Magyar Egyház, 1969 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 8 7. Milyen kötelességei vannak a megkeresztelt embernek? Az, hogy elkötelezze magát az Isten iránti engedelmességre, egész életében harcoljon bűnei ellen és az Isten gyermekeinek közösségében, az egyházban, mindhalálig szeretetben testvérei javára éljen. 8. Melyik a keresztelés igazi módja? Az, ahogy Krisztus megkeresztelkedett és ahogyan az apostolok kereszteltek. 9. Mit nem helyeslünk? a. ) Nem helyeseljük a kereszteléshez adott emberi találmányokat, mint az ördögűzést, az égő gyertya, só, nyál és egyébb dolgok használását. b. ) Nem helyeseljük, hogy bábák vagy asszonyok kereszteljenek, mert ezeket Pál apostol eltiltotta egyházi szertartások végzésétől. 10. Miért keresztelünk meg kisdedeket? Azért, mert az evangélium szerint ezeké a mennyek országa, vagyis Isten tulajdonai és benne vannak az egyházban. Megkeresztelésükkel ezt az igazságot fejezzük ki. Kovács István GONDOLATOK MIAMIBÓL Miami egyike a legjobban ismert amerikai városoknak és benne magyar gyülekezetünk is. Meleg éghajlata miatt sokan fordulnak meg itt télen és sok magyar látogat el Kossuth központunkba is. Az itt élő “küzdő egyház” népe sok rossz kritikának volt és van kitéve, főleg a tudatlanok és rosszindulatúak által. És mégis, sőt főleg ezért, a lelkipásztor évi jelentésében ezt mondta: “Én állítom, hogy nincs magyar-Amerikában még egy ilyen gyülekezet.” Ezt pedig főleg nem arra vonatkoztatta, hogy valóban sajátos összeállitású ez az “egyesült” egyház, hanem arra az eredményre, amit a gyülekezet az utolsó három évben elért. A miamii gyülekezet presbitériuma A gyülekezet lélekszáma kicsi, alig számlál 150 tagot. Népe többnyire nyugdíjas idős magyarokból áll. Múlt évben mégis a bevétel 41 ezer dollár volt, az utolsó három évben meghaladta a 125 ezret. Három év alatt 21,600 dollárt fizetett törlesztésre, százezer dollárt fenntartásra, építkezésre, renoválásra. Mindezt annak ellenére, hogy sok támadás érte. Nehémiás (4:17) idejére emlékeztetve, egyik kezünkben a szerszám, a másikban a fegyver volt, hogy az építés nehéz munkája eredményes lehessen. Az egyház nem a Kossuth teremből él, mint azt a fogadatlan prókátorok terjesztik és még kevésbbé él a Polgári Kör jóindulatából. Északi egyházainkban is tekintélyes az az összeg, amit bazár, piknik és vacsorák által összehoznak. Nőegyletünk 7,000 dollárt, a Kossuth Polgári Kör 4,500 dollárt adományozott egyházunknak az ilyen természetű munkálkodásuk eredményeként. Mi hálásak vagyunk áldozatkész munkásainknak, csupán a kritikusok számára jegyezzük meg, hogy a két összeg még együttvéve is csak egy negyed része volt bevételünknek. Az egyházi életet nem lehet anyagi alapon mérni, mondják a tudálékosok, akik kicsinyíteni akarják az eredményt. Ez is elferdített fél-igazság, mert ahol egy maroknyi nép, (az északi látogatók száma az adakozók listáján csak 56 volt, 5-10 dolláros adományokkal), egy 150 lelkes gyülekezet, 2i3,700 dollárt tisztán, mint adományt, tett le “az úr oltárára”, ott tiszteletreméltó adakozási készség van. Ezt pedig az Úr házának szerelme míveli. MIAMIBA UTAZÓK FIGYELMÉBE A floridai Miamiba “téli nyaralásra” utazó atyánkfiáit szíves szeretettel hívja és várja ottani egyházunk. A vasárnapi istentisztelet 11 órakor kezdődik, utána ebédet, majd este vacsorát szolgálnak fel a Kossuth Teremben. Zene és tánc. Ugyanott minden csütörtökön társasösszejövetel van 12 órától. Cím: 2230 1\.W. 14th Street, telefon: 634- 8151. Lelkipásztor: Szőke István. Göndöcs Kálmán: EMBEREK - ELVEK - TÁRSADALMAK (folytatás) Marxizmus A marxizmus, mint mozgalom, a materialista világszemlélet alkalmazása az emberi társadalomra és a történelemre. Marx elméleti rendszerével olyan eszközt adott a kizsákmányolt munkásság (proletariátus) kezébe, mely azt egy pontosan meghatározott forradalom és cél érdekébe állította. Lássuk azokat a főbb mozzanatokat, ahogy a marxizmus gyakorlati alkalmazása végbement. 1. Marx és Engels 1847-ben megalapítják a “Kommunista Szövetség”-et. 2. Marx és Engels nyilvánosságra lépnek a “Kommunista Kiáltvány”-nyal (1848-ban publikálva). E kiáltvány tiltakozás a szociális állapotok tarthatlansága, igazságtalansága ellen; diagnózis, ténymegállapítása a szociális bajok mibenlétének; Programm, felhívás a küzdelemre, a proletariátus harcbaszólítása a vagyonnal rendelkező osztályok ellen. A proletár szó (proletárius) a régi római világban a szegény, földtelen szabad-embert jelölte meg;
