Magyar Egyház, 1959 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 a tanítványok csendes halászemberekké lesznek, akik egy sziklasirhoz el-el zaránkodolnak, amíg elfelejtik. Ha fel nem támadott volna, akkor nem indulnak a világnak s halnak mártírhalált feltámadott Urukért. Nekik mondta Jézus, nekünk is mondja, hogy Ő a feltámadás és az élet. Egyszer megáll sírunk felett és azokat a köveket, amiket azért raktunk oda, hogy bánatunknak őrt álljon, levéteti. Néven szélit, mint Lázárt és elkiáltja a te neved, meg az enyémet is: “Jöjj ki!” Angyalok a követ elhengeritik, mi Urunk elé állunk, az örök ifjúság szépségében, örvendezve, mert az örök életben nincsen bánat és könny. Igen, egyszer minden romlást és érzékiséget levetve egy megújult ember áll majd Krisztus előtt, hogy örök hálával induljon mennyei lakóhelyére. A Krisztus szavára én hiszem, hogy mi bizonnyal feltámadunk. Jézus él, mi is élni fogunk. NAGY LAJOS MAGYAROK UJZÉLANDBAN A második világháború előtti években a budapesti zsidómisszióban egy kiváló skót lelkipásztor szolgált: Dr. George F. Knight. Nemcsak nyelvünket tanulta meg, de népünket is megszerette. Neki köszönhetjük például a Magyarországi Református Egyház angol nyelvű történetét. A Bucsay-Biró-féle munka alapján készült eme konpendiumot az Amerikai Magyar Református Egyesület anyagi támogatásával a Lelkészegyesület adta ki 1956-ban. Dr. Knight különben a héber nyelv és az ószövetség professzora. Pár évvel ezelőtt az ujzélandi dunedini egyetemtől kapott meghívást. Leköltözött Ujzélandba s hogy Istennek az utjai milyen csodálatosak, azt a levele alapján közölt alábbi ösmertetés ékesen bizonyítja. Az 1956-os magyar szabadságharc leverése után Ujzéland azonnal felajánlotta, hogy ezer menekültet befogad. Azelőtt a déli földgömb emez örökzöld országában igen kevés magyar élt, legfeljebb negyven vagy ötven. Az 56-os menekülteket az ország népe igaz testvéri szeretettel fogadta s valósággal szétkapkodták őket. Jutott belőlük az ország minden részébe. Később még kb. háromszáz magyar talált itt menedéket, főkép a már letelepedettek rokonai. A kb. ezemégyszáz főnyi magyarságban a reformátusok száma úgy kétszáz, a lutheránusoké pedig negyven-ötven főre tehető. Dr. Knight már partra szállásukkor pártfogás alá vette őket. Az ujzélandi testvér presbiteriánus egyháztól minden protestáns kapott egy magyar nyelvű ösmertetést. Azután havonta kaptak egy-egy sokszorosított “Körlevel”-et, (ezt is Dr. Knight szerkesztette), ami gyakorlati útbaigazítások, tanácsok mellett Írott istenitiszteleti anyagot: imádságokat, prédikációt adott s egyben ösmertette az egyházi élettel kapcsolatos s legszükségesebb szavakat és kifejezéseket. Minden presbiteriánus egyházmegyének volt egy u.n. “uj telepes bizottsága”, amelyik számon tartotta a protestáns magyarokat s gondoskodott arról, hogy a körleveleket rendesen megkapják. Az ország három legnagyobb városában: Aucklanden, Wellingtonban és Christchurchön egykettőre magyar klubok alakultak. Dr. Knight ezeket a helyeket már az első hónapban végiglátogatta, istenitiszteleteket tartott s a magyarokat megismertette a helyi lelkipásztorokkal, akik aztán pártfogás alá vették őket. Dunedin, Ujzéland emez egyetemi városa aránylag kicsi, de épen annyi magyar él itt is, mint a legnagyobb központokban. Az állami hatóságok azért irányították őket ide, mert tudták, hogy Dr. Knight egyrészt magyarul is beszél, másrészt biztosan segít rajtok. A többi városokban alakult magyar klubok, sajnos, megszűntek. A dunedini virágzik. Vasárnap délutánonként gyűlnek össze az egyik presbiteriánus egyház társadalmi épületében. Az egyik teremben ping-pong mérkőzések folynak, a másikban sakkoznak, a harmadikban nők társalognak, a negyedikben zenekar gyakorol, amelyik már rádión is szerepelt. Havonta egy vasárnap este volt magyar nyelvű istentisztelet Dr. Knight szolgálatával. Dr. Knight a múlt év folyamán az egyik skóciai egyetemre kapott meghívást s novemberben Ujzélandot elhagyta. De a magyarok nem maradtak árván. A dunedini theológia utolsó évfolyamán van egy holland diák, aki tökéletesen beszél magyarul. Budapesten született, ott járt iskolába s tizenhat éves korában került el. Jan van Royen-nek hívják. Dr. Knight erre a kiváló barátunkra bízta a magyarokat és nála jó kezekben lesznek. A múlt nyáron már Aucklanden és Wellingtonban két-két hetet töltött közöttük, számokra istenitiszteletet tartott, meglátogatta őket otthonaikban s általában igyekezett mindenben segíteni őket. A magyarok megszerették. A “Körlevél” a Dr. Knight eltávozásával megszűnt ugyan, de annak szolgálatát pótolja a “Jöjjetek” címen Hollandiában kiadott egyházi újság. Aucklandon van egy presbiteriánus lelkipásztor, aki annyira szivén viseli a magyarok sorsát, hogy kéthavonta egyszer, tolmács segítségével, külön az ő számokra tart istenitiszteletet. Mindig nagy gyülekezete van. Wellingtonban dr. Szakáts Sándor, az egyik ottani presbiteriánus egyház presbitere az, aki lelkipásztora segítségével időnként magyar nyelvű istenitiszteletről gondoskodik. Egyedül Christchurchön nincs rendszeres magyar nyelvű szolgálat, de Dr. Knight és van Royen hat alkalommal már ott is hirdették az igét. Érdemes volna-é magyar nyelvű lelkipásztort küldeni, (ha ugyan akadna) Ujzélandba? Dr. Knight szerint nem. Az ottani magyarok mind fiatalok, sok még családot sem alapított, állandó mozgásban vannak, nincsenek megállapodva. Külön magyar gyülekezetbe szervezni őket nem lehetne, de igy sem lehetünk eléggé hálásak Istennek azért, hogy véreinkről, hitünk cselédeiről ilyen csodálatosan gondoskodik. Két kiváló barátunkon, egy skót és egy holland lelkipásztoron keresztül szólt és szól hozzájuk az Ur Krisztus igéje magyarul! Méltó, hogy Krisztusát, népét szerető magyar református ember jól megjegyezze ezt a két nevet: Dr. George F. Knight és Jan van Royen! (D-r) “KÁROLYI GÁSPÁR VÁLOGATOTT MUNKÁI” A fenti cim alatt Magyarországon nemrég könyv jelent meg, amely részleteket tartalmaz Károlyi Gáspár írásaiból, tudósit a “Theológiai Szemle.” Károlyi fordította először ékes magyar nyelvre a teljes Szentirást és azt kiadta Vizsolyban, 1590-ben. A Magyar Könyvtárban most megjelent könyv részleteket tartalmaz az eredeti bibliafordításból, a Vizsolyi Biblia elöljáró beszédéből, a magyarság mohácsi tragédiájával foglalkozó “Két Könyv”-ből és Károlyi kisebb Írásaiból. Károlyi bibliafordítása lett a legelterjedtebb magyar “könyv”, amely csaknem háromszáz kiadást ért meg eddig. Mindmáig tartó hatása a magyar nyelvre és irodalomra felmérhetetlen. Magyarországon tervezik a Vizsolyi Biblia eredeti szövegének fényképmásolatos kiadását is.
