Magyar Egyház, 1969 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1969-08-01 / 8-9. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5 ISTEN MEGBÉKÉLTET ÉS SZABADDÁ TESZ A Református Világszövetség (World Alliance of Reformed Churches) hatévenként tartja világraszóló nagygyűléseit, amelyre a világon élő, közel 60 millió egyháztagot számláló református és presbiteriánus egyházak küldik el képviselőiket 70 országból. Min­den ilyen nagygyűlésnek egy előre kijelölt főtémája van, amelynek világában tárgyalják az anyaszcntegy­­ház munkáját, szolgálatát, Istenhez, az egyes ember­hez és a világhoz való viszonyát. 1959-ben a brazíliai Sao Paolo-ban volt a Világ­­szövetség nagygyűlése, a főtéma “A szolgáló Úr és az ö szolgáló népe” volt. 1964-ben a németországi Frankfurtban gyűltek össze a református és presbi­teriánus egyházak kiküldöttei, főtémájuk “Jövel te­remtő Lélek!” volt. A következő, 20-ik nagygyűlés az afrikai Nairobi­ban lesz 1970 augusztusában. Ennek a gyűlésnek az lesz a különös jelentősége, hogy itt egyesül a Refor­mátus Világszövetség a Nemzetközi Kongregacionu­­lista Tanácscsal (International Congregational Coun­cil ). Nairobi kitűzött vezérgondolata “Isten megbékél­tet és szabaddá tesz” (God Reconciles and Makes Free). Mint a múltban, úgy a nairobi-i gyűlésre is előkészítő füzetet adtak ki. A füzet bal hihliatanul­­mányt tartalmaz. Célja a füzet kiadásának nemcsak a kiküldöttek előkészítése, hanem az is, hogy azt a világ tanulmányozza és ezáltal lelkileg belekapcsolódjék a nagygyűlés munkájába, szolgálatába. sokezer református és presbiteriánus gyülekezete is A füzetet angol mellett még néhány más világ­nyelven is kiadták. Magyarnyelvű kiadására mi vál­lalkoztunk, éppúgy, mint ahogy annakidején elvégez­tük a frankfurti gyűlés “Jövel teremtő Lélek” című füzete magyarnyelvű kiadásának munkáját. A hat hihliatanulmányt Donald M. Mathers, a Queens Theological College (Kanadai Egyesült Egyház) pro­fesszora írta. A magyar fordítás, amelyet mostantól fogva folyamatosan közlünk a Magyar Egyház hasáb­jain, a Református Világszövetség engedélyével je­lenik meg. Gondoskodás történik arról, hogy ez a magyar fordítás a világ minden magyarnyelvű református és presbiteriánus egyházának és gyülekezetének idejé­ben rendelkezésére álljon. Harsányi András I. SZABADSÁG Olvasandó: Mózes II. könyve 6:2-9 Galatákhoz írt levél 5 Minden ember a szabadságot keresi, de a másoktól és a külső törvényektől való szolgaságból történő szabadulás ön­magában még nem hoz belső szabadságot. V a 1 a m i t ő 1 szabadnak lenni még nem jelenti a belső cselekvés szabad­ságának biztosítását. Az igazi szabadság kegyelmi ajándék, amely szolgáló életre hív el. Szótári meghatározás szerint a szabadság vala­mely más személy vagy önkényes hatalom ellenőrzése alól való kivétel vagy felszabadulás. Ez tulajdonkép­pen negatív meghatározás, de érvényes voltát sok bizonyíték támasztja alá. Az egész világon naponként tüntetnek, tiltakoznak, felvonulásokat tartanak és harcolnak az éppen így értelmezett szabadságért: az éhségtől, a kizsákmányolástól, az elnyomástól való szabadságért. Ez a negatív meghatározás, úgy tűnik, még a kisdedekre is alkalmazható: állítólag egyike ama kevés sajátságnak, amely a kisdedekben is meg­található, az, hogy a gyermek dühös lesz, ha úgy fog­ják le a kezét-láhát, hogy nem képes mozgatni azokat. Vájjon a szabadság szeretete ez vagy a korlátozottság gyűlölete? Ki a megmondhatója? Mindenesetre lehet­séges az, hogy a korlátozottság gyűlölete válik a sza­badság szeretetének alapjává. A szabadság szeretete pedig annyira elterjedt minden korban és kultúrában, hogy nyugodtan nevezhető egyetemesnek. 1320-ban a skót rendek, bizonyítandó eltökélt­ségüket, hogy nem hajlandók magukat alávetni az angol uralomnak, ezt a kijelentést tették: “Nem di­csőségért küzdünk, nem is gazdagságért, de nem is becsületért, hanem egyedül szabadságért, amit a tisztességes ember csak az életével együtt veszít el.” Szavuk olyan modernül, olyan egyetemesen hangzik,

Next

/
Thumbnails
Contents