Magyar Egyház, 1958 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1958-08-01 / 8-9. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ A SZEGÉNYEDŐ VILÁG (Olvasandó János ev. 3.) A francia állam egyik vezetője egyszer meglátogatta a különböző vidéki városokat. Az egyik városban a sok gonddal viaskodó tömegek zászlókkal vonultak fel előtte és a zászlókra ez a három szó volt Írva: Kenyér. Béke. Szabadság. Szép és megható felirat. Ma millió és millió ember szivéből csak sóhajtva száll az egek Urához ez a három szó: Kenyér, Béke, Szabadság! Igazában e hármas földi kincs után vágyott mindig a világ. Ezt a vágyakozást gyönyörüszépen fejezte ki a lánglelkű magyar költő is, amikor a megújult emberiség ama szép jövőjéről álmodott, amelyben — mint mondotta — a bőség kosarából mindenki vehet, a jognak asztalánál mindenki egyformán foglal helyet s a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán. Egyébként az egész emberiség életét végigkíséri a jobb jövő után való erős vágyakozás. Akár a Szentirást olvassuk, vagy a görög és római bölcselők Írásait lapozgatjuk, melyekben a tökéletes állami életet próbálják az emberek elé idézni, mindig megmarad az a szép látomás, amelyet elénk idéznek az emberiség boldogabb állapotáról. És mégis, mi az oka annak, hogy bár az emberek minden időben vágyakoztak jobb, boldogabb, áldottabb élet megvalósítása után, sohasem tudták megvalósítani ezt, a legnagyobb, legszebb, legsürgősebb feladatot? Erre a kérdésre már sok gondolkodni tudó ember megadta a feleletet és mégis depressziós és recessziós időket él az emberiség, még a világ leggazdagabb földjén, Amerikában is. Szabadságom alatt egy angol iró tanulmányát olvastam, melyben a szegénység okait kutatja. E tanulmány fejtegetésében érdekesen, tanulságosan nyilatkozott meg az angol természet, nem hosszú, ködbevesző elméletek felállításával kezdte, hanem először nagyon tiszta, éles tekintettel körülnézett a világban s megfigyelte, hogy kik, micsoda emberek legtöbbször a szegények s mi az oka szegénységüknek? Megállapította, hogy az emberek jórésze elszegényesedésének vannak olyan egyéni okai, amelyeknek megszüntetése a társadalom, vagy törvényhozás rendező hatalma által nem lehetséges. Ilyenek: az “iszákosság.” Megdöbbentő számadatokkal világította meg a tényt, hogy emberek, akik igazán keserves munkával keresik meg mindennapi kenyerüket, akiknek nincs módjuk tisztességesen ruházni és iskoláztatni gyermekeiket, tiszta, levegős lakást tartani, hogy ezek az emberek milyen hatalmas ószszeget adnak ki szeszesitalra. Ha ezt a könnyelműen eldobált pénzt takarékosan és okosan tudnák felhasználni, sokkal, de sokkal többre tudnának haladni ők is, a társadalom is. A második ok sok ember szegénységénél: “az előrelátás hiánya.” A nyári, vagy szezoni bővebb keresetet léha szórakozásra dobálja el, ahelyett, hogy fűtőanyagot szerezne be télire. Fiatal, életerős napjaiban nem gondol a tehetetlen öregkorra s nem igyekszik bár egy kis hajlékot szerezni magának. Figyelmen kívül hagyja az életbiztosítást, kórházi biztosítást s mosolyogva, mámorosán rohan a kolduló szegénység napjai felé. A harmadik ok: “a kényelemszeretet.” Sok ember dolgozik, de zúgolódva, kedvtelenül, lecsukott ajakkal s mindig csak annyit, amennyi a betevő falatja biztosításához szükséges, és ha dolgát végezte, semmi okosabbat nem tud tenni, mint ölhetett kézzel várni a jó szerencsét. Az egészség, életerő pedig megtörik s ezek a mindig elégedetlenkedő emberek a végén is a szegényházak elkeseredett eltartottjai lesznek. Az értelmes iró azt is megállapítja, hogy más okai is vannak a szegénységnek, olyan okai, melyeken az egyes ember nem, hanem csak a társadalom, a törvényhozás tud segíteni. Ilyenek: “alkalmatlanság a munkára.” Testifogyatkozásban szenvedők, akik az élet versenyében hátraszorulnak. “A kereseti viszonyok kedvezőtlen megváltozása.” Uj iparágak keletkeznek s szüntetik meg a régi kereseti lehetőségeket. Végül “az általános gazdasági pangás.” Töke és munka harca, a modern gazdasági élet bonyolult rendszere, mely annyi erőt emészt és áldozatot követel. íme, ez a fejtegetés irányt ad arra, hogy minden jóérzésü, emelkedett gondolkozása ember küzdjön a szegénység okozóinak megszüntetése ellen. “Az okos ember a küzdelmet ott kezdi, ahol kilátása lehet a sikerre, a saját élete alakításánál.” Nagyon kevés kilátásom lehet arra, hogy a világ állapota, a modern gazdasági élet sok külső és belső nehézsége az én életidőm alatt megváltozzék, de arra, hogy a szeszesital pazarlására indító szenvedélyemet megfékezzem magamban, csekély jövedelmem több előrelátással osszam be s munkateljesítményemet is fokozzam, erőt és biztatást meríthetek Töle, aki ezt mondotta Nikodémusnak: szükség néktek újonnan születnetek. Újonnan született, józan, takarékos, munkás élettel több kilátásom lehet arra, hogy megmentődöm a nyomorúságtól, családomnak Isten segedelmével megszerezhetem a mindennapi kenyeret, melyet kényelmes, tiszta lakásban fogyaszthatunk el. A mai körülmények között nekünk magyaroknak különösen nagy szükségünk van e józan életfelfogásra. Gondoljunk csak arra a tervre, mellyel szülőhazánk népét lezülleszteni, teljesen elszegényíteni törekszik a zsarnok. Számítsuk ki, hogy milyen hatalmas öszszeget költünk el szeszesitalra, mennyi órát, napot, hónapot töltünk el tétlenül és hogy milyen sok azoknak a száma, akik elkeseredve végzik munkájukat. Ha át tudjuk gondolni, akkor rájövünk arra, hogy minket is fenyeget az általános elszegényedés réme. Küzdenünk kell ellene, de egész bizonyos, hogy elveszítjük a csatát, ha először magunkkal szemben meg nem nyerjük. Azért “Ne csodáld, hogy azt mondom neked: szükség néktek újonnan születnetek.” Nagy Pál János Aug.-Sept., 1958 — Vol. 37. No. 8-9 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the Magyar Egyház Publishing Company Editor-in-Chief—Főszerkesztő: ZOLTÁN BEKY, Bishop Editor—Szerkesztő: DR. ANDREW HARSÁNYI Editorial Office: 175 Pershing Ave., Carteret, N. J. Tel. Kimball 1-5051 Business Manager: ALADAR KOMJÁTHY 134 Norman Ave., Roeblinq, N. J Tel.: HYacinth 9-0717 Circulation Manager: KÁLMÁN ADORJÁN 25 Winant PI., Charleston, S.I. 9, N.Y. Telephone: YUkon 4-2594 Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés: évi $2.—yearly.
