsőségben, Lélekben, Az egekben, Mindenekben. KORUNKBAN Az ember pusztul bajokban: Fájdalomban, Kínban, Nyomorúságban, Gondokban, Harcokban, Szomorúságban, Láncokban, Kórházakban, Sirhalmokban. HITÉBEN Az ember élhet Istenben: Békében, Fényben, T ökéletességben, Szentségben, Örömben, Dicsőségben, Lélekben, Az egekben, Mindenekben. Dömötör Tibor i

Next

/
Thumbnails
Contents