Magyar Egyház, 1962 (41. évfolyam, 2-12. szám)
1962-03-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7 KANSASI NAPOK Az amerikai protestáns és orthodox egyházak legfőbb kormányzó szerve, a National Council of Churches igazgatósága február 26.-ától március 2.-ig Kansas City-ben tartotta meg ezévi első gyűlését. Évente háromszor találkozik az igazgatóság, amelynek tagjai között Amerikai Magyar Református Egyházunkat 1954 óta Szőke István duquesne-i lelkész és e sorok Írója képviselik. Érdekes az a változatosság, amellyel az ország más és más részében találkozik az igazgatóság. Az elmúlt évek folyamán Chicago, Hartford, San Francisco, Syracuse voltak a gyülésezések helyei. A következő gyűlés junius első hetében New York-ban lesz. A megérkezés alkalmával minden hivatalos kiküldött Ízlésesen, egy hatalmas kötetben összefűzve megkapta az ötnapos tárgyalás gondosan előkészített anyagát. Amint ezt a vaskos kötetet lapozgattam, arra gondoltam, hogy a benne lévő anyag a mi magyar gyűléseinkre nem egy hétre, de félesztendőre elég lenne, még akkor se végeznénk velük. Az egész anyagot bizottságok készítették elő. Mint az egyik ilyen bizottság tagja, résztvettem az alapszabály módosítások előkészítésében. A gyűlést megelőző hónapok alatt többizben találkoztunk és a bizottság munkájának az anyagát sokszorosításban adtuk át az igazgatóság tagjainak, akik a rendelkezésre álló idő alatt csak néhány kisebb változtatást kértek, de egészében elfogadták a bizottság jelentését. A tanácskozások jelentős része az indiai New Delhiben múlt ősszel megtartott ökumenikus világgyülés határozataival foglalkozott. Archbishop Iakovos beszámolójából kiderült, hogy Dr. Béky Zoltán püspök nem túlzott magyar aggodalmaknak adott hangot, amikor Indiában óvatosságra intette az ökumenikus világgyülés résztvevőit az orosz egyházi küldöttek szereplésével kapcsolatban, hanem az amerikai kiküldöttek nagy csoportjának az érzését tolmácsolta, akikben hasonló félelem és aggódás él. Magyar szempontból különösen érdekes volt az a határozat, amelyet a bevándorlási törvények megváltoztatása érdekében hozott az igazgatóság. Az idegenek bebocsátásának régi és elavult “kvóta rendszere” helyett uj bebocsátási rendszert javasol, amely tekintet nélkül a származásra és nemzetiségi hovatartozásra bevándorlást és otthont biztosit ebben az országban az üldözötteknek, hontalanoknak, családjuk után bevándorolni szándékozóknak. Ugyancsak kérte az igazgatóság a törvényhozást, hogy évi 10,000 menekült minden újabb törvény nélkül való bebocsátásához járuljon hozzá. Ezzel kapcsolatban tárgyalta az igazgatóság a kubai menekültek problémáját, akiknek a száma hetenként 2000- el növekszik Floridában. A Church World Service kezdeményezte azt a nagyarányú akciót, amelynek keretében bérelt repülőgépeken csoportokban szállítják a kubai menekülteket az Egyesült Államok különböző államaiba. Éppen a gyűlés tartama alatt érkezett meg az első ilyen repülőgép Cleveland-ba. Szokatlanul hideg volt Kansas City-ben ezekben a napokban. A hőmérő ritkán emelkedett a zéró fölé. Az amerikai protestáns és orthodox egyházak kiküldötteinek azonban volt alkalmuk arra, hogy az ötnapos gyűlés alatt mind a problémákkal, mind egymással összemelegedjenek. Az egész nap tartó tárgyalások után pedig a vacsorát követő esti csendben sorban megelevenedett a résztvevők szemei előtt a vetítővásznon a Church World Service egész világot behálózó segitő szolgálata. Filmen, beszámolókban megismertük azt a munkát, amelyet az amerikai protestantizmus kinyújtott keze végez Ázsiában, Afrikában. Délamerikában, Annak nevében, Aki mindnyájunkat küld a szolgálatra és mindnyájunktól számon kéri azt, Akinek a neve magasztalásával kezdődött és zárult ez a gyűlés is. Csordás Gábor-----------0----------EGYHÁZFEGYELEM Jézus Kriszus e földről való eltávozása előtt ezt mondta Péternek: “Neked adom a mennyországnak kulcsait és valamit megkötsz a földön, kötve lesz a mennyben, és amit feloldozol a földön, oldozva lesz a mennyben.” (Mát. 16.) A tanítványoknak pedig ezt mondta: “Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsátatnak azoknak; akikéit megtartjátok, azoknak megtartatnak.” (Ján. 20.) De ugyanaz az Ur Jézus Krisztus, aki ezeket mondta Péternek és a tanítványoknak, önmagáról ezt mondja: “Nálam vannak a halálnak és a pokolnak kulcsai.” (Jel. 1:17.) Vájjon Jézus szavai mire hatalmazták fel Pétert és a többi tanítványokat és az ő utódaikat, a lelkipásztorokat? Semmi esetre sem arra, hogy elfoglalják Jézus Krisztus helyét és az ő “belátásuktól” függjön, hogy ki mehessen a mennybe és kinek a bűne legyen megbocsátva. Jézus Krisztus, aki az ő isteni ítélő hatalmát soha nem ruházza át senkire, mindössze azt akarta, hogy Péter és a többi tanítványok és a mai lelkipásztorok adják tud túl az embereknek, hogy a Biblia alapján mik a feltételei annak, hogy valaki mennybejuthasson és mit kell cselekednie egy bűnösnek, hogy az ő bűneit Isten megbocsássa. És, ha valaki nem a Biblia tanításai szerint igyekszik a mennybe jutni és ha a bűneire nem keresi Istentől a bocsánatot, hanem megátalkodottan tovább vétkezik, akkor oly igazán bezárul előtte a mennyország és oly igazán nem bocsáttatnak meg néki a bűnei, mint ahogy azt a lelkipásztor kijelenti előtte... De ha a bűnös megtér, bűneit megbánja és abbahagyja és hittel elfogadja a mennybejutás bibliai feltételeit, akkor a lelkipásztornak azt kell hirdetnie előtte, hogy üdvözülése bizonyos, a mennyország kinyilt előtte, és Isten az ő bűneit megbocsátotta. Az egyházfegyelmet ilyen alapon kell, hogy gyakorolják a lelkipásztorok, egyetértve a presbiterekkel és az egész gyülekezettel. Az egyházfegyelem célja az, hogy az egyházban ne tanítson senki bbliaellenes hittételeket, senki ne dúlja fel az egyház szép, békés, tiszta keresztyén életét erkölcstelen, romboló viselkedéssel. Ha a hamis hittételeket hirdető, vagy háborúságot szító, erkölcstelen életű egyháztagok nem változtatják meg viselkedésüket szerető, testvéri kérésre, akkor kötelessége a lelkipásztornak, a presbitériumnak és az egész gyülekezetnek az ilyeneket az Ur Asztalától távol tartani és az egyházból kizárni. És az ilyen egyháztagoknak nem szabad elfelejteniük, hogy ha a Bibla alapján tették őket ki az egyházból, Isten jóváhagyja és helyesli a lelkipásztor, a presbitérium és az egész gyülekezet eljárását. És Isten ítélete szerint a mennyország épp úgy bezárult előttük, mint ahogy az egyház kitette őket. De viszont, ahogy a megtérő bűnös előtt újra kinyílik a mennyország, az egyháznak kötelessége a legtisztább testvéri szeretettel újra befogadni azokat, akik valóságosan megváltoztatták keresztyénietlen, egyházatromboló viselkedésüket. Kovács István
