Magyar Egyház, 1962 (41. évfolyam, 2-12. szám)
1962-02-01 / 2. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ az amerikai magyar társadalmi együttélés egyházi és világi formáit, a társadalmi és biztositó egyleteknek a II. világháború utáni magyar társadalom életében elfoglalt szerepét, stb. Ugyancsak ő tett első kísérletet az amerikai magyar nyelv hangjainak az angol fonetikai jelrendszer szerinti meghatározására és jelölésére, a magyar szóképzés sajátosságainak az angol szókincsben mutatkozó továbbélésének felvázolására, az amerikai magyar nyelv angol jövevényszavainak behatóbb vizsgálatára. A jelentéstani fejezetben számos olyan érdekes példa van, amely ugyanannak a szónak más-más jelentéseit mutatja be a magyar köznyelvi és az amerikai táj nyelvi használatban. Például a köznyelvi, bár idegenből vett magyar kreatúra szó a magyar nyelvben meglehetősen kellemetlen, kritizáló hangulatot kelt a megjelölt személlyel kapcsolatban, mig az amerikai tájnyelvi kricser (angol creature) egyszerűen élőlényt jelent. A magyar köznyelvi rekord bizonyos eredményt, különösen sport eredményt jelöl; az amerikai magyar tájnyelvben rekordolni azt jelenti, amit az angolban is: feljegyezni, jegyzőkönyvbe venni. A köznyelvi magyar papír az anyagot, a papirost jelenti, mig az amerikai népnyelvi papír főjelentése újság, mellék jelentése pedig okmány, főleg személyazonossági okmány. És igy folytathatnánk még a sort tovább, idézve Szarnék tanulmányának példáit, amelyek világosan mutatják azt a sok és meglehetősen széles szakaszon jelentkező jelentésváltozást, amely az amerikai környezet hatására az eredeti magyar szókincs elemeinek jelentéstartalmában végbement. Szarnék is mgefigyelte, hogy néha szinte megmagyarázhatatlanul erős változásokon mennek át különösen az amerikai helynevek, ha magyar beszédben használják őket. Sokszor nem könnyű kitalálni, hogy Ubrics mögött Woodbridge, Bakarud mögött Buckeye Road, Baromtáj mögött Bonhamtown, Kisbic mögött pedig Keasby rejtőzik. Több más szempontot is fölsorolhatnánk még, amely miatt, bár eredeti kiinduló pontja helytelen, ez a tanulmány mégis maradandó nyeresége és szükséges első olvasmánya minden eljövendő amerikai magyar népnyelvkutatónak. S reméljük, hogy a szerzőnek azt a nézetét is osztja majd a jövendő, amelyet a magyar nyelv megmaradásának, tovább élésének a lehetőségeivel kapcsolatban kifejezésre juttat: “Visszatekintve azt mondhatjuk, hogy a nyelvjárási beszédmód az uralkodó és a második nyelvűség formái közt tapasztalható nyelvi konfliktus jegyeit mutatja, s az utóbbi fokozatosan az első helyére lép, mig csak a második generációt képviselő magyar nyelvjárási beszélők túlsúlyra jutása után a jelenlegi kép teljesen meg nem változik és a magyar uralkodó nyelvből második nyelvvé nem válik. Fontos dolog megjegyezni, hogy más amerikai nyelvjárási változatoktól, például a svédtől eltérően, a másodgenerációs magyar nyelvjárási beszélő általában erősebb hajlandósgot mutat örökletes nyelvének megőrzésére, részben saját erős faji öntudata miatt, részben pedig a magyarok rendkívül erős rokonsági kötelékei és nyelvi elszigeteltsége miatt. Természetesen az indoeurópai nyelvek itteni nyelvjárásainak egymással való asszimilációja, különösképen pedig az angolhoz való illeszkedése, mivel az egy testvérnyelv felé történik, nem ütközik azokba a nyilvánvaló akadályokba, amelyek a nem-indoeurópai magyar nyelv és az angol viszonyában megvannak. Következőleg nagyon is valószínű, hogy Amerika magyar nyelvjárásának esetében hosszabb aktiv élettartamra számíthatunk, mint azokban az amerikai nyelvjárási változatokban, amelyeket a magyarság ősrégi, indoeurópai nyelveket beszélő szomszédai hoztak ide magukkal.” Bár a szerző még nem láthatta előre, hogy a második világháborút követő másfél évtized során még annyi tízezer magyar bevándorló fog az Egyesült Államok polgárává válni, s hogy az ő magyar beszédük is csak erősíteni fogja Amerikában a magyar nyelv használatát, megállapításai igy is fontos pozitívumot jelentenek a magyar nyelv továbbélésével kapcsolatban. Az első amerikai magyar népnyelvi disszertáció ebből a szempontból nézve is maradandó értékű. Bakó Elemér A Református Világszövetség amerikai egyházainak gyűlése Január 15 és 19 között Atlantic Cityben tartotta gyűlését a Református Világszövetség északamerikai ágazata. Tizenöt református egyház kiküldöttei vettek részt ezen a gyűlésen, köztük az Amerikai Magyar Református Egyház képviselői is. A Református Világszövetség hivatalos sajtószolgálata rövid összefoglalásában a gyűlés legmaradandóbb élményei között említi meg Dr. Béky Zoltán püspöknek január 17-én az összes résztvevők számára tartott istentiszteleti szolgálatát. Ugyancsak olvasóink érdeklődésére tarthat számot az a tény, hogy Béky Zoltán püspök, mint a Református Világszövetség északamerikai ágának alelnöke egy teljes napon mint elnök vezette a közgyűlést, éppen azon a napon, amikor a bizottságok jelentéseit hallgatták és vitatták meg a konferencia delegátusai. Az elfogadott javaslatok közül kiemelkedik a konferencia kérelme a Kanadai Egyesült és Presbiteriánus Egyházhoz, hogy a középamerikai missziói szolgálatban vegyék át azt a szerepet, amelyet a skót református egyház végzett eddig. Dr. Blake javaslatát a politikai szabadságjogok tárgyában is magáévá tette a gyűlés. Az 1963-ban tartandó összamerikai református ifjúsági konferencia támogatására tett javaslatot is egyhangúlag fogadták el. örömmel üdvözölte a gyűlés a teológiai bizottság jelentését, mi szerint a Heidelbergi Káténak uj angolnyelvü fordítása már elkészült és rövidesen megjelenik. Jó volt hallani, hgy ebben a munkában a Krisztus Egyesült Egyháza és a holland eredetű Amerikai Református Egyház képviselője mellett az Amerikai Magyar Református Egyház kiküldöttje is közreműködött. Az uj esztendőre elnökül Dr. Glen Harrist, az egyesült presbiteriánus egyház lelkipásztorát választották meg. K. A. SZEMÉLYI HÍREK Göndöcz Kálmán, windsori lelkipásztorunk és felesége, Paksy Ilona házasságát Isten január 17-én harmadik gyermekkel áldotta meg. Az újszülött neve: Enikő Piroska Csilla. Papp Ákos református lelkész uj cime: Rév. Ákos G. Papp, Director of Music, First Methodist Church, 202 East Fourth Street, Ottumwa, Iowa. HALOTT AINK A közelmúltban három nyugalmazott amerikai magyar református lelkipásztor halt meg. Közülük Csépke István éveken át pásztoroké cartereti gyülekezetünket, Koncz Ferenc pedig Poughkeepsie-t szolgálta be huzamosabb ideig. Lapzártakor kaptuk végül a hirt Dr. Tóth Sándor elhunytéról, aki nyugalombamenetele előtt a Reformátusok Lapja szerkesztője volt. Evangéliumi szolgálatukra Isten iránti háládatossággal emlékezünk.
