Magyar Egyház, 1965 (44. évfolyam, 2-12. szám)

1965-02-01 / 2. szám

MAGYAR EGYHÁZ 7 örökség elegendő lehet arra, hogy egyházunk soha ne szüntesse meg küzdelmét, tusakodástá és imádságát, a magyar nemzet szabadságáért való harcát. 3. A krisztusi üzenet harmadik tartalma: hűség Ame­rikához. Ehhez a nagy nemzethez, amely a hontalan ma­gyaroknak nemcsak hazát nyújtott, de szabadságot is. Az amerikai alkotmányban — amelyet egy amerikai történetiró szerint a kálvinizmus ismerete nélkül meg sem lehet ér­teni — testet öltött a mi elődeink álma is. A világon leg­először 400 évvel ezelőtt Magyarországon iktatták a val­lásszabadságot törvénybe, a zsinatpresbiteri egyházi szer­vezetünkben ugyanaz a mély demokratizmus öltött testet, mint az amerikai alkotmányban. Mostoha sors, idegen elnyomás, a nagy vérveszteség a magyar nemzetet meg­akadályozta abban, hogy a függetlenség és szabadság olyan fokára jusson, mint az amerikai. A hűség kötelez bennünket ahhoz az amerikai nemzethez, amelynek hitünk szerint Istentől kapott küldetése, hogy az ember és az emberi tárrsadalom szabadságának őrállója és terjesztője legyen a világban. Végezetül hadd mondjam meg, hogy nehéz átvenni a zászlót olyan elődöktől, akik akkora hűséggel és szerettei, annyi törődéssel és magukégetéssel hordozták azt előt­tünk. A független egyháznak azonban van egy törvénye: ide csak belépni lehet, ki soha! Nem távoznak el tehát a zászlót átadók sem. Más helyre állva, vagy tisztes nyu­galomban, de halálig hűségesek maradnak ahhoz a gon­dolathoz, amellyel eljegyezte őket az Életnek és Halálnak Ura. Itt marad közöttünk Béky Zoltán és itt lesznek fő­gondnoki elődeink is, Darnay János és Szalay Ferenc, mint ahogy most is itt vannak közöttünk. A mi Független Egyházunk soha nem volt független Urától és Krisztusától és Tőle kapott elhívásától, de füg­getlen volt és maradt minden emberi rendeléstől és eltérítő szándéktól. Végezetül ebben az ünnepélyes órában köszönetét mondok annak a magyar református egyháznak, amely bibliás nagyanyámon, imádságos édesanyámon és zsoltá­­ros édesapámon keresztül a magyar reformáció ősi föld­jén, Bereg megyében magyarnak és reformátusnak nevelt, annak a sárospataki kollégiumnak, amely a hitre indított, a Soli Deo Gloria Szövetségnek, amely Jézus Krisztust élő valósággá tette számomra. A mi Egyházunk szegény, ha összehasonlítjuk a nagy amerikai egyházakkal, de Krirsztus üzenete éppen úgy szól hozzánk, mint a szmirnaiakhoz, mert mindenki gaz­dag, aki az élő Jézust magáénak mondhatja. A MÁSODIK HELVÉT HITVALLÁS KÉRDÉSEKBEN ÉS FELELETEKBEN X. RÉSZ Isten eleverendeléséről és a szentek elválasztásáról. 1. Mit értünk az Isten eleverendelése és a szentek el­választása alatt? Azt értjük, hogy Isten öröktől fogva, ingyen kegye­lemből, személyválogatás nélkül eleve rendelte vagyis elválasztotta a szenteket, akiket Krisztusban idvezi­­teni akar. 2. Nincs semmi alapja Isten elválasztásának, vagy eleve rendelésének? De van. Isten Krisztusban és Krisztusért választott el minket. Ezért, akik hit által Krisztusban vannak, egyszersmind elválasztottak is. Akik pedig Krisztu­son kívül vannak, elvetettek. 3. Milyen célból választott el minket Isten? Isten elválasztott minket a következő célból, az Efézusi levél 1-ső részének tanítása szerint: a. ) hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte, b. ) hogy legyünk mi az Ő fiai Jézus Krisztus által, c. ) hogy magasztaljuk az Ő kegyelme dicsőségét, mellyel megajándékozott minket ama Szerelmes­ben (Jézusban). 4. Hogy kell gondolnunk embertársainkra az ő kivá­­lasztatásukat, vagy elvettetésüket illetőleg? Remélnünk kell minden ember kiválasztatását, bár a Szentirás említést tesz a kiválasztottak bizonyos számáról. 5. Kik értelmezik helytelenül Isten eleverendelését, vagy kiválasztását? Azok, akik igy beszélnek: a. ) mivel Isten csak bizonyos számú embert vá­lasztott ki, és mivel nem tudom, hogy azok között vagyok-e, igy tehát élvezem az életet. b. ) ha pedig Isten kiválasztott, az üdvösségem biz­tos, bárhogyan élek is. Ha pedig elvetett, sem bünbánat, sem hit nem tud rajtam segiteni mert Isten végzése megváltozhatatlan. 6. Mi a kötelességünk? Kötelességünk meghallgatni és hittel elfogadni az evangélium üzenetét, hogy “Isten úgy szerette a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy min­den, aki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” Ha ezt hisszük, Krisztusban va­gyunk, tehát elválasztottak vagyunk. 7. Még mi kell, hogy eloszlassa kételyeinket kiválasz­­tatásunk felöl? Az, hogy Isten Ígéretei egyetemesen szólnak minden emberhez, a keresztség által Krisztusba oltattunk és az Ő testvével és vérével gyakorta tápláltatunk az egyházban az örök életre. Kovács István MÁRCIUS 28-ÄN LESZ A VILÁG-SEGÉLY VASÁRNAP Church World Service, az Amerikai Egyházak Nem­zeti Tanácsa (National Council of Chrches) kereté­ben munkálkodó világsegély osztály, ebben az évben is, most már 17-ik alkalommal fordul az amerikai protestáns és orthodox felekezetek tagjaihoz március 28-án vasárnap, hogy összegyűjtse azokat az adomá­nyokat, amelyeket a sokféle nyomorúság, csapás és Ínség enyhítésére szántak. Több mint 94 ezer templomban szólal meg majd Amerikában a világon szétszórt nyomorúságba jutottak érdekében Isten igéje. Szükség van orvosságra, élelmi­szerre, ruházati cikkekre s olyan dolgokra is, amiket felsorolni hirtelen nem is lehet. Ott van ez a világse­gély osztály mindenütt, ahol földrengés, árvíz, éhínség, vagy bármi más elemi csapás éri utol a lakosságot. Mintegy 40 országban működnek kiküldöttei. Mi is egyike vagyunk azoknak az egyházaknak, amelyek résztvesznek ebben a nagyarányú munkában. Az egyes gyülekezetek külön adományboritékokat kül­denek ki erer a célra tagjainknak. Adakozzunk jó­­szivvel! Á. D.

Next

/
Thumbnails
Contents