Magyar Egyház, 1964 (43. évfolyam, 3-9. szám)

1964-07-01 / 7. szám

MAGYAR EGYHÁZ 7 Guszti bácsi a szeretet embere volt, az embert mindég is magával igy egyenlősitő szereteté, azé, amely “soha el nem fogy , . Nem csoda hát, ha valósággal szavajárása lett ez: “Nincsen halál. . .” Ezt hirdette akkor az itteni nagy összeomlás romjai fölé emelkedve e szóval, a maga élete romjai között is: a muraui kápolnábaan; a tüdőkoros kis leánykának; erdei sétáinkon; ámuldozó, álmélkodó máminknak a konyhá­ban . . . És ez volt búcsúszava is, amikor aztán utoljára föl­lépett a muravölgyi kisvasút perronjára. S ahogy lassan elpöfögött vele a kicsike gőzös, bizony elfelejtettük megsiratni s boldogan integettünk. Nem vigasztalódtunk. Örültünk, Kincset hagyott ó nekünk, nem szomorúságot, A végtelen sok színben pompázó élet szeretetét ... üz Isten szeretetét! És e szeretetnek nincsen halála. . . Mohácsy Endre A MÁSODIK HELVÉT HITVALLÁS KÉRDÉSEKBEN ÉS FELELETEKBEN VII. RÉSZ A mindenség teremtéséről, az angyalokról, a sátánról és az emberről. 1. Hogy jött létre a világmindenség? A jó és mindenható Isten teremtett mindent, mind a láthatót, mind a láthatatlant, az Ő örök igéje ál­tal, és mindazt fenntartja az Ő örökkévaló Lelke által, Értői tesz bizonyságot Dávid, amikor igy Szólt “Az Ur szavára lettek az egek és szájának leheletére minden seregük.” 2. Milyen világot teremtett Isten? Isten egy “jó világot’* teremtett, az ember javára és hasznára szánva azt. Az egész világmindenség egy eredetből származik. 3. Milyen téves tanítást vetünk el a világ teremtésével kapcsolatban? Azt a téves tanitást, amely azt mondja, hogy a “jó” és a “gonosz”, mint két ellentétes lényeg, vagy ter­mészet, kezdettől fogva létezik. 4. Mit tanít a Szentirás az angyalokról? Azt tanítja, hogy az angyalokat Isten önmaga és az emberek szolgálatára teremtette. “Avagy nem szol­gálatra való lelkek-e az angyalok, azokért küldve szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget? ..”, olvassuk a Szentirásban. ő. Kicsoda a sátán? A sátán azoknak az angyaloknak a vezére, akik önhibájuk következtében romlásba jutottak és min­den hívőnek és jónak ellenségeivé lettek. <). Mit tank a Szentirás az ember teremtéséről? Astt tanítja, hogy Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára, jónak teremtette, a paradicsom kertjébe helyezte és mindent a lábai alá vetett. Feleséget is adott néki és megáldá őket. 7. Mi az ember? Az ember halhatatlan lélekből és halandó testből álló személy* 8, Mi a viszony az ember lelke és teste között? A halálban a lélek elválik a testtől, de sem el nem alszik, sem el nem pusztul. Az utolsó Ítéletkor a test feltámasztatik a halálból, hogy igy az egész pfnbpr vagy életben, vagy halálban (kárhozatban) maradjon örökre, 9. Milyen tévtanitásokat vetünk el? Azokat, melyek gúnyolják a lélek halhatatlanságát, vagy pedig azt mondják, hogy a lélek aluszik a halálban, vagy hogy a lélek része az Istennek. Kovács István-----------o----------­MOHÁCSY ENDRE NYUGALOMBAN Mohácsy Endre, akit írásaiból a Magyar Egyház minden olvasója jól ismer, 14 éves lelkészi szolgálata után, beteg­sége miatt nyugalomba vonult. A következő írással bú­csúzott el az ausztriai, tirol-vorarlbergi magyar református egyháztagoktól: Kedves Hittestvéreim! Búcsúzó szavam: a köszöneté és a hálaadásé. Köszönetét mondok Nektek azért, mert az én mél­tatlan igehirdetéseimet türelemmel hallgattátok; mert sokféle gyarlóságaimat, személyes fogyatkozásaimat, hi­báimat elviseltétek; mert sikertelenségeim és kudar­caim hosszú sorozatát talán megbocsájtottátok; mert a gyülekezeti istentiszteletek békességét, nyugodt és fesztelen közvetlenségét magátólértődő szeretettel szol­gáltátok. Adjunk hálát a Mindenhatónak azért is, és most is különösen, mert teljes ráutaltságunknak, teljes egyedülségünknek súlyos esztendőiben erejét a mi teljes erőtlenségeink által, bennünk gyülekezetté ki­­teljesitette . .. Kérő szavam is van Hozzátok. Legyetek egymás iránt legalább olyan türelmesek, elnézők, sőt megbocsájtók, mint amilyenek irányom­ban voltatok! Nemzedékünk az elszakadásoké: otthontól, szülők­től, hitvestől, gyermektől, hűséges barátoktól. Sokunkat fél évszázad tanitana immár arra, hogy otthonunkat s mindenünket kétszer, háromszor vagy még többször is elveszíthetjük, de Krisztus híveit személyes sebeik annál megértőbbekké, megbocsájtóbbakká tehetik, mi­nél mélyebbek és élőbbek ezek! Esztendőkön és térbeli távolságokon túl legyünk és maradjunk: egyek ebben a hitben! Kegyelem Néktek és békesség Istentől, a mi Atyánk­tól, és az Ur Jézus Krisztustól...! INÁNTSY-PAPP ELEMÉR 1881-1964 A mi felejthetetlen Elemér Bátyánkat, Dr. Inántsy- Papp Elemért az Ur elszólitóttá közülünk. Rövid, de súlyos szenvedés után augusztus 16-án hunyt el a németországi Schweinfurtban. Példaképe volt az egy­házát és hazáját önfelálozóan szolgáló magyar ember­nek, aki kötelességét a Johannita-lovag lelkiismeretes­ségével teljesítette. Odahaza mint miniszteri osztályfőnök, majd mint országgyűlési képviselő és egyetemi magántanár műkö­dött. Az emigrációban élete összetört a németországi magyar gimnázium kifejlődésével. Súlyos anyagi kö­rülmények között is nemcsak oktatója, nevelője, de atyai támogatója is volt tanítványainak. Mint törté­nelem- és vallástanár szolgált és maga irt tankönyvet a diákok számára. 1954-ben a németországi református egyház elis­merte lelkészi jellegét. Életéért Istennek adassék buzgó hála. Dr. uzoni Zayzon Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents