Magyar Egyház, 1959 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1959-11-01 / 11. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7 Magyarországi Hírek Társadalomtudományi tanszék A magyarországi “Reformátusok Lapja” arról ad hirt, hogy a budapesti és debreceni református teológiai 'akadémiákon társadalomtudományi tanszéket állítanak fel. E tanszékeken a marxista társadalom életének szabályait fogják ismertetni és olyan kérdésekkel fognak foglalkozni, amelyek “a szocializmus közös épitése következtében a teológusok és lelkigondozók számára adódnak.” Vallásellenes nyomtatványok A magyarországi “Társadalmi Szemle” cimü folyóirat elégedetlenségét fejezi ki afelett, hogy az 1956-os forradalom óta csupán ötven vallásellenes könyv és százötven vallásellenes irányzatú cikk jelent meg. Az sem tetszik a folyóirat cikkirójának, hogy “még kiváló tudósok és más közéleti személyek is rendszeresen járnak templomba”. Látogatás Kínában Az utóbbi három évben a magyarországi református egyház vezetői három Ízben jártak Kínában. Legutóbb az elmúlt nyáron indult el három református és egy evangélikus kiküldött a legmodernebb szovjet sugárhajtású repülőgéppel Távol-Keletre és közel öthetes látogatást végzett vörös Kínában. Az ugyancsak az elmúlt nyáron tartott brazíliai református világgyülésre viszont senki sem tudott kijönni az óhazai egyházi emberek közül a “magas útiköltség” miatt. Ugylátszik Távol-Keletre ingyenes az ut. Vagy talán mégiscsak van ára?! Bartha püspök legalábbis ilyen elismeréssel adózott hazatérése után a Reformátusok Lapjában: “Legutóbb az 1956-os események alatt és után tapasztalhattuk különös mértékben a Szovjetunió és Kina áldozatos testvéri támogatását.” Ilyen állításért nem csoda, hogy megérdemelt egy kínai kirándulást! A debreceni teológiáról A debreceni református teológiai akadémia tanári kara a D. Dr. Kállay Kálmán professzor elhunytával megüresedett ószövetségi tanszékre Dr. Módis László egyetemi könyvtári helyettes igazgatót, az újonnan szervezett társadalomtudományi tanszékre pedig Jánossy Imre debrecen-csapókerti lelkipásztort választotta meg. A debreceni kollégiumi kántus Szigethy Gyula karnagy vezetésével megkezdte munkáját az uj tanévben. A nagyhirü kántus mint vegyeskar folytatja most működését. A női szólamok tagjai legnagyobb részben a református gimnázium leánytanulói közül kerülnek ki. A debreceni teológiai akadémián az idén ősszel hat jelölt tett első, négy második lelkészképesitő vizsgát. A kápláni vizsgát tett uj segédlelkészeket Darányi Lajos tiszáninneni püspök bocsátotta ki ünnepélyesen szolgálatukba.------------o-----------PÓTLÁS Egyik olvasónk hivta fel rá figyelmünket, hogy legutóbbi számunkban a 25 éves lelkészi jubileumát ünneplő Nagy Lajos esperes könyvei felsorolásánál kimaradt “Otthoni Harangszó” cimü munkája, örömmel pótoljuk. VISSZAÉLÉS KOSSUTH NEVÉVEL Mikor először láttuk, azt hittük, jóhiszemű tévedés az egész és nem tettük szóvá. Ez még az azóta nyugalomba vonult Takaró Géza idejében volt. Sőt nem tettük szóvá akkor sem, amikor — ugyancsak az ő idejében még! — a “tévedés” következetesen ismétlődött a minél hangzatosabbá csiszolt egyházi hírekben, amiket nemcsak az Amerikai Magyar Népszava adogatott le szorgalmasan, de az a Reformátusok Lapja is, amelynek szerkesztője, Dr. Tóth Sándor nem igen szokta elkövetni az ilyen fülönfogható “tévedéseket”. Ezt azonban elnézte. Többször is. Most aztán a Takaró-utód pásztorkodása alatt szinte hetenkint ismétlődik meg hol itt, hol ott az a rátarti mondat, hogy a new yorki 69-i utcai egyház tulajdonképen “Kossuth temploma!” Még csak az hiányzik, hogy a hivatalos levélpapirosára is rákerüljön. Mert ráférni épen ráférne a többi közé. A papír ugyan egyelőre ilyen képet mutat: First Hungarian Reformed Church East 69th Street Community Church Evangelical and Reformed United Church of Christ 344 East 69th Street Pastor: Imre Kovács B.D. A szigorú történeti tény mindenesetre az, hogy néhai jó Kossuth Lajosnak (aki egyébként sohasem volt református, hanem hűséges lutheránus), az egy világon semmi köze sincs és sohasem volt a szóban lévő templomhoz. 1852- ben ugyanis, Kossuth Amerikából távozta után kísérletezett ugyan néhai Ács Gedeon, a szabadságharc egyik református tábori lelkésze magyar istentiszteletek tartásával, sőt a holland reformátusok segítségével egyházalapitással is, kísérlete azonban nehány hónapon belül abbamaradt. Sem “egyháza”, sem “temploma” nem volt tehát szegénynek soha. Legkevésbbé a 69-ik utcában s még kevésbbé a szóbanforgó épületben. A “Kossuth temploma” féle következetes hírverés tehát — hogy is mondják csak?! ... De minek is mondanánk? Leírtuk már a címben.--------o-------LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ Kedves Szerkesztő Uram; Tessék megbocsátani, hogy egy-pár sort én is Írok, de a Magyar Egyházban elolvasott két előadás után úgy érzem, nem maradhatok szó nélkül, mert én is református vagyok. Én is ott voltam Ligonierban és hallottam mind a két előadást. Ft. Béky Zoltán püspök azt irta le amit mondott, Dr. Szabó István azonban többet mondott Ligonierban, mint amennyit irt a Magyar Egyházba. És amit leirt abból nagyon sokat senki sem hallott Ligonierban, mert nem mondta. Nagyon sajnos, hogy még akkor sem tudnak hűséges szó szerinti beszámolót adni, amikor magyar református ügyünkről van szó a történelem itélöszéke előtt. Ilyenkor egy szót sem szabad kihagyni, se hozzátenni, se kétértelmű szót szólni. Csak ezt akartam megmondani, kiváló tisztelője: Aláirás, Perth Amboy, N. J.
