Magyar Egyház, 1960 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1960-04-01 / 4. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ "URAM, TARTSD MEG A TE NÉPEDET" A felsőőri egyházi emlék Keresve a világon szétszórt magyarság gócpontjait, a Felsőőri Református Egyház kis könyvtárában nevezetes egyházi emlékre találtam. Még nincs is egészen száz éves: egy kis füzet, mindössze húsz oldal, melyet 1873-ban nyomtak Szombathelyen, de tartalmánál fogva, kivetítve a mostani időkre, annál becsesebb számunkra. Szól pedig az Egyház történetéről a “kőből épült templom évszázados ünnepére.” A felsőőri templom, jobbra a gyülekezeti ház, balra a lelkészlak. Az első oldal felvilágositást ad arról, hogy Felsőőr és környéke magyar határterület s ősi Árpád-kori település volt. Megtudjuk később azt is, hogy a Református Egyház a reformáció első idejéből való s igy a legrégibb magyar református egyházak közé tartozik. Olvasva a kis füzetet, lehetetlen meghatódottság nélkül arra a küzdelemre nem gondolni, mit az egyház hivei vallásuk megtartásáért évszázadokon keresztül folytattak. Egy kis bemutatót lássunk a füzetből, mit az akkori lelkipásztor erdeti kútfők alapján irt le. “1663-ik évben mindszentek napja körül a kalocsai érsek ösztönzésére Tormássi Péter vasvári prépost 500 német katonával Felső-Eőrön megjelenvén, nemcsak a templomot, iskolát és minden ezekhez tartozó birtokot elfoglalt, hanem a helv. hitv. lelkészt és tanítót minden javaikból kifosztva, a paplakot földig rontá, á szegény népet vérig verette, a nemesek házaiba berontva, többeknek összes javait felprédáltatá, a község esküdjeit minden ruháikból kifosztva, szakálluknál fogva meghurcoltatva, végre egy üres szobába záratá s igy erőszakoló ev. vallásuk megváltoztatására. A mindenéből ekként kifosztott pásztor nélküli nyáj hitéhez, vallásos meggyőződéséhez mégis hü maradt, s istentiszteleteit egy pajtában gyakorló egész 1681-ig, amikor a soproni országgyűlésen, -—• a többi vasm. református egyház mind töröltetvén, -—• ez egyedül hagyatott meg, úgy nevezett articularis ecclesiává tétetvén, a református vallásnak szabad gyakorlása e helyen nemcsak megengedtetett, hanem oratórium épithetésére, prédikátor és iskolatanitó tartására is engedélyt nyert, minek folytán építettek a Pinka folyó füzesei között, félreeső helyen egy oratóriumot fából, szalmafedélre.” De hosszú idő telik el, mig sok utánjárás után, a győri püspök minden ármánykodása ellenére sikerül 1773-ban az összedüléssel fenyegető régi fatemplom helyébe kőből épült templomot emelni. És a templom és egyház áll ma is, égfelé nyúló tornya hirdeti a hitét azoknak, akik azt megépítették! A füzet utolsó oldala látnoki erővel adja tudtul, hogy “itt napnyugaton van egy hitrokon gyülekezeted, melynek ajkán hal el a magyar Miatyánk.” Ma más világ van. Az annák idején három megyéhez tartozó határterületet az első háború után odaadták Ausztriának s az ma Burgenland néven Ausztria külön tartományát képezi. És Felsőőr, mai nevén Oberwart ezen a területen van, kis város és járási székhely. De Bécs után legnagyobb magyar központ s a református egyházon kívül sok magyar római katolikus lakossal, kik az ottani osztrák római katolikus egyházhoz tartoznak. Ezen kivül virágzó német luteránus egyház, mint harmadik hitfelekezet, egészíti ki a kisváros képét. A református gyülekezet ma is tartja hagyományait, élénk egyházi életet él, társadalmi és kulturális téren is a magyarság szolgálatát végzi. Legutóbb avatta fel a templom mellett az uj otthont, mely központja az ottani magyarságnak. De Felsőőrnek és a református egyháznak a helyi jelentőségén kivül a magyarság szempontjából igen fontos kulcshelyzete van. Tudnunk kell, hogy ma ez az egyház az egyedüli ősi alapítású szabad református magyarnyelvű egyház az egész födtekén, mert hisz a magyarországi egyházak s ezek között a református egyházak is kommunista nyomás alatt állanak s nem élnek szabad vallásos életet. És helyzetét kiemeli az a körülmény is, hogy a magyar határ közelében van. Akármilyen szoros is a hírhedt vasfüggöny, mégis a régi országgal fennáll bizonyos lehetőség a kapcsolatok tartására s ha más nem is, de a levegő szabad. 1958-ban a magyar menekültek és az ausztriai magyar protestánsok részére nagy találkozót rendeztek Felsőőrön. Ezen a Felsőőri Csendesnapon több mint 1,500-an voltak. Felsőőr hü maradt hagyományaihoz: őrhelye a magyar reformátusságnak. Magyarország felé tekintő református templomtornya ugyanazt mondja, mint a kis emlékfüzet végső mondata: “Uram! Tartsd meg a te népedet!” Siculus
