Magyar Egyház, 1958 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-01 / 6-7. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ A PÜSPÖKI TANÁCS GYŰLÉSE Az Amerikai Magyar Református Egyház püspöki tanácsa junius 20-án trentoni egyházunkban gyűlést tartott, melyen Ft. Béky Zoltán püspök elnökölt. A püspöki tanács foglalkozott újabb gyülekezetek szervezésének és a szórványmissziónak a problémájával. A sok ezer uj amerikás magyar református lelkigondozására és más fontos szolgálat hatásosabb elvégzésére állandó lelkigondozói (missziói) bizottságot állított fel, melynek elnöke: Ft. Béky Zoltán református püspök, tagjai pedig: Dr. Harsányi András, Nt. Komjáthy Aladár és Nt. Szőke István lelkipásztorok, Szentmiklóssy Albert és Wargo István gondnokok. Szentmiklóssy Albert lesz a missziói bizottság pénztárnoka. A tanács elhatározta, hogy október utolsó vasárnapján az egyház minden gyülekezetében missziói vasárnap lesz, mely alkalomból vendég-igehirdetők szolgálnak. Részletes tájékoztatás megy ki a gyülekezetekhez, mely ismerteti egyházunk uj és megizmosodott missziói programját. A Püspöki Tanács táviratokat küldött Eisenhower elnöknek, Dulles külügyminiszternek és Hammerskjöld U.N. főtitkárnak, tiltakozva az 1956. évi magyar szabadságharc vezetőinek kivégzése ellen. A távirat szövegét e szám angolnyelvü részében találja az olvasó. ÖKUMENIKUS KAPCSOLATAINK Az Amerikai Magyar Református Egyház tervszerűen épiti minden irányban a maga kapcsolatait és különös gondot fordit arra, hogy a Keresztyén Egyházak Országos Tanácsának (angolul: National Council of the Churches of Christ) minden fontos munkaágában képviselete legyen. Az igazgatóságba közegyházunk Szőke István egyházkerületi főjegyzőt és Csordás Gábor keleti esperest küldte be. Rajtuk kívül a következők vesznek részt a különféle bizottságokban: Béky Zoltán püspök, Nagy Lajos esperes, Dr. Harsányi András cartereti lelkész, valamint egyházunk nem lelkészi jellegű tagjai közül a következők: Dudich Péterné (Metuchen, N.J.), Gombos Gyula (New York, N.Y.), Karmazsin Imre (Elmhurst, 111.), Kováts I. András (Pelham, N.Y.) és Szentmiklóssy Albert (Perth Amboy, N.J.). Képviseletünk kiegészítése és további delegációk kiküldése folyamatban van. A további lépésekről ugyancsak tájékoztatjuk olvasóinkat. Az Egyházak Országos Tanácsának igazgatósága junius 4-5 napjain gyülésezett Minneapolisban. A gyűlésen résztvett a keleti egyházmegye esperese, valamint az egyházkerületi főjegyző helyetteseként Kováts I. András. Az igazgatóság döntő jelentőségű határozatokat hozott az amerikai protestántizmusnak a munkanélküliséggel, az atom- és hidrogénfegyverek és a világűr ellenőrzésével, a világ nélkülöző népei számára nyújtandó gazdasági segély kérdésével és sok más kérdéssel kapcsolatban. A kétnapos tanácskozás 600 teritékes bankettel zárult, amelynek különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy ugyanezekben a hetekben ünnepelte Minnesota népe az Egyesült Államok közé befogadásuk százéves évfordulóját. — Az igazgatóság következő ülése december elején Chicagóban lesz. CSORDÁS GÁBOR Az Igehirdetés Igehirdetés alatt értjük a teljes Szentirás tartalmának élőszóban való hirdetését. Az a szószéki beszéd, amely nem ad át semmit a Biblia tartalmából a gyülekezetnek, nem nevezhető igehirdetésnek, bármilyen szép, könnyfakasztó, vagy tanulságos beszéd legyen is. Az igehirdetésben Isten a bibliai igazságokat közlivelünk az igehirdetőn keresztül, aki azokat saját szavaival fejezi ki és magyarázatokat fűz azokhoz, hogy még érthetőbbé tegye a hallgatóság számára. A Bibliában “Isten levele” van, az igehirdetésben pedig Isten maga beszél hozzánk személyesen, mint gyermekeihez. Pál apostol is úgy tekintette a thessalónikai gyülekezethez intézett prédikálását, mint Isten tulajdon beszédét ahhoz a gyülekezethez. Ezért ir igy: “...ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét, amint hogy valósággal az is.” (1 Thess. 2:13.) Milyen célbői rendelte Isten az igehirdetést? Mindenekelőtt azért, hogy az igehirdetésen keresztül hitet ébresszen az emberi szivben. “A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által” (Róm. 10:17), mondja az apostol. Ahogy előző cikkeinkben kifejtettük, a hitet a Szentlélek Isten hozza létre a szivünkben. Most pedig világossá válik, hogy a Szentlélek Isten a hitet úgy hozza létre szivünkben, hogy prédikáltatja előttünk az Isten Igéjét, a Biblia tartalmát. Ez történt Jeruzsálemben is az első pünkösdkor, amikor a Szentlélek Isten hitet ébresztett 3,000 ember szivében az apostolok prédikálásán keresztül. Sőt ma is úgy lesz egy emberből hivő keresztyén és hűséges egyháztag, hogy hallja az Isten Igéjét. Ennek nyomán feltámad szivében a hit a Szentlélek Isten titkos munkáján keresztül. Természetesen Isten nemcsak felébreszti, de erősiti is a hitet az igehirdetés által. Az igehirdetésben szüntelenül emlékeztet bennünket szent törvényeire, kegyelmének gazdagságára, ígéreteire. Ezért a mi kötelességünk nemcsak hallgatni az Isten Igéjét, hanem élni is az igehirdetésben elénktáruló örök igazságok szerint. “Az igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.” (Jak. 1:22). Miután az igehirdetés eszköz Isten kezében a hit felébresztésére az emberi szivben, igy szükséges, hogy Isten Igéje necsak a templomi gyülekezet előtt hirdettessék, hanem minden ember előtt az egész világon. “Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek,” figyelmeztet Jézus. (Márk 16:16.) A keresztyén egyház egyetlen fegyvere az igehirdetés, mellyel embereket hivő keresztyénekké és hűséges egyháztagokká tud tenni a Szentlélek Isten segítségével. Megértve az igehirdetés szent voltát és áldásait, valóban nagy bűnt követ el az, aki nem hajlandó hallgatni az Isten Igéjének prédikálását. Lelki üresség és “e világgal való törődés” jellemzi azokat, akik bedugják a füleiket az ő mennyei Édesatyjuk beszéde előtt. Kinek a kötelessége az igehirdetés? Bár minden keresztyén embernek kötelessége a Biblia igazságait állandóan terjeszteni szóval és mindennapi szép keresztyén élettel, mégis világos a Szentirásból, hogy Istennek mindig voltak külön az igehirdetés végzésére elhívott szolgái. Ezeket nevezzük ma lelkipásztoroknak. Egy későbbi cikkünkben a lelkipásztorokról is írunk. KOVÁCS ISTVÁN
