Magyar Egyház, 1965 (44. évfolyam, 2-12. szám)

1965-05-01 / 5. szám

4 MAGYAR EGYHÁZ Nagy Lajos püspök: EGYÜTT Február 15-én tartott egyházkerületi közgyűlésünk túlzsúfolt volt és minden percünket igénybevette. Az egy­házkerület ügyeinek alapos megtárgyalása elvehetett volna tőlünk egy napot. Ezen a napon mondotta el Dr. Béky Zoltán utolsó püspöki jelentését, amely átölelte nemcsak egyházvezetői munkáját, de a lelkipásztori szolgálatban eltöltött élet hatalmas számadása is volt. Uj egyházkerületi főgondnokunkat ezen a napon iktattuk be tisztségébe és hallgattuk meg bizonyságtevő székfoglalóját is. Az uj püspök felszentelési ünnepsége is ezen a napon volt. Az idő rövidsége és a lelépő püspök hatalmas és remek val­lomása anyaszentegyházunk itteni és a világban lévő szol­gálatáról, arra késztette az uj püspököt, hogy programm­­ját igehirdetésében és egy néhány mondatban mondja el. Az uj püspök feladatát igy látta: Őrt állani az ide­genbe szakadt magyar lélek felett. Magyar református hitünket, vallásunkat továbbadni és megszerettetni az an­golul beszélő következő nemzedéknek. Elkötelezte magát, hogy még az élete árán is megtartja Amerikai Magyar Református Egyházunkat önállónak, függetlennek. Ezt az anyaszentegyházat megtartani, védeni és fej­leszteni a legfőbb kötelességünk. Van-e szebb feladat a világon egy magyar református pap számára, mint a ma­gyar református egyházat megtartani itt Amerikában és Kanadában magyar és angol nyelven? Mert el lehet veszni a magyar református egyháznak magyar reformátusok kö­zött is. De jó volna, ha nem találhatnánk erre sok fájó példát a 70 éves amerikai magyarság történetében. Mi­csoda férfias munka, milyen felséges misszió: a mi drága hitünket elplántálni itt született gyermekeink szivébe úgy, hogy legyen nekik is becses a magyar református hit, mint atyáiknak becses volt. Sok, sok lélekmelegitő példa mutatja, hogy ez lehetséges. A feladat igen nagy. Az uj püspök felszentelési ünnepségén megvallotta, hogy ezt egyedül egy ember nem tudja megcsinálni. Az az Isten akarata, hogy ezt a munkát csak közösen lehet elvégezni. Február 15 óta igen nagy jelentősége van egyházunk életében ennek a szónak: együtt. Azt mondaná valaki, hogy ezzel a cikkel nyitott kaput döngetek. Annyira kicsi egyháztestünk, hogy itt mindenkit ismernek. Tapasztalat alapján állítom, hogy minden egy­házmegye a saját népét ismeri. Néha nem árt, ha bemu­tatjuk magunkat saját népünknek is, hogy kik vagyunk. Az Amerikai Magyar Református Egyház népének szavazatain keresztül Isten a következőket hívta el magyar református egyházunk számára eszközül: Nagy Lajos püspök, akinek sok gyarlósága mellett van egy erénye, hogy nagyon szereti népét. Szerelmese az Amerikai Magyar Református Egyháznak, amit a 400 éves magyar református álom megvalósulásának tekint: Szabad Egyház Szabad Államban. Ezt a lelki építményt az ameri­kai magyarság legnagyobb alkotásának tekinti, nagyobb­nak mint milliós vagyonú egyesületeket vagy vagyont érő épületeket. Nagy Lajos nem reprezentálni, hanem szol­gálni akar. Legfontosabb számára anyaszentegyházunk, minden más mellékes vagy másodrendű dolog. Érette kész minden megaláztatást elviselni, támadás esetén minden ellenséggel szembeszállani. Kiss Sándor new yorki presbiter, egyházkerületi fő­gondnok a hivő magyar református kegyes életnek képvi­selője. Életével, szavaival kiábrázolja, elmondja ebben a modern világban, hogy hogyan követheti a magyar refor­mátus ember Krisztusát, anélkül, hogy tettető lenne és azt, hogy mit jelent ma magyar reformátusnak lenni. Csordás Gábor new yorki esperes-lelkész, egyházkerü­leti lelkészi főjegyző, püspökhelyettes. New Yorki egyháza, a világvárosban lévő magyarság tisztelete bizonyság arra, hogy vezetésre termett. Tekintélye, szolgálata egy állandó őrállás a magyar lélek felett. Anyaszentegyházunk szerény helyzete miatt sokat kell igénybe venni szolgálatát a ke­leti végeken és igy a püspökhelyettesi szolgálat egyre fontosabb lesz egyházi életünkben. Tóth Tibor, detroiti lelkész, a Nyugati Egyházmegye esperese az élet pergő tüzében tanulta meg, hogy mit je­lent egyházunkat önállónak megtartani. Isten áldotta ma­gyar és angol szónoki képességével predestinált szószólója és rendíthetetlen harcosa az önálló magyar református egyháznak Amerika földjén. Öröm volt eddig is vele dolgozni. Megnyugtató érzés tudni azt, hogy Nyugati Egy­házmegyénk hajója kipróbált kormányos kezében van, aki tudja, hogy mi a kötelessége. Ábrahám Dezső, perth amboyi lelkész, a Keleti Egy­házmegyénk esperese szerény és szelíd ember, aki a hűség és a munka embere. Munkájára és jóakaratára számítani lehet mindig. Görög-tüzek nem sziporkáznak körülette, csak odafent és szerető szivekben ismétlik el gyakorta a legszebb jutalmazást: “Jól vagyon jó és hiv szolgám..,” Kiss Károly Nyugati Egyházmegyénk gondnoka és kerületünk pénztárnoka. Isten fiatalon hívta el szőllőskert­­jébe munkálkodni és ő azóta hűségesen munkálkodik. Ő az egyetlen, aki az első nemzedékhez tartozik a vezérkar­ban. Egy életen át csak egyet vallott: a magyar református egyház lehet önálló, maga intézheti sorsát Isten kegyel­méből. Megélünk a magunk emberségéből és Isten sege­delméből, a magunk józan eszéből. Imádkozunk érte, hogy Isten sokáig tartsa meg közöttünk és plántálja el hitét és lelkesedését fiatalabb szivekbe. Szentmiklóssy Albert és Kish István, a két egyházme­gyei gondnok a fiatal nemzedék kipróbált emberei, arra születtek, hogy vezessenek, őrtálljanak és az Amerikai Magyar Református Egyházunk harcosai és szószólói le­gyenek. Szőke István duquesnei lelkipásztor amerikai végzett­ségű ember, egyházkerületi missziói előadónk, aki a vál­lalt munkát mindig alapos hűséggel végezte el. Különös karizmája, lelki ajándéka a szervező képesség és a dolgok reális látása. Kitartó ember. Püspökválasztáskor ellenfelek voltunk, de 15 éves barátságunkat ez a helyzet sem zavarta meg. Tudására, alaposságára és reális gondolko­zására szükségünk van. Dr. Harsányi András, a Magyar Egyház szerkesztője, akit rövid püspökségem alatt tanultam meg különösen megbecsülni. Egyik legutóbbi konferenciánkon őszintén be­szélgettünk arról, hogy mit jelent a Magyar Egyházat szerkeszteni. Nagy intelligenciája, szerkesztői szakértelme, türelme és összeköttetései nagy ajándék számunkra. Ha anyaszentegyházunknak (amikor ezt a szót leirom, akkor mindig Krisztusnak itt Amerikában és Kanadában lévő Amerikai Magyar Református Egyházunkra, ha úgy tet­szik: Független Egyházunkra gondolok) mindenki legalább annyit adna idejéből, mint Dr. Harsányi, akkor magyar református hitünk bora szétvetné itt tömlőjét és határaink egyre szélesednének. A Magyar Egyház utolsó négy szá­mát szerte a világon nagy elismeréssel fogadták. Ilyen lesz minden szám, ha szerkesztőnk a szükséges kooperációt megkapja. Dr. Komjáthy Aladár püspöki titkárról nem tudok elfogultság nélkül irni. Két éves kora óta ismerem, édes­

Next

/
Thumbnails
Contents