Magyar Egyház, 1957 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1957-06-01 / 6-7. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ analitikusan foglalkozni a magyar szabadságharccal és az azzal kapcsolatos szellemi és lelki problémákkal. Idegenek, pro és contra megszólaltak. A cseh Hromadka nyilatkozgatásaira megszólaltak angolok, amerikaiak, hollandok és franciák. Nem, mint politikusok, hanem mint theológusok hosszú cikkekben, Bibliával kezükben vitatták meg a magyar szabadságharcot más református és evangélikus egyházak gyermekei. Ha a mi egyházi sajtónkat átnézzük, hireket, villám vagy átfoglaló képeket kapunk történeti eseményekről, de az eseményeket valóban, kálvinista őszinteséggel nem taglalta még senki. Voltak önigazolásként ható cikkek. Ismerjük azt az önzetlen és minden időt, fáradtságot nem kimélő munkát, amelyet egyházunk vezetői kifejtettek az egyházi diplomácia, szeretet-szolgálat terén. De fáj az, hogy mig a világi folyóiratokban, mint a Látóhatár, az elmúlt eseményeknek elemzése folyik, a magyar református egyház szabad földön élő theológusai megint elmaradnak a szellemi irányítás, útmutatás terén. A szabadságharc több tízezer reformátust vetett a szabad világba. Irányítás, útmutatás kellene, hogy milyen legyen az ő lelki és szellemi megközelítésük. Az egyetlen kísérlet a Jöjj eteknek Hollandiában történt újjáélesztése volt. Ebben az egyházi lapban is pontosan az: a theológiai kiértékelés, iránymutatás hiányzik. Nem hisszük ugyanis, hogy nagyon kiváló, de a magyar kálvinizmus gyökereitől nagyon távoleső irók, másutt amúgy is megjelenő börtönnaplói kinyomtatására kell használni azt a pénzt, amit kálvinista holland testvérek theológiai megfontolások alapján a magyar kálvinizmus szellemi megerősítésére olyan buzgón és szépen adakoztak össze. Halódunk a világ eseményei mögött, ahelyett, hogy, mint prédikátor elődeink tették, legalább is segítenénk az evangélium alapján állva e világ nagy kérdéseinek megoldásában. Nem lehet mindent gyógyszer, ruhacsomag, kollektálás utján megoldani. A szeretetszolgálat csak egy fajta egyházi tevékenység. Mi még mindig hiszünk abban, hogy a református egyháznak prófétai szerepe is van egy nép életében. Különösképpen a száműzetésben, az idegenek között élés késhegyén járásában van szükség tiszta igehirdetésre és a helyzet felismerésére. És a második helvét hitvallás alapján állva, melyre mindnyájan esküt tettünk, mégis csak erre a prófétai szerepre kellene fektetni a fősulyt. A külföldön felnövekedett és hazai theologian nem járt fiatal nemzedéknek, mint a sorok írójának talán nincs joga ezeknek a kimondására. De szellemileg újjá kell rendeznünk sorainkat, ha a Cs. Szabó László “húszéveseit” meg akarjuk ismertetni az Evangéliummal, melyet legtöbbjük felületesen sem ismer. Ez nem az ő hibájuk. De ezt a múlt kicsorbult erejű frázisaival nem lehet. Ezért is, meg sok másért kellene több szellemi felkészülés, több prófécia és kevesebb adminisztráció. MAGYAR REFORMÁTUSOK ÍRJÁK ... Ausztráliából: “Szemben az amerikai bevándorlással, ahol egyéni garanciák szükségesek, Ausztráliába az állam hozza az első tízezer menekültet, igy az itteni World Council of Churches szolgálata csak a kormányprogramm lebonyolítása után fog elkezdődni. A magyar gyülekezetekre, illetőleg gyülekezeti csoportokra természetesen nagy feladatok hárulnak. A feladat nagyságát kellőképpen jellemzi az a körülmény, hogy az eddig itt élő körülbelü 17,000 magyar akik 7-8 éve érkeztek ide, akkora területen van elszórva, mint az Amerikai Egyesült Államok. Köztük 4-5,000 református van, akiknek csoportjai olyan távolságban vannak egymástól, mint San Francisco- Kansas City-Chicago-New Orleans. Elképzelhető tehát, milyen probléma a 17,000 magyarnak újabb 10,000 magyarról való gondoskodása. Illetve 10,000-nél többről van szó, hiszen még sok barát, rokon van a menekültek közt Ausztriában ... Azt hiszem, még jó nehány évbe kerül, mig az ausztráliai magyar reformátusság megismerheti teljesen uj környezetében végzett szolgálata problémáit. Az itteni világ teljesen más, mint az amerikai és amig ki nem alakul egy ausztráliai magyar református élet, addig nehéz szoros kapcsolatot felvenni a két földrész magyar reformátusai között.. Uj Teológiai Igazgató Dr. Pap László, a budapesti református teológia igazgatója, aki vezetője Magyarországon az ökumenikus gondolatnak, lemondott igazgatói tisztéről. Utóda Dr. Czeglédy István professzor lett, fia a tudós bibliafordító Czeglédy Sándornak. Dr. Pap László továbbra is megtartja tanári székét. A “JÖJJETEK” UJ FOLYAMA A “Jöjjetek” cimü magyar református újság, amelyet tiz évvel ezelőtt alapítottak Dr. Harsányi András és Koppándy János az Ausztriai Magyar Református és Evangélikus Lelkigondozó Szolgálat keretében és amelynek első szerkesztője Izsák-Gyarmathy László volt, több mint egy éves szünet után ismét megjelent. Az uj folyam megtartotta a régi lapfejet az azt ékesitő erdélyi fatemplom képével. A folyamatosságot azzal is jelzik, hogy az uj kiadást 10. évfolyamnak számozzák. A lapot Hollandiában adják ki az “Admiral De Ruyter Fonds” támogatásával. Szerkesztőbizottsága ifj. Kibédi Varga Sándort, Tóth Miklóst, Tüski Istvánt és Végh Józsefet foglalja magába. Akik érdeklődnek a lap iránt, megrendelhetik ezen a cimen: Magyar Lelkigondozói Iroda, Achter St. Pieter 14, Utrecht, Netherlands. Előfizetési dija 2 holland forint.
