Magyar Egyház, 1964 (43. évfolyam, 3-9. szám)
1964-05-01 / 5. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ tanításait megadják, különös tekintettel arra, ami mindnyájunk számára közös. De korunk egyik legnagyobb visszássága éppen az, hogy az egyes egyházak annyira elkülönültek egymástól, hogy még emberi összetartozásukról sem lehet szó, nem is szólva a “szentek egyességéről”, amelyet szájjal sokan vallanak ugyan, de cselekedetekkel annál kevesebben bizonyitnak . . . Magam személyében kész vagyok arra, hogyha szükség lenne rám is, akár tiz tengert is megjárjak . . .” E több, mint négyszázados kálvini vágyakozás talán még időszerűbb ma, amikor igen sokan vallják már az evangéliumi őkumeniát, meg az Una Sancta ökumeniáját “szájjal”, de “cselekedetekkel annál kevesebben” bizonyítják: a szürke hétköznapokban, s főleg ott, ahol éppen a kálvini reformáció hívei vannak töbszörös kisebbségben, akiknek aztán egyetlen vigasztalásuk az Ur igéje: “Az én erőm erőtlenség által végeztetik el”, és Kálvin végrendeletével vallják: “Hálát adok Istennek azért, mert rajtam, szegény teremtésen megkönyörülvén, bűneimet, gyöngeségeimet elviselte s kegyelmével megajándékozott az Ő szolgálatára . . Bizony hálát adnak ezek a sokszoros próbáratételekért... A halódó Kálvin hordszékében zsoltárolt utoljára. Milyen sokszor vitték ebben a szószékre ülveprédikálásra beteg testét a Péter-templomba! S most elhalt az igehirdető szó, a több, mint kétezredik. Nem mozdul többé a kéz, a nyelv, amely négyezernél több levelet irt-diktált vagy 300 egyháznak, személynek . . . És az “érdem” ennyi: “Nyomorult teremtés vagyok . . .” Barátai most érzik igazán, hogy ők nem Kálvin hívei, hanem Krisztusnak az “övéi’. Erre tanította meg most őket az Isten. Most és itt, ebben a percben. Soha mélyebben, mint most, ezekben a testvérin megtört szivekben . . . Kétszáz tallér a hagyatéka: a rokonoké, pontosan elosztva. Iskolájának is jusson belőle, meg a franciaországi menekülteknek, de Dávid unokaöccse csak 25 tallért kap, mert ő “könnyelmű és afféle szélkelep természet”. Mégsem szabad őt a még fellelhető értékek részeltetéséből sem kihagyni, ha “Isten megadja neki a mérsékeltebb és józanabb élet kegyelmét”. Mert nem lehet tudni azt, hogy mikor adja Ő azt: a kegyelmet. Nem tőlünk függ az . . . Mindjárt halála utáni napon, május 28-án temették el a Plainpalais temetőjében, kívánságára jeltelen sírba. Utódja, Béza Tódor ezt Írja Kálvinéletrajzában: “Nem akarok az emberből angyalt formálni.” íme a kálvini reformáció szelleme. Mohácsy Endre A MÁSODIK HELVÉT HITVALLÁS KÉRDÉSEKBEN ÉS FELELETEKBEN V. RÉSZ Isten imádásáról, tiszteletéről és segítségül hívásáról az egyedüli Közbenjáró Jézus Krisztus által. 1. Kit kell egyedül imádni és tisztelni? Egyedül Istent kell imádni és tisztelni az Ur eme parancsa szerint: “A te Uradat Istenedet imádjad és csak néki szolgálj.” 2. Hogy kell Istent imádni és tisztelni? Istent az Ö utasítása szerint “igazságban és lélekben” kell imádni és tisztelni mindenféle babonáskodás nélkül. 3. Kit kell segítségül hívnunk életünk minden bajai között? Egyedül Istent kell segítségül hívnunk az egyetlen Szószólónk és Közbenjárónk, Jézus Krisztus által. 4. Honnan tudjuk ezt? A Szentirásból. Ezt üzeni Isten: “Hivj segítségül engemet a te nyomorúságodnak idején és én megszabadítalak tégedet és te dicsőítesz engemet.” Jézus pedig igy biztat: “Valamit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.” Pál meg ezt mondja: “Egy az Isten, egy a Közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.” 5. Hogy vélekedünk az üdvözült égi lakókról vagy szentekről? A szenteket sem nem imádjuk, sem vallásos tiszteletben nem részesítjük, sem segítségül nem hívjuk. Nem hisszük, hogy ők szószólóink, vagy közbenjáróink lehetnének az Atya előtt. 6. Miért vélekedünk igy a szentekről? Azért, mert Isten ezt üzeni Ézsaiás prófétán keresztül: “Az én dicsőségemet senki másnak nem adom.” Péter apostol meg igy tanit: “Nem adatott más név az embereknek az ég alatt, amely által kellene megtartatnunk, hanemha a Krisztus neve.” 7. Azt jelenti ez, hogy tiszteletlenül megvetjük az üdvözült égi lakókat? Egyáltalán nem. Tiszteljük és szeretjük őket, mint atyánkfiáit, de nem vallásos tisztelettel. Hitüket és erényeiket igyekszünk követni és óhajtunk velük egykor együtt lenni Istennél. 8. Mit tanított Augustinus a szentekkel kapcsolatban? Azt tanította, hogy ha azok valóban kegyesen éltek, semmiféle vallásos tiszteltetésre nem vágyakoznak, sőt azt akarják, hogy minden imádatot és tiszteltetést egyedül Istennek adjunk. 9. Hogy vélekedünk a szentek földi maradványairól, vagy ereklyéiről? Azokat határozottan semmiféle vallásos tiszteltetésben nem részesítjük. 10. Mit cselekedtek hitbeli őseink halottaikkal? Azoknak földi maradványait tiszteségesen eltemették és hitüket, tanításukat és erényeiket tekintették az ő legnemesebb hagyatékuknak. 11. Miért nem vagyunk hajlandók szentek nevére esküdni? Azért, mert a Szentirás ezt tanítja: “Az Ur nevére esküdjél.” (folytatjuk) Kovács István--------------0-------------MEGNYÍLT a magyarországi református EGYHÁZ VII. Budapesti Zsinata. A zsinat elnökeiül Dr. Bartha Tibor tisztántuli püspököt és Dr. Erdei Ferenc tiszántúli egyházkerületi főgondnokot választotta meg. SZEMÉLYI HÍR Papp Ákos és felesége, Inkeri Jaaskelainen házasságát a jó Isten fiúgyermekkel áldotta meg. Az újszülött neve Anthony Ákos. Úgy fogják hívni: Tóni. ABC és OLVASÓKÖNYV Szerkesztette Hunyady László. Útmutatással, hogy hogyan taníthatjuk meg gyermekeinket 5 hét alatt magyarul írni és olvasni. Kapható a MAGYAR EGYHÁZ szerkesztőségétől, postaköltséggel együtt 35 centért.
