Magyar Egyház, 1960 (39. évfolyam, 1-9. szám)

1960-06-01 / 6-7. szám

4 MAGYAR EGYHÁZ Nyílt levél a testvérgyülekezetekhez Kedves Testvérek! A Hollywoodi Egyház nagyfontosságu lépést tett folyó évi julius 1-ével: Los Angeles egyik előkelő és központi helyén, a Wilshire és a Crenshaw Boulevard első blockjában megvásárolt egy templomot a hozzá­tartozó négylakásos apartment-házzal. A templomhoz parkoló hely is tartozik. Isten nagyon szeretett ben­nünket, amikor a figyelmünket az Universalist Church eladó templomára felhívta. Nem szabad elfelejteni, hogy egyházunk most júliusban ünnepelte fennállásá­nak második évfordulóját. Az, hogy a gyülekezetnek volt bátorsága belemenni egy templom vásárlás gond­jaiba és felelősségébe, bizonyítja, hogy a Hollywoodi Egyház élni akar. Természetesen csak úgy vállalhattuk a felelősséget, hogy egyházkerületünk vezetőit magunk mögött tudhattuk, a testvérgyülekezetek segítségét re­mélhettük. S hogy ebben a hitünkben, reménységünk­ben nem csalódtunk, erről szeretnénk nyilvánosan né­hány szót szólni. Az ember hajlamos arra, különösen ha sok fárad­ság, próbatétel árán harcolt ki magának pozíciót, hogy azoknak, akik segítségért fordulnak hozzá, azt mondja: csináld végig te is azt az utat, amit én megtettem. Bizonyos mértékig igaza is van annak, aki igy beszél. Mert mindig vannak, akik a könnyebbik részt választ­ják és mások verejtékét, kemény munkáját olcsón ki akarják használni, megspórolni akarván a saját ve­rejtéküket és kemény munkájukat. De az egyházban természetesen más a helyzet. Az Apostolok Cselekedeteiben több helyütt olvashatunk ar­ról, hogy voltak egyházak, melyek élelemmel, pénzzel segítették a szűkölködő, anyagi bajokkal küzdő gyü­lekezeteket. Mindig voltak és lesznek gyülekezetek, melyek erősebbek és ismét, melyek gyengébbek. S mig az élet törvénye az, hogy az erősebb nyomja el, tiporja el a gyengébbet, addig a keresztyén életparancs az, hogy az erősebb karolja fel, segítse, istápolja a gyen­gébbet. “Akár szenved egy tag, vele együtt szenved­nek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind.” (I. Kor. 12:26). És ismét: “Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erő­­telenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak ked­veskedjünk.” (Róm. 15:1). Egyházunknak julius 1-én le kellett tennie 15 ezer dollárt mint downpaymentet. A 150 fizető tagból álló, alakulóban lévő egyház természetesen erre képtelen lett volna. De Dr. Béky Zoltán püspök atyánk kör­levelére, személyes közben járására és nem utolsó sor­ban az Amerikai Magyar Református Egyház lelkipász­torainak megértő szavára junius utolsó napjaiban uj és uj kölcsönöket, adományokat hozott a posta. Gyü­lekezetek, melyek csak annyit tudnak rólunk, hogy vagyunk és a szervezés gondjaival küzködünk a kalifor­niai Babilonban, atyafiak, akik lelkipásztoruktól hal­lottak terveinkről: megszégyenítő áldozatkészségről tet­tek tanúságot. Úgy, ahogy írva van: az erőtlennek erőtlenségeit felvették az erősek! Isten áldja meg a segítő sziveket, az érettünk felemelt kezeket! ............ Los Angelesben, ha igaz az adat, 50 ezer magyar él. Durva számítással is, kb. 8-9 ezer reformátusra tehető azoknak a száma, akik közül remélhetjük le­endő híveinket. Ezek a református magyarok viszont 100 mile hosszúságú és 80 mile szélességű városban vannak szétszórva. Egy töredékük két Evangelical and Reformed egyházba van beszervezve, különösen öreg­­amerikás magyarok; az egyik szélen egy éve alakult az ontarioi testvérgyülekezet s pontosan a közepén Los Angelesnek vagyunk mi, hollywoodiak. Helyzeti előnyünk a templomvétellel, ma még fel­mérhetetlenül, nagy lett. Sokkal fontosabb az, hogy jó hírünk elsősorban onnan adódik, hogy az a nevünk: “az igehirdető egyház.” Mi valljuk, hogy az egyháznak, távol a hazai föld­től, a magar szó, a magyar lélek és sajátos történelmi múltúnk ápolójának és letéteményesének kell lennie, mindamellett is meggyőződésünk, hogy ott, ahol Isten igéjét tisztán és elegyitetlenül szólják, hirdetik, nem lehet kétséges, hogy az egyház igazi hivatása az Isten és az ember közti viszony rendezése, a közbenjárás szol­gálata. Mi azt akarjuk, hogy a mi erőnk ebben legyen, hogy magyaroknak, magyar szóval, nem felejtve a ha­zai tájat, az annyi vérrel öntözött magyar rögöt, a sírokat, hol őseim pihennek, újra és újra elmondva Petőfi és Arany verseit, dúdolva Kodály melódiáit, — az Ur Istent szenteljük meg a mi szivünkben (I. Péter 3:15). Meggyőződésünk és tapasztalatunk, hogy a jól­mondott ige elgazit napi és politikai problémáim kö­zepette is. Az az Isten, aki igéjéval és Szentleikével közte és köztem szoros és belső viszonyt teremt, ugyan­azzal az igével közelebbvisz engem a másik emberhez is és nem engedi, hogy elfelejtsem a hazámat, a sze­retteimet s azt a könnyes-véres-szép múltat, amit úgy hívunk, hogy magyar történelem. Erős a hitünk, hogy a Hollywoodi Egyház hama­rosan megizmosodik, s nagyon reméljük, hogy egy évre ilyenkor, a harmadik évfordulón már 300 felnőtt taggal dicsekedhetünk. Addig is, gyülekezetünk tagjai­nak erőfeszítése, anyagi áldozata mellett szükségünk van minden testvérünk, megértő magyar barátunk tá­mogatására. Az, hogy keleti atyánkfiái mellénk áll­nak és anyagilag is támogatnak minket, azt jelenti, hogy a Hollywoodi Egyház nem tiz év múlva, hanem már egy vagy két év múlva lesz a nyugati partok magyar református végvára, büszkesége, amerikai Deb­recenje! Testvér! Ha csak egy téglajegy-tömböt is átvennél, ha csak egyszer is eljuttatnád adományodat hozzánk, a ránk nehezedő adósság terhét könnyitenéd s meg­alapozni segítenél egy olyan ügyet, ami Isten és magyar fajtánk nevére tisztességet hozna! A Hollywoodi Egy­ház egyik magyar református egyháznak sem akar ver­senytársa lenni, egyik egyháztól sem akar Los Ange­lesben híveket ellopni. Mi csupán vállaljuk a Biblia szavaival, hogy Istennek sok népe van ebben a város­ban s ennek az egyháznak a létét és küldetését ez igazolja! És hogy csak egy morzsányit is felmutassunk a hálánkból, presbitériumunk úgy határozott, hogy az egyik irodát berendezzük vendégszobává azoknak a lel­kipásztoroknak és gyülekezeti tagoknak a részére, akik keletről az örök tavasz világába pihenni, felüdülni jönnek. Isten áldása legyen a gyülekezeteken s azok né­pén; a mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme mind­nyájatokkal. Los Angeles, 1960. julius hava. NÉZŐ JÁNOS, TROMBITÁS DEZSŐ, gondnok. lelkipásztor.

Next

/
Thumbnails
Contents