Magyar Egyház, 1968 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-01 / 2-3. szám
8 MAGYAR EGYHÁZ dohos, ami a múltra emlékezteti. Szeretne gyorsabb ütemben amerikai lenni. Néha türelmetlen a királyi angol nyelvet nem beszélő pásztorával szemben. Szeretne mindent modernizálni, kezd mássá lenni úrvacsorája, keresztelése, az öregek ünnepe sokszor neki nem ünnepe, ha másutt besétált a világ az egvházba, s merész ujitásokat tesznek, miért nem követjük példájukat. Ami világ bejött egyházainkba, szokásunkba, rajtuk keresztül jött be és miattuk van az, hogy a kereskedelmi világ és a haiottrendezők régi kálvinista papokat próbálnak tanitgatni az új, modern vallásra. Akikről beszéltünk, hála Istennek, jobbadán nem a mi közösségünkbe tartoznak. A mi független első nemzedékünk egyet belenevelt gyermekébe, hogy az én egyházam a te egyházad, amit szeretni kell, amiért áldozatot kell hozni, amihez hűnek kell lenni, amit fenn kell tartani. A maga egyliázszeretetét s független gondolkodását, hagyományait, konzervatív érzéseit átadta gyermekének. Ezért történik meg, hogy vannak vidékek, ahol a független egyházak bevétele sokkal magosabb, mint más közösségékben élő testvéreinké. Még egy nagyon fontos dolog: független egyházbéli nem hagyja el egyházát olyan könnyen, mint mások. Fehér hollóként akad, aki azért hagyja ott egyházát, mert nem egészen amerikai. Viszont odaát élő testvéreink két kiváló lelkipásztora nyíltan jön ki vele, hogy a kapukat túlságosan tágra nyitották és a kimenetel könynyebb a lelki szülői házból teljes amerikai közösségekbe, ahol ő végeredményben egy kegyesen befogadott idegen marad örökre. Tiszteletreméltóan küzdenek ez ellen az “édes mindegy“ magatartás ellen, bizonyítják, hogy amerikai istentiszteleteinken is észre lehet venni, hogy a magyar kálvinista lélek imádkozik ott angolul. Isten előtti hálával irom le, hogy második nemzedékünk szereti bitét, egyházát és nem szégyenli, hogy hite mellé, a magyar szót is hozzátesszük. Amikor a Független Egyház megalakult, kétségtelen, hogy a nemzeti érzést, a magyar ember szabadságszeretetét, az önállóság után vágyódó gondolatát, a Szentlélek Isten felhasználta, megnemesitette és ezekből a drága érzésekből született meg a Független Egyház. Isten a magyar ember honvágyát, bánatát beleépítette egy lelki házba. Ki tudja, hogy mennyi vigasztalást talált egyházában az atyai földjétől távol élő magyar? 400 év álmát valósította meg, amely ott bujdosott a magyar lélek mélyén: szabad egyház szabad államban. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ A Korinthusban élő egyházat Korinthus élete befolyásolta. Az Amerikai Magyar Református Egyházat igen sokban befolyásolta az a tény, hogy Amerikában van s akarva, nem akarva változtatott életünkön és a tűnő időben még többet változtat. De hiszszük, hogy az idetévedt óhazai magyar református ember mindig felismeri benne a hazai lelki édesanyja mását. 1968-ban meg kell vallani, hogy az amerikai istentiszteleteinken a “magyar” szó már lelki értelmet jelent. Amikor egy lengyel, szlovák, német, svéd, olasz vagy ir eredetű házasság révén hozzánk kerül, ő is hirdeti joggal és büszkén, hogy amerikai magyar református. Nem változtatta meg nemzetiségét, de igazat mond, mert hitét úgy gyakorolja, ahogy a magyar reformátusok gyakorolják Magyarországon, Romániában, vagy itt Amerikában. A református vallások között egy különös illatú virág, különös zamatu gyümölcs, külön életstílus a magyar református vallás. A sorsát, üdvösségét eleve elrendelő Istenben hivő ember, aki életét az Ige és az Igén alapuló hitvallásai szerint éli az élő Isten dicsőségére. Esperes koromban igen sokat kellett meghatároznom, hogy mi az Amerikai Magyar Református egyház feladata. Mint püspöknek sokszor elmondták, hogy első sorban az a feladatunk, hogy az óhazában elnémított egyház panaszát mi sírjuk bele a világba és küzdjünk minden erőnkkel a kommunizmus ellen. Az igaz, hogy a némaságra Ítélt testvéreink helyett nekünk kell beszélni, az igaz, hogy mindenkinek el kell mondani, hogy a kommunizmus végső célja, hogy az egyházat megsemmisítse. Ami az egyház elsőrendű feladata, az, hogy egyház legyen. Az egyház azért van, hogy az evangéliumot hirdesse és a hit fegyvereivel küzdjön minden Krisztus-ellenes hatalmasság ellen. A magyar református emberben a hit és hazaszeretet mindig egyensúlyban volt s a kettőt nem tudta szétválasztani, nem is akarta szétválasztani. Ahol a hit és a magyarság nincs egyensúlyban, ott a nagy Kisértő valamelyiket elrabolja és ottmarad egy üres, szegény ember. Jegyezzük meg, hogy magyarságunkat csak imádságos Hittel lehet megőrizni. Az egyház nem lehet kuruc egyház, mert mihelyt kuruc, akkor nem egyház és mihelyt egyház, akkor tudja, hogy magyar vagy amerikai nemzetiségem is ajándék s ha csak nemzeti érzést szolgál, akkor klubi) á lesz, aminek sorsa a múlandóság. Isten engem magyar reformátusnak teremtett, ami sors, végzés, amit fel nem adhatok, mert Isten teremtő akarata ellen lázadok. Mint amerikai magyar református küzdők Isten országáért, teljes szívvel szeretem azt a földet, ahonnan eredek, jobb sorsáért naponta imádkozom és ott élő testvéreimet lélekben ezerszer megölelem s áldást kérek reájuk. De szeretem ezt a földet is, amely gyermekévé fogadott és megengedi, hogy mindennapi kenyeremet itt keressem és gyermekeimet boldogságra felneveljem. FELADATAINK Amerikai Magyar Református Egyházunknak elsősorban feladata, hogy azoknak, akiket a Szentlélek Isten elhivott egyházunkba, azoknak az evangéliumot, Isten boldogító ismeretét hirdessük, azu-
